Amikor legelőször meghallom a nevemet, csak felsóhajtok egyet. Ha valami nagyon fontosat akar mondani, akkor hamarosan úgy is itt lesz és majd izgatottan fogja elmesélni vagy bemutatni, hogy most mit talált ki.
Amikor másodjára hallom meg a nevemet, főleg hogy most már hosszabban és hangosabban kiáltja, a hang irányába nézek unottan. Végül megjelenik a mini tornádó a konyhában és már látom rajta előre, hogy amit mondani akar, az megint csak valami nagy őrültség lesz. Igazából, már megszoktam ezt tőle, úgy hogy már nem igazán tudok meglepődni rajta.
-Maximum a fejeddel van baj. Nekem teljesen normálisnak tűnsz, nézz a tükörbe. - mutatok a tükör felé, majd bele kortyolok a kávémba.
Azt hittem, hogy már nem fogok tudni meglepődni Pipacsnak az észjárásán és a különböző ötletein, de sikerült mindezt egy új szintre emelni neki. Pedig azt hittem, hogy már mindent tudok róla, de ezek szerint mégsem. Méghogy rózsaszín troll, nagyon vicces. Csak nem elfogadott valakitől olyan italt vagy szert, ami halucinálást okoz, amíg nem figyeltem rá? Ugye nem ennyire felelőtlen és naiv?
-Inkább nézd meg magad és hagyd hogy békében megigyam a kávém. Vagy azt szeretnéd, hogy a mai fellépéseken a fapofámat kelljen bámulnod? - szólok rá, hogy ezzel a butasággal álljon le. Tuti, hogy csak beképzelte az egészet. Trollok nem léteznek! Illetve, maximum csak a mesében, máshol nem igen.


Ahogyan elhelyezkedünk, hogy a mai előadásunknak neki kezdhessünk, páran, már felfigyeltek ránk, miután pedig neki kezdtünk a muzsikának, még többen jöttek ide. Bloomcrawn nem a leggazdagabb városrész, de minden pennynek örülünk. Illetve, valahol mélyen legbelül egyikünk sem csak a pénzért csinálja, hanem mert élvezzük és szeretjük ezt csinálni. Az éneklés és a zene valamiért mind a kettőnk vérében benne van a kezdetektől fogva. Talán emiatt is találtunk egymásra.
-Jól vagy? - kérdezek rá, amikor meghallom, hogy a hangja elcsuklik, így a zenélést is abba hagyom és inkább vele foglalkozom.
-Egészen biztos vagy benne? - kérdezek rá még egyszer, de a rendíthetetlen mosolya és makacsságával, végül meggyőz engem. Ettől függetlenül kicsit aggaszt a dolog, de inkább nem mondok semmit sem. Ha valami van, akkor azt úgy is elmondja nekem, előbb vagy utóbb.


Másnap előbb keltem fel, mint Pipacs. Hagytam, hogy hadd aludjon még a tegnapi nap után. Nem tudom még mindig hova tenni neki azt a troll dolgot, na meg az éneklést… Eddig még nem fordult elő ilyesmi. Nem azt mondom, hogy nem lehet hibázni, mert emberek vagyunk, senki sem tökéletes, még én sem. Sőt! Ám amióta ismerem, nem fordult elő ilyesmi.
Megmosom az arcomat, hogy a hideg víz kimossa az álmot szememből, majd amikor a tükörbe nézek, meglepődve hökölök hátra. Egy ideig csak pislogok, majd megdörzsölöm a szemeimet és leszorítva hagyom egy kis ideig.
-Ez biztosan nem igaz, még mindig álmodom, ugye? - kérdezem ezt magamtól, majd kinyitom a szemeimet, de az a zöldes-szürke troll még mindig ott van a tükörben.
Na most két lehetőség áll fent. Még mindig van abból a halucigénból és én is ettem vagy ittam véletlenül vagy…vagy Pipacs is igazat mondott és tényleg egy rózsaszín trollt látott.
Nem, nem igaz. Biztosan csak kezdek megbolondolni mellette, igen, ez lesz az. Csak átragasztotta rám.
Miután ezt lerendeztem magamban, mentem is, hogy felketsem őt, nem kéne az egész napot átaludnia azért.


✦ Fel tudod venni a mesebeli, zöld troll alakod. Ebben az esetben a hited alapján a színed változhat; ha kevésbé hiszel magadban, a környezetedben, akkor szürkévé is változhatsz.