Jelenleg eléggé szedem lábaimat, három hely volt ma ahova el kellett érnem úgy nagyjából minél előbb. Az egyik nem más mint az önvédelmi tanfolyam oktatásának papírjait felkapni. Utána pedig az új gyermekkönyv miatt behívott a kiadó. Szóval ezt a kettőt hamarabb elkellett intéznem, bár szívem szerint inkább egyenesen Sárkányhoz mentem volna. Ugyanis vele is meg volt beszélve, hogy találkozunk.

Férjnél vagyok legyen ez bármennyire meglepő, sokan félnek is tőlem az oktatásokon, ami némiképp vicces. Nő létemre egy férfi sem képes levenni a lábamról mindegyiket sikerül kétvállra fektetni. Ez mindig megmosolyogtat, Azért… csak talán néha a férjemnek is hagyom, hogy irányítson. Viccelek, harmonikus a házasságunk és ennek nagyon örülök. Szeretnék gyermeket a jövőben, lehetőleg közel jövőben. Én sem fiatalodom és, ha nem csak egyben gondolkodunk akkor ketyeg az óra.
Míg az önvédelmi oktatáson inkább az erőmé a főszerep addig az illusztrációk során kiadhatom magamból az egyéb mondhatni vágyaimat. Mint fentebb említettem szeretnék gyermeket, hiszen imádom őket! De tényleg. Mindegyik aranyos tud lenni a maga módján, ha megfelelően kezeljük. Nagy felelősség egy gyermek. Vagy több, ha többet vállalsz, de megvan ennek a szépsége is. Magamban erre felsóhajtottam és most betérek a megbeszélt hely ajtaján ami nem más mint a drága barátnőm Cinema-ja.

Táska van velem, még benne van egy-két apróság Shrek-nek is. Erre most görcsbe rándul a gyomrom, ugyanis ideje lenne színt vallanom valahogyan neki. Tudom ki vagyok valójában az ogre és ember alakom többször visszaköszönt a tükörben. Emlékeim pedig majdnem teljesen tiszták… Néhol van apró folt, de… tudom, hogy volt három gyermekem. Más valószínűleg megijedne ettől vagy sikoltozva elájulna… ehhez képest én egy ideig lefagyva meredtem a tükörképre majd csak óvatosan tanulmányozni kezdtem. Az emlékek pedig álmokban, apró deja vu érzésekben jöttek vissza, szinte olykor a legrosszabb pillanatokban vágott mellbe az érzés és az emlékképek. Legyen az munka közben, hétköznapi cselekedetekkor. Nagyon nehéz már Shrek előtt titokban tartanom ezt az egészet. Szinte lehetetlenségnek hat. Mégis tisztában vagyok azzal, hogy előbb vagy utóbb már szemébe kell mondanom, addig pedig valahogy… rávezessem? Puhatolózzak? Magam sem tudom igazából mi lenne a helyes. Na meg mondjuk úgy, hogy mi tehetné könnyebbé ezt az egészet.

Ahogy elhaladok egy visszatükröződő rész mellett újra a mesealak kacsint vissza rám, annyira talán nem is… más, mint én. Hasonlítunk is talán. Legalábbis akkor, ha nem zöld ogre alakban pompázik előttem. Sóhajtottam erre egyet, meg kell birkózni ezzel és még a férjemnek is beadagolni az egészet. Arról nem is beszélve még Sárkánnyal is meg kell ezt diskurálnom. Valamikor. A közeljövőben mert eddig még arra sem sikerült nagyon sort keríteni.

Felrezzenek a révületemből és kicsit elmosolyodom majd már ölelem is magamhoz a szőkeséget.
- Szia, remélem ma végre lesz időd egy kicsit lemenni alfába! Kell egy csajos buli és Shrek is kibír nélkülem egy napot, nem igaz? – kacsintottam rá. Egyelőre ideje odébb tenni a problémákat. Jelenleg ünnepelni kell az új könyv kiadását. Jól megy az Önvédelmi Oktatás is. Csak sejtem, hogy férjem az aki előző életemben is volt… viszont még mindig valahol motoszkál az, hogy a három gyermek… hol lehet. Ki tudja, lehetséges közelebb, mint gondolnánk, nem? Talán keresnem kellene őket? Vagy pont akkor találkozhatom újra velük amikor végre családalapításra adom a fejemet? Rengeteg kérdés… nincs válasz… és újra csak marcangolom magamat ezekkel. Bátran kell szembenézni mindennel, egyszer csak… mindenképp.



✦ Képes vagyok felvenni a mesebeli alakom és ez esetben a fizikai erőm még nagyobbá válik.
✦ Az üvöltésen bezengi Suncrestet - a város üvegfalai beleremegnek.
✦ Shreknek messziről tudok üzenni a mesebeli alakom felvételével és a füleim segítségével: kürtként használhatom.
✦ Az énekem megbabonáz másokat és ha úgy tartja kedvem, fizikai sérülést okozhatok vele annak, aki hallgatja.