I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Rengetegszer elmondta, hogy nincs szüksége törölközőre. Hamupipőke mégis remek munkát szeretett volna végezni, ezért kopogtatott a fiú szobájának ajtaján számtalanszor, csupán azért, mert szerette volna, hogy minden a kedvére lehessen. A fiú a motelba kerülése óta furcsán viselkedett és rengeteg nyom arra mutatott, hogy elvesztette az eszét. A baleset okozta fejsérülései ugyan nem voltak életveszélyesek és kis pihenővel fel is tudott épülni, ám a memóriája nem volt a régi. A hegyoldalba zuhant repülőt viszont sehogy sem tudták volna helyre rakni. Már így is kész csoda volt, hogy a két fiatal túlélte a becsapódást. Ő és Miyo ketten vágtak neki az ismeretlennek, viszont most nagyon is úgy látszódott, hogy a lány magára maradt egy idegennel. Akio elmondása szerint nem ismerte a lányt. Hiába győzködte őt bárki, a közös emlékeik kiszöktek a fejéből az ütközés következtében. Őt viszont továbbra is minden bosszantotta. Miyo lézengése, az elviselhetetlen fagy és a saját arcképe a tükörben. A szobájában lévő összes reflekciót mutató felületet vagy ledöntött vagy eltört csak hogy ne kelljen az ismeretlen arcot látnia. Ki tudja Szörnyeteg meddig fogadja majd a fiatalokat, ugyanis Akio elmezavarai napról napra rosszabbodnak. A dühkitörések és hisztérikus törés-zúzás nem kis kárba fáj a motelnek. S mégis miből tudnák kifizetni, amikor még csak ételre sincs pénzük? Belle talán elnézőbb lenne velük szemben? Mindenesetre semmit sem tudnak takargatni, amíg Dolores Madrigal mindent kifülelhet.
Virágzó új felfedezések
Bloomcrown
Itt minden békésebbnek tűnt. Nem bosszantotta a csípős hideg, a zord szellő, mely a motel ablakain át süvítve sikított vagy épp a szobalány, aki törölközővel zaklatta nap, mint nap. Tetszett neki a természet, a megannyi színkavalkád és az emberek egyszerűsége. Nem fájt a feje tőlük, még akkor sem, amikor Li Shang "hadserege" menetelt el mellette vagy amikor Fogatlan és Hablaty tartott megbeszélést a város közösségi központjában, mialatt ő útbaigazításért állt sorba. Ő se tudja igazán miként került ide, csak annyira, hogy egy zord reggelen nem bírta már tovább és átrohant a hóval borított berkeken, míg erre a csodaszép cseresznyefaföldre nem ért. De ez a gyönyör sem tartott sokáig számára. Amint egy tó víztükrén megpillantotta magát, ismét elragadta magával az őrület. Mintha egy véget nem érő rémálom rabja lenne. Hiszen mi más volna ez, ha nem maga a saját elméd rabsága? Akárcsak Mulan, Akio tükörképéből nem az nézett rá ki benne élt. S ezt a valakit nem feltétlenül akarta megtalálni. Talán félt a múltjától és jobbnak látta, ha nem bolygatja fel emlékei tárházát. Vagy szimplán a velejáró fejfájást akarta volna elkerülni mielőtt ismét dühkitörésekbe fojtja indulatait. Annakidején nem volt ennyire heves és forrófejű, akit a legapróbb problémák is felhergeltek. Egy szerethető, csupaszív fiú volt. Mindig mosolygott és készen állt a legőrültebb kalandokra is. Épp egy ilyen kaland fosztotta őt meg minden boldogságától, s egész lényétől is.
Az óceán dala
Suncrest
Miyo egy idő után rájöhetett, hogy Akio egyetlen egy helyen találta meg a belső békéjét. Az óceánpart mentén nem zargatták őt a gondolatai, csupán a hömpölygő hullámok robaja töltötte ki elméjét. Szerette a tenger susogását, a napfényt és a sirályok dalait. Ezen az egy helyen nem kellett aggódnia azon, hogy ki volt ő és miféle emlékek hadserege várt rá a sötétségben. Nem kellett foglalkozni a múltbéli hibáival, a rossz jegyeivel, borzasztó poénjaival és az érzéseivel, melyekkel tűzbe nyúlt volna Miyoért. Ám mint minden emléke a szüleiről, húgáról és barátairól, a Miyoval töltött közös romantikázás is feledésbe merült. Vajon ő még mindig Yamada Akio volt vagy valaki más uralta már az elméjét? Egy friss lélek, aki új életet kezd? A pilótaságról már így is le kell mondania, így mi értelme lenne újrakezdeni mindent? Talán ha új berkekre evez és megpróbál együtt élni az új, nincstelen és névtelen énjével, akkor lehet több hasznot húz ki majd a "nemlétező" emlékei hiányából. Alkoholt sem ivott még, most mégis megtalálta kedvenc bárját, ahol Derű, Kristoff és Anna munkálkodott. A kikevert koktélok édeskés választékát kifejezetten érdekesnek találta, s a trió közötti összhangot is. Sokkal nyugodtabb és derűsebbnek vélte a déli oldalt. De lehet csak a napfény vonzotta annyira és a mennyei koktélok. Néha azért szemmel kell tartani őt. Sokszor téved el, mintha az újonnan szerzett emlékek is homályba merülnének. A tűzoltóság is felfigyelhetett már a naponta lézengő hontalanra, akit mindig Szamár telefonközpontján keresztül jelentenek be a helyiek. Miyo így mindig rátalálhat, ha netán Csizmás Kandúr és Shrek kísérik el a központig az eltévedt fiút.
Eltaposott levelek az avarban
Stormreach
Az első stormreach-i napján azon kapta magát, hogy a Wonderland Theater lelátóján ül. Merida és Maria előadását nézte, ameddig Mor'du ki nem rakta onnan, tekintve, hogy a fiú szimplán beszédült a színházba mindenféle jegy nélkül. Nem bánta, valamiért a színjátszás nem keltett kellemes érzést a gyomrában. Inkább csak még több kérdést cibált ki belőle, hiszen már most is úgy hitte az ő élete egy nagy műsor. Nem is kellett más bőrébe bújnia és tettetnie. A színház "ócska" előadását pedig nem volt rest kritizálni sem a színészek és a főnökség előtt. Így sikeresen elérhette, hogy kitiltsák, hiszen ki akarja hallani egy "őrült" szapulását. Az élet csavaros, rafinált utakon mozgott, s Akio bármennyire is utálta a színházakat, annakidején ő is pont színész akart lenni. Akárcsak Antonio Banderas, mint Zorro, az egyik kedvenc filmhőse és színésze. A családja viszont teljes mellszélességgel ellenezte, hogy Akio a színjátszás irányába mozduljon. Apja nemleges választ nem tűrve tűzte ki a fiú elé a célt. Ő maga már a japán légitársaságok egyikének dolgozott, s minden szíve vágya az volt, hogy fia is az ő nyomdokaiba lépjen. Akio pedig nem volt az a fajta ember, aki csalódást akart okozni a családnak. Egy idő után nem is bánta a választást. Hiszen rálelhetett a szerelmére... Aki most ismét eltűnt a ködök sűrűjében. Pedig csak ki kellene nyitnia a szemeit, hogy láthassa ott volt előtte mindvégig. Az ő egyetlen galambja, Miyo.
„In the labyrinth of forgotten memories, I wander, searching for fragments of my past, yearning to rediscover the echoes of who I once was.”
Kedves Akio!
Hűha! Azt hiszem, jól jött ki, hogy Miyo után közvetlenül a te lapod került a kezembe, így teljeskörű képet kaphattam arról, hogy mi történt veletek. Elsőkörben szeretném leszögezni, hogy nagyon tetszik, ahogy évszakokra lebontottad a lapodat és beleszőttél más mesehősöket, így szinte azonnal olyan érzésem volt, hogy már a világunk részévé váltál. Nagyon ötletes megoldás volt. Miyo által megtudhattam, hogy miként keveredtetek a kis városunkba, de valami azt súgja nekem, hogy a baleset után minden csak nehezebbé válik. El sem tudom képzelni milyen érzés lehet számodra a saját testednek – vagy inkább elmédnek? -, a rabja lenni. Nem emlékezni arra, hogy milyen voltál, honnan jöttél, milyen emberek fontosak számodra… Hát, maradjunk annyiban, hogy sem téged, sem Miyot nem irigylem ebben a nehéz szituációban. Imádtam olvasni, hogy a különböző városrészek, évszakok milyen hatással vannak rád: hogy északon feszültebb, ingerlékenyebb természettel bírsz, de délen megtalálod a saját megnyugvásodat a tengerparton. Azért picit aggódok érted, kérlek ne vidd túlzásba a koktélozást! Mind ismerünk valakit délen, akire szintén rossz hatással vannak a délen található bárok, majd megkérem Annát, hogy azért figyeljen rád, nehogy túlzásokba ess! Ha barátra lenne szükséged, őt, Derűt és Kristoffot bátran merem ajánlani, egyikük sem hagyna cserben. Ha lelkizni szeretnél, lehet, hogy Szamár is szívesen meghallgatna, de őt kevésbé ajánlom erre a célra. Szükséged lesz társakra, barátokra ezen az úton, így kérlek légy türelmes és megértő Miyoval, hiszen csak jót akar neked! Hadd adja vissza azt a támogatást, amelyet egykor te nyújtottál számára. Te is megérdemled, hogy valaki melletted legyen a nehéz időkben. Bízom benne, hogy idővel ismét rátalálsz önmagadra – én támogatom azokat, akik a saját álmaikat szeretnék megvalósítani -, és többé nem fognak gúzsba kötni a szüleid elvárásai, hanem ténylegesen szabadon szárnyalhatsz. A helyedben nem mondanék le a színházról sem, adnék annak egy esélyt, ha már régi álmod volt, bár ha a Wonderland Theaternél szeretnéd kipróbálni magadat, akkor Mor’dut még ki kell engesztelned a múltkori eset után, de biztos vagyok benne, hogy Merida, Alice vagy Camilo szívesen beszélnek lyukat Mor’du hasába, ha egy kis támogatásra lenne szükséged. Már ha ez a szíved titkos vágya.
Nagyon szorítok neked, hogy megtaláld önmagad és végre a saját utadat járhasd, remélem, ezen az úton Miyo a társad marad. Támogassátok egymást jóban-rosszban, mert Fata Morgana rengeteg furcsaságot rejt, amelyeket kívülállóként nehéz lehet egyedül feldolgozni. Nem is tartalak fel tovább, Miyo biztosan nagyon vár, vesd be magad a játéktérre és fedezd fel újra önmagad!
Amennyiben stoppolt karakter és/vagy play by került most elfogadásra, kérlek, töröld a Stoppolások rendszerezése topicból és ezután foglald le az arcot az Avatar- és névfoglalóban!
U.i.: ahogy nálam mindig, úgy most is fennállhat annak veszélye, hogy benéztem a gifecskén szereplő drágaságot (sry tényleg nincs szemem), szóval, sikíts, ha béna voltam, khm.