- Hé, Caleb - szólítottam meg a barátomat, miközben a sztriptíz bár egyik tükre ellőtt állva hunyorgattam a képmásomra. A villódzó neon fények nem segítettek sokat abban, hogy kivegyem az előttem kirajzolódó kis lény alakját, de bármennyire is voltak rosszak a látási körülmények, valami egyértelműen bűzlött.
Caleb kíváncsian lépett mellém a bárpult mögül, így félbe hagyva a pakolást csak azért, hogy értetlen tekintettel bámulja, ahogy a saját arcomat fogdosva grimaszolok a tükör előtt, mint egy idióta - külső szemmel biztosan ezt gondolta.
- Minden rendben? - kérdezte értetlenkedve. Mintha nem látta volna, amit én látok. Ez persze lehetetlen volt, Caleb nem vak, tudtommal nem is volt részeg és nem állt semmiféle tudatmódosító szer hatása alatt.
- Egy zöld izé van a tükörben! - kiáltottam fel végül némi kétségbeesettséggel és értetlenséggel a hangomban. Hogy lehet, hogy ő nem látja, amit én?!
A barátom minimum úgy nézett rám és a tükörképemre felváltva, mintha teljesen elment volna az eszem. Lehet, hogy mégiscsak problémák vannak a látásával?
- Le kellene állnod a drogokkal - veregette meg a hátam végszó gyanánt, ezzel pedig ott is hagyott, mintha semmi sem történt volna. Ennyire nem lehettem beállva.

A félreértések elkerülése érdekében nem a lányok bámulása miatt jártam a bárba. Igazából nem is érdekeltek túlzottan a rúd körül tekergő nők. A társaság volt az egyetlen, amiért szinte az összes napom összes óráját ott töltöttem. Na, meg az ingyen pia és minden más, ami a munkával együtt járt, amit Phobos felajánlott nekem - mondván, ha már egyébként is a nyakukon vagyok egész nap, legalább legyek is hasznos. Azonban az utóbbi időben rossz érzéseim kezdtek támadni, mintha nem a számomra megfelelő helyen lennék. Pontosabban inkább nem a megfelelő emberekkel. Caleb csak azzal nyaggatott, hogy többször kellene tisztának lennem, de úgy éreztem, pont hogy a színes tabletták és fehér porok érték el, hogy az elmém kitisztuljon, főleg, mióta megláttam a tükörképem. Egy régi álomszerű emlék villant be, ahol öt lánynak segítettünk egy fiúval, hogy megvédjük a világunkat a gonosz, sötét erőktől. Erről azonban nem beszélhettem senkivel.

- Ma egy kicsit más feladatunk van számodra, ha végre képes vagy a munkára koncentrálni a szórakozás helyett - lépett mellém Cedric unott tekintettel a képén, én pedig cseppet sem zavartatva magam, szórakozottan néztem fel rá a fotelból, ahol kényelembe helyeztem magam.
- Mégis miért ne érezhetném jól magam munka közben, ha már egy szórakozóhelyen dolgozom? - kérdeztem értetlenül, miután kifújtam a cigaretta füstjét. - Jól van, na. Már indulok is, csak mondd, miről van szó - tettem hozzá nem sokkal később, mikor láttam, hogy a főnököm kis kedvenc jobb kezének nincsen túl jó hangulata - mondjuk mikor van az?
A következő percekben pedig már Stormreach utcáin találtam magam az éjszaka közepén. A főnök, meg a hülye ötletei, hogy pont ilyenkor kell találkozni a “beszállítóval”. Hideg is volt, süvített a szél és nem túl biztonságos hely felé kellett vennem az irányt. A sötét sikátorok nem voltak túl bíztatóak és az sem, hogy egy lélek sem volt az utcán, akinek esetleg szólhatnék, ha a fickó akivel találkozom, majd előránt egy kést. Gondolom nem kell bemutatnom, hogy ezek a sötét alakok nem voltak túl kedvesek és megbízhatóak.
Azonban várakozás közben nem egy ismeretlen alakot fedeztem fel a távolban, hanem egy kéken világító.. portált?
Esküszöm, ma nem vettem be semmit - ezzel az utolsó gondolatommal indultam el az egyik szemetes konténer mögé, hogy vajon tényleg jól láttam-e, a szemem azonban nem csalt. Először csak óvatosan nyúltam a portál felé, azonban amint hozzáért az ujjhegyem, először vissza is rántottam kissé ijedten. Másodszorra aztán összeszedtem minden bátorságom és egy mély levegő után átléptem a portálon, ami a városnak egy olyan részére vitt, amit még sohasem láttam.
- Ezt el kell mondanom Caleb-nek - futott át hirtelen az elmémen, ahogy lassan a helyére álltak az összetört emlékkép darabkái.


✦ a szaglásom sokkal kifinomultabb, mint egy átlag emberé.
✦a Stormreach és Suncrest közt megjelent portált csak én vagyok képes használni, így szabadon járhatok a két városrész között.