I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana
határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots
Nincs
A legtöbb felhasználó (117 fő) 2021-02-23, 20:50-kor volt itt.
Őszinte leszek. Az első találkozóm Logannel nem úgy indult, hogy örök barátságot ígérünk majd egymásnak, de valamiért mégis képesek voltunk egy szintre kerülni az energiáinkkal. Az, hogy az érdeklődési körünk már más irányokat képeztek, még nem jelenetette azt, hogy nem tudok szórakozni. Talán pont ezért is vagyok most itt, amikor egy hirtelen felindulásból kijelentettem, hogy én bizony tudok jó arc is lenni, nem csak egy karót nyelt múzeumi kutató. Most pedig itt vagyunk, Stormreach egyik eldugottabb oldalán, amerre még csak a madár se jár, maximum dögevő keselyűk. A nap is épphogy nyugovóra tért az épületek mögött, így tervünket könnyedén tökéletesíthetjük akármely percben. - Tudod...lehet már nem tartom annyira remek ötletnek. - kételyek születnek bennem, ahogy az ölembe pakolt tűzijáték tornyot elemzem. Van itt petárdától kezdve fényszóróig minden, és akkor még nem említettem meg a nagyobbat durranó példányokat. Na ennyit a szórakozásról... Nyelek egyet, próbálom magamba fojtani azt a kevés rémületet is, ami a következményekből születhet. Mert hát ami rosszul tud elsülni, az rosszul is fog elsülni. - Mindegy, felejtsd el. Csináljuk! - állok fel végül a fűből, s tetőtől-talpig megrázom magam, hogy a kétkedés utolsó leheletét is lerázhassam magamról. Szórakozni jöttünk ide, nem rémképeket festeni az égboltra. Vajon Kidanak tetszene ez az ötlet? Vagy gyerekesnek tartana? Vinny bizonyára büszke lenne rám, de Audrey... Vele még bőven akad beszélnivalóm. Még mindig hihetetlennek tartom, hogy ilyen közel kerültünk egymáshoz, mégis elérhetetlenek vagyunk a másiknak. Bár ugyan egy újonnan szerzett tudós társam is a dolgok mélyére akarja ásni magát, így bőven van min dolgoznunk a falak ledöntése érdekében, hogy mihamarabb egyesülhessünk a régi csapat tagjaival. Hiszen már a kristályom is a birtokomban van! Egy pillanat erejéig el is bambulok a csillagos égbolt irányába, míg szabad kezemmel a felsőm alá rejtett kristályt érintem. Ismerős melegség járja át testem, ahogy a kristály emlékei sorozatosan villannak be tudatom közé.
Legutóbbi képek
Őszinte leszek. Az első találkozóm Logannel nem úgy indult, hogy örök barátságot ígérünk majd egymásnak, de valamiért mégis képesek voltunk egy szintre kerülni az energiáinkkal. Az, hogy az érdeklődési körünk már más irányokat képeztek, még nem jelenetette azt, hogy nem tudok szórakozni. Talán pont ezért is vagyok most itt, amikor egy hirtelen felindulásból kijelentettem, hogy én bizony tudok jó arc is lenni, nem csak egy karót nyelt múzeumi kutató.
