Igazságtalanság

hogy kerültem ide?

nem vagyok gyilkos!

Sosem értettem a joghoz. Nem érdekelt és őszintén szólva, nem is volt rá soha szükségem. De egy dologgal mindvégig tisztában voltam: „Minden gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.” Valamint: „Minden gyanúsított személy számára biztosítani kell a védelemhez való jogának tiszteletben tartását.”  Egyiket sem érzem itt, ebben a rohadt cellában. Mintha nem is börtön lenne, csak egy szoba, rácsokkal az oldalán. Nap, mint nap látom azokat, akik behoztak engem ide és betuszkoltak erre a szűk, kicsi helyre. Mondhatnám azt is, hogy mindenféle magyarázat nélkül. De tudom, mi történt. Illetve… nem, nem tudom. Nem emlékszem mindenre.
Csak a vérre, ami a kezemre tapadt – nem friss volt, ebben egészen biztos vagyok. De hogy kihez tartozott…? Fogalmam sincs. De nem vagyok gyilkos! Nem lehetek az. Egy légynek sem tudnék ártani. Vagy mégis? Az elmém játszott velem? Gúnyt űz belőlem és mégis én voltam? De miért? És azóta miért nem történt hasonló? Kamerák vannak mindenhol. Ha elmeháborodott lennék, már tudnék róla. Nick Wilde és Judy Hopps biztosan az orrom alá dörgölnék, hogy „Haha, megvan a bizonyíték, te gyilkos!” Tehát ez kilőve. De akkor mégis mi a franc történt?
Az életem békés volt. Elvegyültem az emberek között és tettem, amit mindenki más: napról-napra élt, néha szórakozott, próbált szerelmet találni. Aztán azon a napon minden átfordult valami másba.
Ha jól emlékszem, talán egy bárban voltam. Ittam. Aztán képszakadás és a vér. Judy Hopps fülsüketítő hangja, hogy azonnal emeljem fel a kezem. Végül Nick Wilde, aki erősen, határozottan rántott magához és a bilincs már csapódott is a csuklómra. És a tehetetlenség érzése. Az értetlenkedésem. A kétségek. A miértek. Ezekre emlékszem.
Ennek már… jó hosszú ideje. Ha találtak volna bármit, akkor tudnék róla. De nem találtak. Nem találtak holttestet, így nem lehet gyilkosság sem, igaz? De miért vagyok még mindig itt? Mintha valami felsőbb hatalom nem akarna kiereszteni innen.
Nem tudom, mihez kezdjek magammal. Hol az ágyon fekve merengek, próbálok kitalálni valami kiutat ebből a pokolból, hol a rácsokon lógatom ki a kezem és bámulok az ajtó felé, várva, mikor lép be valaki rajta és közli velem mosolyogva: „Szabad vagy!”. De ez a nap sosem jön el, igaz?
Valami nem stimmel. De minél tovább gondolkozok ezen az egészen, annál nagyobb összeesküvés elméleteket szövök.
Csak egy emberi szó, egy kis kedvesség… jólesne. Magam vagyok.

Robin Hood

Talán nem leszek mindig egyedül

De ideje lenne kijutnom innét

Hogy mikor volt, mikor először emberi szót kaptam? Idejét sem tudnám megmondani. De amikor megszólított, valahogy jó érzéssel töltött el – talán tényleg pontosan azért, mert túl sok idő telt el azóta, mikor utoljára beszélgethettem valakivel, aki nem valamelyik rendőr. Noha a kérdés, amit végül nekem szegezett, nem töltött el túl jó érzéssel. A feltételezés…
- Csak nem… megöltél valakit? – Nem tudtam, mit is kellene erre reagálnom, hiszen pontosan ezzel vádoltak engem és ezért voltam itt.
- Hinnél nekem, ha azt mondanám, hogy nem tettem semmit és ártatlanul ülök itt? – Szegeztem neki a kérdést, de mosolyra húzódtak az ajkaim. – Gondolom, nem. De nem is baj. Habár a törvény szerint mindenkit megillet az ártatlanság védelme egészen addig, amíg be nem bizonyítják az ellenkezőjét, mégis… úgy érzem, nem járnak el helyesen egyes rendőrök. – Magyaráztam, azzal sem törődtem, hogy figyel-e a szavaimra.
Később tudtam csak meg, hogy Robin Hood a neve. Egyre többet beszélgettünk és egyre közelebb is éreztem magamhoz, talán közelebb is, mintsem szabadott volna.
Azt hiszem, a magány teljesen az agyamra ment és túlságosan örültem annak, hogy valaki nem egy utolsó börtöntöltelékként kezelt, hanem… hát, sorstársként? Talán.


✦ Hatalmas Fekete mágia lakozik bennem és a színe, amikor használom, világoskék. *Az erőmnek csak a fantáziám szabhat határt.
✦ Kiegészítés: képes vagyok a teleportálásra egész Fata Morgana területén.
A képességem az emlékeim visszatértével aktiválódik.