„Minden esőcsepp után egy dallam röppen szárnyra.”

Egy nyár amire úgy gondoltam, hogy csak az enyém aztán szépen, lassan átformálódott a miénkké.
Olyan emlékek, illatok, érintések, amelyeket soha nem tudok feledni és még álmomba is kísértenek felidézve azt, hogy mit engedtem el ostobán, tudatlanul.
Az ember azt hinné felnőttfejjel sokkalta bölcsebb, okosabb… ám ez önámítás. Szép mese, amit belekarunk burkolni egy takaróba és kifogásként akár lebegtethetjük, mint valami zászlót.
Jelenleg is bámulok ki az ablakon, tekintetem a távolba réved míg a testem ott van az irodában, ahol várom mindig a pácienseket mégis lélekben abban a kedves emlékben vagyok, amit szinte senkivel nem osztottam meg soha.
Piszkálom a hangjegyekkel díszített gyűrűt amit Bánattól kaptam. Kicsit mosolyra fakaszt az emlék, hisz én egy esernyő alakú medált adtam neki nyaklánccal.
Szinte megelevenedik előttem az az este.
Táncoltunk, ketten voltunk bár ez nem zavart egyikünket sem. Az sem számított, hogy érződik az eső illata egy kiadós eső jövetelét ígérve, ahogy nevetve fordult, vagy csak rám nézett azt hittem enyém az egész világ.
Elvesztünk egymás tekintetébe még tánc közben is mintha más nem is számítana, minden csak úgy… lenne és mi lennénk a biztos pont. Annyira belefeledkeztünk a pillanatba, hogy megáztunk, a ház kis tornácára húzódtunk be, nézve az esőt, hallgatva az esőcseppeket én pedig szinte magától érthetőtőnek vettem, hogy ide egy dallam hangzása kell.
Hát kezembe véve a gitárt egy számunkra kedves dalt kezdtem el játszani, amit már mondhatnánk úgy is, hogy a mi dalunk.
Ének szó keveredik az eső hangjával, mindez neked szól kedvesem. Senki másnak, soha többé nem tudok olyat adni, mint akkor és abban a pillanatban neked.
Szabadság.
Ez az egy szó tökéletesen jellemzi kettőnk találkozását. Olyan szabadságot éreztem, amit még eddig sohasem.
Ahogy ez az emlék most távolodik minden más felelevenül. A csókok, szerelmes ölelések, ágyban töltött pillanatok, ahogy csak évődve akár kissé incselkedve beszéltünk egymással.
Az a pillanat, hogy az elválás előtti este átadom a nyakláncot. Az ágyban ülve akasztva nyakába s megígérve mindig várni fogom őt.
Ez pedig igaznak is bizonyult. Olykor már azt hiszem én magam is, hogy terápiára szorulnék. Viszont ebből a „betegségből” nem akarok kigyógyulni. Hiszem, hogy találkozunk mi még, egyszer keresztezi az utunk egymást.
Bánat olyan vágyódást… olyan elemi érzéseket ébresztett bennem, amelyek mellett csak úgy nem lehet elmenni. Mintha kinyitott volna egy szelencét, amelyet csak ő tud bezárni.
Egy kedves mosoly kezd az ajkaimra kúszni, esőfelhőket pillantok meg az égbolton. Lehetséges egy újabb kis zápor várható? Elővéve a telefont rá pillantok a háttérképemre, közös fotó, amit még nyáron készítettünk.
Mély levegőt veszek és elszakadok telefonomtól, hisz megszólal az asszisztens a céges hálózati telefonban.
-Megjött a következő páciense Dr. Williams! – szóval idő van, ki kell lépnem az álmodozásból és újra egy időre elzárni az emlékképeket.
- Engedje be! – jön határozott kérésem és előveszem a füzetet, amelybe jegyzetelni szoktam a páciensek gondjait, megfigyelésemet és a diagnózist.
Az ajtó nyitódása előtt újra rá pillantok telefonomra, ahogy pedig belép a következő páciens megszólalok.
- Jó napot. A nevem Dr. William Zen Williams, helyezze kényelembe magát kérem. Miben lehe… - itt el is akadok a mondatban, hisz egy számomra igen ismerős arc néz vissza rám. Mintha csak a telefonomból vagy emlékképeimből lépett volna elő oltva vágyakozásom kínzó mélységét. - Sadie? – ejtem ki puhán nevét farkasszemet nézve a lánnyal, ki ellopta a szívemet és soha nem adta vissza.

„Eső után szivárvány, látványod után vágyakozás, megláttalak, szerettelek és vártam rád. Kérdés az, most már az enyém leszel? Hisz számomra te vagy a szivárvány lábánál található kincs melyet megkaphatok.”


✦ Fel tudom venni kaméleon alakomat.
✦ Nem csak kaméleonként, de emberi alakban is láthatatlanná tudok válni. Olykor talán pont kapóra jöhet egy-egy szorult helyzetben.
✦ Igazán jó hallgatóság vagyok, bárkit le tudok nyugtatni egy beszélgetés alkalmával legyen feszült vagy egyéb problémája.