Én pusztításra lettem teremtve. Ez az élet célom, késztetést érzek arra, hogy mindent leromboljak és elpusztítsak. Nekem az a jó, ha káoszba tudom taszítani a világot és nem számít, hogy mi történik később. Ráadásul az a kis kék szörny vagy nem is tudom, hogy minek hívhatnám, csak még inkább bíztat erre az egészre.


Felébredek az ébresztő hangjára. Felülök lassan, majd megrázom a fejemet. Már megint ez a fura álom, ezzel a fura érzésekkel… És az a legnagyobb baj, hogy tudom miért vagyok ilyen. Tudom, hogy miért gondolok ilyesmire, tudom, hogy miért akarok pusztítani, az pedig nem más miatt, mint Stitch. Vagyis, én vagyok Ő, Stitch.

Ah, mindegy bonyolult ez eléggé. Eleve mindenki furának talált és különc is voltam, vagyok, de ezek után végképp annak érzem magam. Nem csodálom, hogy néha még őrültnek is hisznek. Lassan kezdem én is annak hinni magam.

Már egy jó ideje történt a legelső dolog, még pedig az, hogy egy kis kék szörnyet láttam meg a tükörben a tükörképem helyett. Először azt hittem, hogy még mindig csak álmodok vagy félkomásan képzeltem be, de sajnos ez nem így volt. A suliban szerencsére nem igazán voltam tükör közelében, maximum a wc-ben, de ott még nem láttam. Utána pedig, amikor haza mentem, akkor ismét láttam. Nem igazán értettem, hogy miért csak otthon jelenik meg. Inkább sehol se tegye. Mondjuk ez a kis valami még nem is annyira vészes, csak fura, de elkezdtek minden féle emlékek is visszatérni, amiket meg végképp nem tudtam hova tenni.

Miután mindenre emlékeztem, akkor kezdett a pusztítás vágya felerősödni bennem, először csak apróságokat tettem tönkre, de ez nem volt elég. Sokkal, de sokkal többet akartam csak fogalmam sem volt, hogy hogyan tudnám kivételezni, anélkül, hogy bárki leleplezhetne.
Viszont nem akarok így érezni. Én csak szimplán normális életet akarok élni, túl sok kérés az? Nem mintha lennének barátaim… Illetve nem sok. Viana van, akit annak tekinthetek. Ő tanított meg úszni is, illetve a víz iszonyomból is mondhatni, hogy „kigyógyított”. Világéletemben utáltam az uszodákat és nagyobb, mélyebb vizeket, de soha nem tudtam, hogy miért. Egészen addig, amíg Stitch emlékei vissza nem tértek. Ő nem tudott úszni és félt is a víztől, és emiatt, miatta én is. Viszont hála Viana-nak ez már nem így van.

Aztán ott van még Lilo is. Nem tudom miért, de ő a barátom akart lenni és ki is tart mellettem. Fura. Ő maga is fura, nem értem miért akar a közelemben lenni egyáltalán, viszont nem bánom. Amikor vele vagyok, akkor olyan mintha ő kordában tudna tartani. Ez elég hülyén hangzik, de tényleg így érzem. Plusz emlékeztet arra a lányra, akit még Stitch-ként ismertem. Ugyan olyan bolondosak és van hogy hirtelen haragúak, de közben a családdal és a barátokkal rendes, mindent megtenne értük. Igaz, van, hogy panaszkodik a nővérére, leginkább akkor, amikor összevesznek, de utána mindig kibékülnek. Irigylem őket néha, tényleg nagyon szeretik egymást. Bár úgy érzem, hogy engem nem igazán kedvel… Nem tudom, megérzés.

Viszont mindentől függetlenül örülök, hogy Lilo az életem része. Mellette legalább normálisnak érezhetem magam egy kicsit, ha már amúgy nem vagyok az.


✦ Képes vagy felvenni a mesebeli alakod, a csillagkutyát.
✦ Amint az emlékeid visszatérnek, kényszered lesz a rombolásra, pusztításra. Ez nem épp pozitív képesség, de Lilo képes téged kontrollálni.
✦ Közel 20 nyelven vagy képes folyékonyan beszélni.
✦ Bármit, amit elolvasol, képes vagy elraktározni az agyadban. Olyan, mintha egy hatalmas könyvtár lenne a fejed. Elég egyszer elolvasnod a sulis tananyagot, hogy tudd.
✦ A mesebeli alakodban sokkal gyorsabb vagy, valamint képes vagy a falon mászni, akár egy pók.
✦ Tökéletesen látsz éjszaka, fények nélkül. Ilyenkor a szemed színe zöldre változik.
✦ Kifinomultabb hallással és szaglással rendelkezel.