Nem tudom, hogy ki hova van vele, de szerintem elég bizarr, ha az egyik nap szokásosan felébredsz, végeznéd a napi rutint még a reggeli előtt, majd egyszer csak azt veszed észre, hogy valami vagy valaki totál más néz vissza rád a tükörből. Először azt hittem, hogy még mindig álmodok, vagy talán csak kómás vagyok, de miután hideg vízzel lezuhanyoztam, az az alak, még mindig ott volt a tükörben. Egy alacsony, fekete hajú, kissé pufóka srác. Egy gyerek konkrétan. Nem igazán tudom hova tenni, először gondoltam arra, hogy Jin szórakozik velem, de végül el is vetettem ezt az ötletet, ő nem olyan okos, hogy ilyesmit találjon ki.

Viszont azon kívül, hogy fura és bizarr volt, nem igazán befolyásolta az életemet úgy, szóval nem is foglalkoztam vele. Legalábbis egy ideig biztosan nem, de sajnos elszóltam magam. Az alak megjelenése után nem telt el annyira sok idő, talán egy-két hét és furcsa álmaim kezdtek lenni, illetve volt, hogy ébren voltam és akkor villantak be emlékek, totálisan mintha csak egy film lett volna, úgy villantak be képek. Ezek kelletlenül is megijesztettek egy kicsit, de csak egy nagyon kicsit.

Az álmaimban a tükörben lévő alakot láttam, illetve egy lányt, egy magasabb srácot és egy szőrös, fehér szörnyet, amit megint csak nem tudok hova tenni, hogy mégis mi lehet. Ennek ellenére nagyon ismerősek voltak mindig és biztonságban éreztem magam mellettük. Agyaltam rajta, hogy esetleg meséljek-e erről Jin-nek, de félek, hogy vagy bolondnak nézne vagy kinevetne és utána nézne bolondnak. Biztos azt hinné, hogy csak meg akarom tréfálni ezzel vagy ilyesmi, pedig nem erről lenne szó! Most nem…

Épp a konyha felé tartok, amikor meglátom Jin-t ahogyan a tükör előtt tollászkodik és még vagy ötször lecsekkolja magát, hogy „mennyire tökéletesen néz ki”.
-Mégis hova készülsz? – kérdezek rá végül, bár nem mintha ne lenne egyértelmű, főleg ahogyan így kicsípte magát.
-Randira fogok menni. Tudod, ahova te nem gyakran jutsz el. Sőt, szinte még soha. Pedig mondtam, hogy szívesen segítek neked. – csak felhorkantok erre egyet és megforgatom a szemeimet.
-Most ki lesz az a szerencsétlen áldozatod?
-Láttad a múltkori podcast-nél azt a lányt, hogy miket kommentelt, nem? Ő neki fogom most bebizonyítani, hogy igenis én vagyok az ász!
-Ahhh, az a Yi nevű? Hűha, sajnálom őt előre is. – nyújtózok egyet, majd inkább a konyhába megyek valami kaját keresni.
-Meglátod Peng, le fogom nyűgözni! Csak úgy, mint mindenkit. Na, de most megyek is, majd jövök.
-Oké. – mondok csak ennyit, majd hallom ahogyan távozik a bejárati ajtónál és végre egyedül maradok a házban, a gondolataimmal együtt.

Az álmaimban és a bevillanó képekben az a srác eléggé hasonlít Jin-re és ilyenkor mindig elkap az-az érzés, hogy ők ketten lehet egy és ugyan azok. Ha ez igaz, akkor eléggé megvert a sors, hogy megint ő lett az uncsitesom. Már mint bírom meg minden, de néha rettentően idegesítő is tud lenni, főleg, ha a csajokról van szó. Viszont a másik két személyről még mindig nem tudok semmit sem. Vajon hol lehetnek? Ők is ugyan olyanok lettek, mint én? Lehet nem is ismernénk meg egymást, az is lehet, hogy nem is emlékeznek rám. Megrázom a fejemet, majd csinálok magamnak egy szendvicset, amit gyorsan be is falok, majd inkább fogom a kosárlabdámat és kimegyek kicsit játszani, az majd eltereli a gondolataimat ezekről a fura és kissé szomorú érzésekről.



✦ Tehetséges vagy a labda sportokban, a kosárlabdában kiemelkedően jó vagy, illetve minden féle labda alakú tárggyal jól tudsz bánni.