I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana
határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot
Már egy pár nap eltelt, mióta Yan Xing Cheng úr itt járt nálunk. Szeretett volna megkérni minket, hogy Mato-t tanítsuk meg lovagolni, mert nem nagyon megy neki, valami ilyesmi szóhasználatot használt, pedig látszott rajta, hogy tuti valami mást akart volna mondani. Nem mindenki lehet ügyes mindenben, ez valahol természetes, hiszen akkor mindenki egyforma lenne, nem? Persze érthető, hogy a vadászatnál pedig általában nem árt, ha tudsz lovagolni, főleg ha messzi tájra akarnak menni. Az oktatást elvállaltam én, szerintem ez eléggé izgis dolog, ráadásul nem először csinálom. Plusz addig sem kell a többi unalmas feladattal foglalkozzak. Legalábbis abban a pár órában, amíg ide-ide jön Mato tanulni. A lovakat előre elkészítettem, hogy amint ideér, tudjunk kezdeni is. Csodálkozom magamon, hogy ilyen hamar elkészültem mindennel. Talán a nővérem folytonos papolása kezd hatni rám. Pff, ahh biztosan nem. Tényleg csak az van, hogy ezt kivételesen várom, nem úgy mint a többi munkát. Mondjuk lehet, hogy megölne, ha ezt hallaná, de szerencsére nem hallja és tudtommal még nem gondolatolvasó. Akkor valószínűleg eléggé sokszor megszívtam volna már, főleg amikor mérges voltam és kicsit szidtam magamban. Na de mindegy. Amikor észreveszem a fiatal srácot, ingetek neki, hogy jöjjön ide nyugodtan, nem fogja senki sem megenni. -Szia, te biztosan Mato vagy, ugye? Az én nevem Xinyan, én foglak tanítani téged! - mosolygok rá kedvesen és barátságosan. Kell az első benyomás, nem akarom, hogy miattam is stresszeljen. -Ha gondolod, akkor hozzá is láthatunk a gyakorlásnak. - adom meg neki azért a felkészülési időt, ha esetleg kellene neki.