I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Mindig is hajtott előre a kíváncsiság, szinte mondhatjuk azt, hogy a lételemem. Ami elég vicces, hisz pont ez volt az, ami mindig fura, ciki és olykor szerencsés helyzetekbe is sodort. Eme kíváncsiságnak is köszönhető, hogy ami megragadja egy kicsit is a figyelmemet akkor azon csüngök egy jó darabig. Itt ne értsen senki félre nem emberi kapcsolatokról beszélek, hanem a kultúráról esetleg városokról. Talán pont ezért is találtam meg azt a hivatást, amit annyira kerestem. Hiszen az-az iskola, ahova én jártam sokrétű volt így siketeket és siket némákat is oktattak. Eleinte csak a kíváncsiság hajtott, megtetszett a jelnyelv, illetve szereztem egy barátot is aki szintén siket lett egy betegség miatt. Ezzel kezdődött és fogalmazódott meg az akkori kicsiny gondolataimban, hogy nyelvelv oktató és tolmáccsá válok. Így hát ebből szereztem meg a diplomát is, barátommal azóta is nagyon jó a kapcsolatunk, megmarat mindez még a döccenők ellenére is. Sokszor mikor már kezdtem leereszteni ő motivált, hogy hajtsak tovább és menjek előre.