I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Jelmeztervező és kellékes a Wonderland Theater-ben
Családi állapot
Egyedülálló
Szexuális beállítottság
bi
Mi történt velem?
Pumba, aki egykor a mesebeli Szavannában élt, most emberi bőrbe bújt. Elvesztette a hiénákkal való táncot, a sárban való lubickolást és a hatalmas, csillagos éjszakákat. Most a valóság színpadán játszik, ahol a függönyök mögött rejtőzik, mint jelmeztervező és kellékes.
A színházban Timon a legjobb barátja, s még ha ő eleinte nem is tudta, hogy kettejük történelme sokkal visszább nyúlik, kétség sem fért hozzá, hogy remekül kijöttek már a kezdetekkor is. Most pedig együtt alkották meg a csodálatos világokat, ahol a színészek játszanak. A Wonderland Theater már az elejétől fogva nagyra értékelte a munkájukat, így nem volt csoda, ha már az elmúlt éveken át több száz kosztümöt és kelléket terveztek meg egymás oldalán. Pumba jobb szeretett a háttérben dolgozni, sosem volt az a nagy szereplős alkat, aki a rivaldafényért élt. Ezt a szerepet megtartotta a barátjának.
Egy idő után viszont furcsa dolgokat kezdett el észlelni a tükörben. Először azt hitte betörtek hozzá vagy valami vadállat akarta felöklelni, ám hamar rá kellett jönnie, hogy habár disznó volt a tükörbe, együtt mozgott vele. Délibábnak hitte, de aztán egyre többször találkozott a tükörbéli "másával". Az emlékei is kezdtek haloványan felsorakozni elméje bugyraiban: a Szavanna színei, a naplementék, a barátai és kalandjai...
Ezeknek mind szép emlékeknek kellett volna lenniük, ő mégis rettegett attól, hogy Timon megtudja az igazságot. A legjobb barátja volt, ez kétségtelen, de vajon miként fogadná, ha Pumba előállna egy ilyen eszeveszett sztorival? Ő, mint a varacskosdisznó a szurikáta haverjával az oldalán a Szavannák és oázisok világát fedezik fel együtt. Meg aztán miért is hinne neki? Ha elmondja, hogy ő valójában egy disznó, aki egy mesebeli világból érkezett biztosan tönkre tenné a kapcsolatukat. A barátságuk olyan értékes, hogy nem akarja elveszíteni. Így továbbra is titkolta mindazt, amit látott. Míg ő a kulisszák mögött tevékenykedett, titokban a tükör előtt nézte a disznó arcát.
De vajon meddig tarthatja titokban? És mi történik, ha Timon rájön az igazságra? Talán a barátságuk még erősebb lesz, vagy talán elveszítik egymást a múlt homályában? Kérdések halmaza gyötörte a szívét. A tükörből visszanéző állat a lelke mélyébe látott. S mintha egy egészen kicsit is, de megértette volna min megy keresztül. Hiszen Nolan és Pumba egy és ugyanaz a személy volt. Épp ezért nehezítette meg a dolgát még inkább abban, hogy elmondja az igazságot a barátjának. Előbb be kellett önmagának is bizonyítania, hogy a tükör igazat mondott neki és nem őrült meg.
A jókedve sosem lankadt, még ha a belső negatív érzelmei is próbáltak felülkerekedni rajta, ő nem mutatta azt ki, csak elpoénkodta a dolgokat. S most sem tehetett másként. Néha azon kapta magát, hogy árgus szemekkel mered Timonra a színpad mögött, azon tűnődve vajon meddig tart majd ki a titka. Meg kellett őriznie az emlékeit és a barátságát. Talán a szavannák birodalma és a valóság közötti határ nem olyan szilárd, mint gondolta. És talán, csak talán, Timon is őszintévé válik vele, és együtt fedezik fel a múlt titkait. Ez lett volna a legszebb álma.
Így továbbra is a színpadon dolgozik, ahol a mesék és a valóság találkoznak. És a tükörben, a disznó szemeiben, ott rejlik az ősi történet, amely még mindig folytatódik.
Képességem
✦ Fel tudod venni a mesebeli, varacskosdisznó alakod. ✦ Amikor kimondod, hogy "Hakuna matata", mások gondját semmissé tudod varázsolni. Sajnos hosszútávon nem jó, de rövid távon fel tudod dobni vele mások kedvét és jobbá, szebbé tenni a napjukat.
„Csak annyit jelent, szép az élet itt lent. Tiszta élvezet, a bölcselet... Hakuna Matata!”
Kedves Nolan!
Szegény Varacskos! Olyan kár, hogy nem tudsz senkivel sem erről az egészről beszélni. Sőt, még a legjobb barátod elől is titkolod, hogy ki is vagy valójában. Nem egyszerű, hogy minden egyes napod ekörül a téma körül forog. Mondjam? Ne mondjam? Megbántom, vagy nem? Nem lennék a helyedben azt biztos.
Egy tanácsot azért elfogadsz? Nézz mélyen magadba, vegyél egy nagy levegőt és "YOLO" Egyszer élünk nem igaz? (Khm... oké... a mesevilág szabályai megengedik, hogy több életünk legyen, de ez most nem számít. ) Timon is lehet, hogy hasonlókon megy keresztül, akkor viszont meglehet, hogy egy komoly beszélgetés jót tenne... mindkettőtöknek. (Neked biztosan... mert akkor nem őrülnél bele. )
Fantasztikus lappal érkeztél, öröm volt olvasni minden egyes sorát. Ezzel a videóval bátorítalak, hogy a sok kaland a bizonyíték arra, hogy számotokra nincs lehetetlen, így a barátságotok mindent túlél... még azt is, hogy ha éppen amellett döntenél, hogy lépnél. Na, de nem tartalak fel, foglalózz szépen és utána vár is a játéktér. Üdv közöttünk!
Amennyiben stoppolt karakter és/vagy play by került most elfogadásra, kérlek, töröld a Stoppolások rendszerezése topicból és ezután foglald le az arcot az Avatar- és névfoglalóban!