I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
- Bassza meg – fejezem ki magam jól szituáltan, a tükörképre meredve, ami mintha én lennék, de valahogy mégse. Először még azt hittem, a testvérem űz viccet velem. Meg se lepődnék rajta, tőle bármekkora faszság kitelik, ha arról van szó, hogy az én vérnyomásom csessze fel. De hogy még Nála is ez fogadjon reggel…. Komolyan, kérem vissza a szétkent sminkes arcom, azt a nyúzottat, amitől rendszerint az életkedvem is elmegy arra a napra. Hiányzik. Még az is jobb ennél. Azért megnyalva a szám szélét, apró mosolyt mégis megengedek magamnak, ahogy kipillantva a fürdőből, végig nézve Rajta, pontosan tudom, milyen arcnak is kellene visszaköszönnie. Megmosom gyorsan, összeszedem magam, mert bár a franc se tudja, mi ez – mert hogy semmi olyat nem szívtam, amit ezelőtt ne tettem volna, és az is biztos, a gyógyszerekhez se fér hozzá senki rajtam kívül – nekem erre nincs időm. Ez az aprócska kifejezés indított el az úton. Nincs időm, mert táncolni kell, nincs időm, mert elvárások, nincs időm, mert a tesóm, mert az anyám, mert a hajléktalan tróger a bisztro előtt…. Elegem lett. És bár időm most sincs, a mennyei mannaként elém hullott segítségnek köszönhetően, minden napom pazar. Mit nekem szorongás? Már lassan azt se tudom, mi az, holott napjaim szerves részét az tette ki, most tényleg úgy vagyok a legjobb, hogy azt én baromira élvezem. Mert táncosnak lenni nem leányálom. Nem úgy van az, hogy tartottál egy előadást, és sütkérezel a dicsfényben. Kibaszottul ott kell lenned, mert pislogsz kettőt, és jön a helyedre valaki, akinek jobban megy a spárga, aki magasabbra tudja emelni a lábát, akinek S-es a mérete, és olyan kontya van, hogy tyűha. És persze lelkes a kis ribi, ott csillog a szemében az a rohadt fény, ami még az enyémben is…. eleinte. Most is csillog mondjuk, ahogy végig nézek a testen, alaposan leleltározva a kockák számát. - Beviszlek – jön a mormogás inkább, mire újfent a szememet forgatom, és sebesen kapom fel a mára készített ruhákat. - Hogy aztán meglássanak? Így is megint kész kamikaze mutatvány lesz kimenni úgy, hogy Hamupipőke ne vegyen észre – mert persze itt kell dolgoznia, mert persze kicsit se tudott nagyobbat álmodni, és a nagy szabadságában, mások után takarítja a szart, kérem szépen. Micsoda hatalmas mérföldkő ez. Aztán még csak nem is tudja, hogy a Jackpotot nyerte meg azzal, hogy anya kitette anno. Ő is rábaszott végül is, most egyedül van. - Vagy akár… - Ne kezdd – fojtom belé a szót, kivéve a táskámból a kis üvegcsét, hogy pár bogyó először a tenyeremben, majd a számban landoljon. Másoknak a kávé, nekem ez, nem hányhatja senki a szememre. Nem is teszik, mert Rajta kívül ennek a mutatványnak még senki nem volt szemtanúja. - Drizella. Elég. Vagy vállalj fel, vagy hagyj békén, de én már belefáradtam ebbe, egy hotelszobában bujkálunk, mintha a szerelmünk rossz dolog lenne – masszírozza az orrnyergét, már ebből látom, hogy dühös, így a tekintete nem is ér meglepetésként. - Te mégis milyen szerelemről beszélsz? – lassan, szépen tagolva nézek rá, pislogás nélkül, s csupán a szemöldököm vonom fel, ahogy látom kiülni a zavart az arcára. - Én azt hittem, hogy…. - Hogy az ágyadban alszok, néha le is fekszünk, és ez már kapcsolat? Mondtam, az elején megmondtam, hogy nekem olyanra nincs szükségem, se energiám… ez van, ennyit tudok nyújtani, ha nem tetszik… - kecsesen vonom meg a vállam, ráhagyva, hogy fejezze be magától a mondatot, de azt már nem várom ki. A szoba ajtaja csukódik, ahogy mindig. És a faszom ki van az egésszel. Eddig minden rendben volt, az életem, a karrierem… Ő se nyaggatott a faszságaival, nekem meg fogalmam sincs arról, melyik pillanat volt az, mikor összeomlott körülöttem minden. És ahogy hatni kezdenek a pirulák, már nem is érdekel, csak az jár a fejemben, milyen szép nap ez a mai is.
Képességem
✦ Amint az emlékeid visszatérnek, a képességed aktiválódik. Bárkivel is beszédbe kezdesz, az a személy azt érezheti, hogy fáradt, illetve lehangolt. Ez nem véletlen ugyanis, az illető energiájának egy részét elszívod, mellyel magadat erősíted. Egyszóval energiavámpír vagy. ✦ Emellett mágiával rendelkezel, így a kisebb-nagyobb varázslatok használata nem kihívás a számodra. A képesség 1 lezárt játék után aktiválódik, tehát a 2. játékban.
Abigail Rodriguez
V.
Vendég
Vendég
2021-03-20, 19:10
Csillámporos üdvözlet illet téged
June Sloane Henderson ✦ Drizella
„Hol a kedvesség, ott a jóság, és hol a jóság, ott a varázslat!”
Kedves June!
Nagyon örülök, hogy ilyen gyorsan elkészültél! Kifejezetten tetszik, hogy a tánc árnyoldalát mutattad be, hogy milyen is az, amikor a terhek egyre nőnek az ember vállán és lassan már képtelen megbirkózni velük. Nem csodálom, hogy pirulákhoz nyúltál és az sem lep meg, hogy nincs szükséged kapcsolatra. Van elég bajod anélkül is, nem igaz? Minden esetre bízom benne, hogy valamennyire kilábalsz majd ebből a mélygörödből és rátalálsz önmagadra, valamint visszanyered a tánc iránti szereteted is. Tudod, azt a bizonyos fényt a szemedben, amit említettél. Tudom, hogy képes vagy rá - egy ember már hisz benned. Nem is húzom tovább az időt, érezd jól magad nálunk!
A foglalásokat ne feledd és azt a pici javítást sem, amit írtam neked.