Elias & Caleb

✦  Drink until drunk

Nem mondom, hogy általában én vagyok a lehető legnormálisabb és értelmesebb ember, akit csak találni lehet. Igyekszem az lenni, de nem hiszem, hogy olyan iszonyat sokszor sikerül. Na nem baj, lényeg hogy próbálkozzon az ember, nem igaz? Szóval általában nem is csinálok gondot abból, ha esetleg nem értenek meg, vagy félreértenek, mert mindenkivel előfordulhat néha, nem akkora gond. De az már más lapra tartozik, ha akkor se értenek meg, ha egyébként igenis értelmesen adom elő magam. Legalábbis legjobb tudomásom szerint. Aztán persze simán lehet, hogy csak én gondolom magam értelmesnek, és szokás szerint tévedek, de ki nem szokott olyat csinálni? Még nem ittam olyan sokat, hogy ne tudjam, miről beszélek, úgyhogy értetlenkedve vizslatom Eliast, aki afelől érdeklődik, hogy mégis mihez, avagy kihez is akarok még az arckifejezésemen kívül kapcsolódni. Nem igazán értem, hogy ő mit nem ért ezen, de inkább csak grimaszolok egyet és nem fűzök hozzá több megjegyzést. Nem tudom, hogy direkt értetlenkedik, vagy tényleg ennyire nem érti, hogy mit mondok... de akár tudja, akár nem, akkor se legyen ennyire értetlen. Mert én megmagyarázom a dolgokat, azzal nincs gond, csak épp nem biztos, hogy a másik meg is érti.
- Tudod mit? Szerintem inkább hagyjuk, és te legyél kapcsolatban... az ágyaddal.
Oké, ezt nem tudom, mégis miért teszem hozzá, de már késő átgondolni, úgyhogy így jártam. Azt viszont egyáltalán nem mondhatom, hogy sajnálom, mert ilyenkor elég szórakoztató nézni Elias fejét, ahogy megpróbál megérteni. Ugyan néha sikertelennek bizonyulnak a kísérletei, de annyi baj legyen. Időközben majdnem kiürül a poharam, így kihörpintem belőle az utolsó kortyot, és jelzek a pincérnek, hogy  még egyet kérnék. Persze lehet, hogy nem kellene, de jobban el vagyok foglalva azzal, hogy megértsem a mellettem ülő srácot, mint azzal, hogy lehet, nem kellene inni.
Elias következő szavaira most rajtam a szemöldökráncolás és csodálkozás sora, hiszen fogalmam sincs mire is akar utalni. Nem, nem szoktam annyit inni, hogy másnap ne emlékeznék rá, mi volt előző este. Arra azért figyelek... ezért sem érzem jogosnak a teleportálást... tessék szépen hazabattyogni a saját lábán. Vagy kérje meg valamelyik barátját, biztosan nagyon szívesen segítenek neki hazajutni.
- Ó, értem! Szóval csalunk a hazajutásban... minden világos. De ha a lábadat használod gyorsan, az is hatásos lehet.
Vigyorodom el magam. Tisztában vagyok vele, hogy részegen valószínűleg nemhogy gyorsan, de talán sehogyan sem tudná használni a lábát, tehát ez igazából nem is számít, de kíváncsi vagyok a reakciójára.

✦ Remélem tetszik    

Elias & Caleb

✦  drinking buddies

Általában viszonylag pontos vagyok most viszont kicsit megcsúsztam az élet jegén így később érkezem a találkozóhelyre Caleb-hez, akin már meg is látszik az alkohol hatása, de azért ennyit csak nem késtem. Legalábbis remélem. Egy pohár van előtte, de az is lehet, hogy folyamatosan elszállították a köröket, ami nem lenne meglepő, vagy ugyanabba a pohárba kapta volna az utánpótlást, ha ugyanazt issza szüntelenül, de most nem tudok rajta kiigazodni. Viszont pontosan ezért is kell egy szintre kerülnöm vele így hamar elkezdem én is túltenni magam az első poháron, mert azt hiszem, hogy a kemény fejtöréssel nem fogom megérteni, hogy pontosan miről is beszél ezt csak a szintjére való csatlakozással lehet elérni.
- Miért mivel mással akarnál kapcsolatban lenni? Vagy kivel mással? - Nem tudom, hogy megismerkedett-e valakivel azóta, hogy találkoztunk vagy sem, de valami egyértelműen kattog a fejében, amibe nincs belátásom, de talán majd alkohollal feloldódnak a határok, de ezzel az az egyetlen probléma is, hogyha sokáig olvasztja a határokat az ember, akkor a végére már nem marad az ég világon semmi sem. Így pedig az emléke sem marad meg a mai estének, szóval nem tudom, hogy kövessem őt a teljes sötétségbe, vagy inkább próbáljak meg többé-kevésbé emlékezni a történtekre. Még meglátjuk.
- Szerinted, ha sokat iszol, akkor emlékezni fogsz arra, hogy miként értél haza? Még azt is mondhatjuk, hogy hazateleportáltál, mert ugyanolyan szinten tudod megmagyarázni a kettőt. - Miután valaki részegen hazakullog az nem igazán emlékszik az oda vezető útra. De már az is csodával határosnak nevezhető, ha az illető tudja, hogy merre is menjen pontosan haza. Vagy ténylegesen hazatalál valami furcsa és érthetetlen módon. Mert még az is lehet, hogyha túlságosan sokat iszik és senki nem győződik meg arról, hogy hazamenjen, akkor képes leülni és elaludni az utcán, ahol kérdéses, hogy mennyi mindennel ébred majd legközelebb, mert lehet álmában még kifosztják. Hacsak nem olvad bele a környezetébe és hiszik hajléktalannak.  

✦ remélem tetszik c:

Elias & Caleb

✦  Drink until drunk

Nem vagyok az a fajta, aki csak úgy, játszi könnyedséggel beszél az érzelmeiről és a gondjairól. Még a barátaim előtt is nehezen tudok néha megnyílni, akkor idegenekkel kapcsolatban mégis mit várjon az ember? Ha meg végül nagy nehezen sikerül feloldódnom és normális beszélgetést létrehoznom, akkor tuti, hogy egy idő után kiderül, hogy valami nagyon, de nagyon nem kerek, és a normális minden lesz, csak normális nem. De hé... rólam van szó, mit várnak? Leginkább semmit ne várjanak, akkor legalább nem fognak csalódni, hogy nem azt kapta valaki amit megrendelt. Mondjuk itt senki nem rendelt semmit, de az most lényegtelen. Illetve dehogynem... én, italt. Na, akkor mégis van rendelés, rendben vagyunk. Pontosabban mégse, mert Elias még mindig sehol, pedig általában pontos szokott lenni. Nem baj, addig majd megiszok egy pohárral, aztán legfeljebb rendelünk még egyet, ha végre megérkezik, és kész.
Az italozás való kapcsolatommal az a baj, hogy bár nem iszom valami gyakran, de pontosan ezért, mire megint ital közelbe kerülök addigra elfelejtem, hogy hát nem bírom annyira amennyire elvileg kellene. Ennek következtében pedig iszonyatosan nagy agymenéseket hallgathat meg az, aki ilyenkor a közelemben tartózkodik. Egészségére... legalább tuti szerzek neki egy jó estét, és kinevetheti magát.
- Ha valamivel kapcsolatban vagyok, az az arckifejezésem! Sőt, szerintem az az egyetlen dolog, amivel kapcsolatban vagyok. De most gondolj már bele, hogy hogy nézne az ki... - Mi a kapcsolati állapota? Kapcsolatban vele: az arckifejezésem. Most ez mi már?
Most komolyan? Egy pohárral ittam csak, szóval nem hiszem el, hogy már most idiótaságokat eregetek magamból! Na mindegy, azért remélhetőleg Elias érti, mit akarok ebből kihozni. Mondjuk úgy nehéz, ha én magam se tudom, mit miért mondok... jelentem, a saját életemet se könnyítem meg. Amihez azért már tudni kell...
- Hogy? Hazatele... miért, te tudsz olyat? Na, mutasd!
Szinte biztos vagyok benne, hogy csak viccel a teleportálással. Olyan nem létezik... ugye? Vagy mégis? Végülis elég sok fura dolog létezik már, szóval ez is simán lehet, de azért jobb, ha a saját szemeimmel is megbizonyosodom róla.

✦ Remélem tetszik    

Elias & Caleb

✦  drinking buddies

Kellemesebb néha parkolópályára tenni a mélyebb gondolatokat és egyszerűen csak elengedni magam. Nem pöröghetek állandóan, mert ha így tenném, akkor teljesen kiégnék a végére és eljutnék arra a pontra, amikor már képtelen lennék egy épkézláb gondolatot összehozni. Az én életemben pedig eléggé elengedhetetlen dolog, hogy a gondolataimat összeszedjem rakjam. Leginkább azért, mert új gondolatokat kell teremtenem a fejemben, amit utána fel is kell építenem valamilyen formában.
- Vagy már annyit ittál, hogy nem vagy kapcsolatban az arckifejezéseddel? - Nem tudom, megmondani miért, de kicsit olyan magába fordult kis gombócnak tűnt, de ha még saját maga sem tudja, hogy esetlegesen szomorú, akkor az már igen nagy problémát jelenthet. De ha nem kíván róla beszélni vagy belemenni azt is megértem. Szavak nélkül is könnyedén a pohár aljára nézek, de ha esetleg valami nyomja a vállait, akkor szívesen meghallgatom. Nem mondom, hogy megoldást találok rá, mert általában jó vagyok azok megtalálásban, de mikor arról van szó, hogy a saját problémáimat oldjam meg, akkor az már kicsit komplikáltabb.
- De ha nincs semmi gond, akkor egyszerűen csak ihatunk aztán valahogy hazateleportálunk. - Ha túlzásba visszük az ivászatot, akkor van azaz érzésem, hogy nem igazán fogunk emlékezni arra, hogy miként is sikerült hazajutnunk, de amíg egyben mindenféle deformáció nélkül hazakerülök én egy percig sem fogok panaszkodni. Amíg nem úgy ébredek, hogy a homlokomra lesz tetoválva, hogy idióta nem hiszem, hogy meg fogom gondolni magam az ivási szokásaimról.  

✦ remélem tetszik c:

Elias & Caleb

✦  Drink until drunk

Neked nem szabadna gondolkoznod, mert a végén még bajt hozol valakire. Magadra vagy másra, az már igazából mindegy is, a baj a lényeg, meg az, hogy ne gondolkozz. Érted?
Ezt elég sokat hallottam eddig is, és valószínűleg ezután sem változik valami sokat a helyzet... mondjuk az már más kérdés, hogy eddig se hallgattam a jótanácsra, miszerint ne gondolkozzak, mert nem tesz jót. Gondolkoztam, és láss csodát!, tényleg nem tesz jót. Azt egyelőre nem tudom megmondani, hogy ez a nem tesz jót csak rám vonatkozik, vagy másra is kiterjed. Ez még kérdéses. Na jó, ha átgondoljuk, akkor van rá válasz, csak nem biztos, hogy tőlem fog jönni. Viszont gyakorlatilag bármelyik barátomat meg lehet kérdezni ezügyben, biztos készségesen válaszolnak majd.
Nem is kell sokat várnom Elias érkezésére, és már le is huppan a velem szemben lévő székre, hogy aztán a maga fura, bár kedves módján megérdeklődje, mi a helyzet.
- Neked is szia! A szomorúság állap... hogy mi? Nem tudom, mit látsz rajtam, de egyáltalán nem vagyok sem szomorú, sem elkenődött. Miért, úgy nézek ki, mint aki igen? Mert ha igen, az baj...
Elhúzom a számat Elias kérdését hallva, és rögtön elkezdek agyalni, hogy mégis mit láthat rajtam, amit szomorúságként érzékelt. Fogalmam sincs, de már megint azt csinálom, amit nem kellene... gondolkozom. Azt hiszem, ez így nem lesz jó, mert legenyhébb esetben is valószínűleg sületlenségek fogják elhagyni a számat. Bár... Elias már megszokta az ilyesmit, úgyhogy talán nem lesz gond. Ha meg mégis, akkor... legfeljebb majd valahogy kiengesztelem.

✦ Remélem tetszik    

Elias & Caleb

✦  drinking buddies

Majdnem azt mondhatnánk, hogy van tapasztalatom abban, hogy mégis milyen teljesen a nulláról kezdeni. Legalábbis amilyen módon sikerült felépítenem magam még az is lehetséges, hogy ténylegesen volt tapasztalatom ebben. De az is lehet, hogy ezek szerint jó voltam a helyzetek megfordításában, vagy éppenséggel talpra állásban még a legmélyebb gödörből is. Vannak dolgok amelyeket, habár emlékeinkben nem is őrzünk a testünk emlékszik rá. Talán pont ezért sikerült olyan könnyedén sikeresnek lennem, mert ez mindvégig bennem rejtőzött. Nem tudom, de az egyszer biztos, hogy egy percig sem fogok úgy csinálni, mintha mindez természetes módon hullott volna az ölembe. Küzdöttem és küzdeni is fogok, hogy mindenre választ kaphassak és megnyugtathassam az elmémet.
De amikor nem vagyok rá képes néha az is jó, ha egy kicsit kikapcsolhatok. Most is épp ezért igyekszem találkozni Caleb-el, hogy pár ital mellett elengedjük a józan eszünket is. Örülök annak, hogy viszonylag könnyedén tettem szert barátokra, állásra. Nem, mintha egy kicsit se kellett volna megerőltetnem magam, de mondhatjuk azt, hogy lehetett volna ennél sokkal rosszabb is a helyzetem.
Belépve a helyiségbe automatikusan a rejtettebb asztalok között kezdtem el keresni Caleb-t, akit hamar sikerült is megtalálnom. - Szevasz. - Köszönök neki, majd le is vágódok vele szemben és hamar észreveszem, hogy valami nincs teljesen rendesen az arcszerkezetével. - A szomorúság állapotába ittad magad vagy valami más okod van arra, hogy ennyire el vagy kenődve? - Nem a legjobb formájában van ezt talán még a vak is látja, de ha nincs kedve beszélni róla, akkor mindig maradhatunk az eredeti tervnél, hogy az asztal alá isszuk magunkat mígnem a nevünket is elfelejtjük. Ez pedig talán könnyebb is nekem, mint azt gondolnák. Talán eleve így kerültem ebbe az állapotba, de akkor legalább egy ismerős arccal találkoztam volna. Ilyen azonban ezidáig egy se volt.

✦ remélem tetszik c:

Elias & Caleb

✦  Drink until drunk

Amikor már azt hinné az ember, hogy minden rendben lesz, akkor jön az élettől a pofon, hogy segítsen rájönni: valószínűleg egyáltalán nem úgy állnak a dolgok, ahogy azt az ember gondolja vagy érzi. Őszintén szólva én már lassan úgy vagyok vele, hogy inkább nem gondolok semmit sehogy, mert a végén tuti nem úgy jön ki a lépés ahogy eltervezem... viszont tudom,hogy azt úgysem tudom megcsinálni. Mármint kizárt, hogy nem gondolkozom semmin, szerintem olyan nincs. Az ember agya akkor is kattog valamin, amikor azt hiszi, hogy teljes nyugalomban. Aha... vagy csak én vagyok ilyen fura szerzet, hogy nem tudom leállítani az agytekervényeimet? Talán azért edzek annyit, hogy ne gondolkozzam, vagy legalábbis ne annyit. Bár lehet, hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, csak én okoskodtam ki magamban.
A másik segítség amit a gondolkodás ellen használok az az ital. Nem, nem is igazán jó kifejezés az, hogy ellene, mert nem azért iszom, hogy ne gondolkozzam, hanem hogy ne gondolkozzam túl sokat. S bár inni csak mértékkel szabad, mégsem tartom be ezt a szabályt. Legalábbis nem mindig. Mert hát kivétel erősíti a szabályt, ugyebár. Általában Elias társaságában élvezem az ital hatását - ami lehet, hogy csak nekem tűnik jótékonynak, egyébként meg valami iszonyat hülye leszek tőle, nem tudom... erről azt hiszem, mást kell megkérdezni. Most is épp őt várom - mármint Eliast, nem Mértéket. Olyat nem is ismerek. - , mert megbeszéltünk egy találkozót. Igyekszem egy félreesőbb asztalhoz letelepedni, hogy ne sokan halljanak minket, aztán csak figyelek és várom, hogy az ivócimborám megérkezzen. Nálunk sosem lehet előre tudni, hogy milyen marhaságokat hozunk össze egy - egy ilyen ivászat alkalmával, ezért nem szeretnék a tömegben helyet keresni valahol... sose lehet tudni, hogy épp mikor hallanak meg valami olyasmit, amit nem kellene. Ráadásul olyat, amit nem is úgy gondoltunk, ahogy mondtuk. Fő az óvatosság, még ilyenkor is. Nem baj, azt hiszem ilyenre is szükség van néha. Ha nem visszük túlzásba, akkor nincs ezzel semmi baj.

✦ Remélem tetszik