Mi történt velem?
A homlokomat masszíroztam, miközben a papírokat forgattam egymás után a kezemben. Amint átolvastam egyet, már raktam is a megfelelő stószra. A papírok között szerepelt… jó pár számla… akadt fizetésemeléssel kapcsolatos kérelem is és persze… nem maradhattak ki a jó öreg panaszlevelek sem.
– Ahhh… hosszú napnak nézek elébe. – A könyökömmel támaszkodtam az asztalon és szinte gyűrtem az arcomat. Egy újabb papír akadt a kezembe… nem volt időm elolvasni, mivel egy határozott kopogás zavart meg a dolgomban.
– Igen? Mit akar? – Kicsit ingerülten feleltem az idegennek. Az ajtó nyílt és Jim lépett be rajta.
– Jim… fiam? Csak nincs valami baj? – Rendesen üdvözöltem volna, de megláttam rajta, hogy valami nincs rendben. Rémült volt az arckifejezése.
– John, nem láttad Morphot? – Rögtön egy kérdéssel fordult hozzám.
– Morphot? Nem! Nem nálad kellene lennie? – A nyakamat simítottam és figyeltem a reakcióját.
– Mindent tűvé tettem, de egyszerűen felszívódott! – Feszült volt, de megértettem. Valahogy rám is ragadt belőle… azonban próbáltam nyugodt maradni.
– Nézd, Jimmy! Tudod milyen Morph… lehet, csak bújócskázik és arra vár, hogy megtaláld… ha így nézzük, akkor nyerésre áll! – Egy halvány… ám széles mosollyal válaszoltam neki.
– Áh… ez most nem segít! – Legyintett egyet, majd elviharzott.
– Hé… Kölyök! – Nem tudtam megállítani. Néztem egy darabig a kijáratot, végül a szék támlájának dőltem. Az előző papírt vettem újra a kezembe. Az olvasásban ismét megzavart valami. Legalábbis szöszmötölés hangja hallatszott a közvetlen közelemben. Leraktam a lapot és a hang forrását kerestem. Erősen figyeltem.
– Vajon honnan jöhet ez a fura… hang? – A fiók kicsusszant a helyéről és a földön landolt. A kutya benne feküdt és amint rám pillantott, már ugrott is az ölembe.
– Hé… hé, Morph! Hát itt bujkáltál! – Hirtelen rántottam a tekintetemet az ajtó irányába. Jimre gondoltam, de nem kiabáltam utána, mivel gyorsan elment, így biztos, hogy messze járhatott. Nem hallaná meg a hangomat.
– Na, Morph! Most megyünk és megkeressük Jimet, rendben? – Néztem rá kedvesen, amit ő ugrálással és nyalogatással jelzett, hogy benne van.
– Jól van… Morph! Induljunk. – Kimásztam a székből és az ajtón keresztül hagytam el az irodát. Eközben a kutyát végig a karomban tartottam.
Néhány méter után kiértünk egy nagyobb helyiségre. Az emeletről figyeltük a műsort. Odalent nem sok vendég volt. Azonban azzal a kevés emberrel Megara nagyon is elvolt. Jól bánt velük. A vendégekről ellenben ezt nem lehetett elmondani. Részegek voltak. Próbáltak belekötni a lányba, de ő nem hagyta magát.
– Khm… Valami gond van, Uraim? – Nem hagyhattam szó nélkül. Tudtam, hogy meg tudja védeni magát Megara, de jó főnökhöz mérten tennem kellett valamit.
– Az égvilágon semmi! Minden a legnagyobb rendben van… a „kedves” Urak épp távozni készültek. Már ha nem akarnak még többet fizetni… – Az, hogy a lány válaszolt helyettük… meglepett, azonban éreztette velem, hogy valóban semmi ok az aggodalomra.
– Zene a fülemnek… akkor megyek is a dolgomra! Számítok rád! – Mindig is talpraesett volt, ezért sem féltettem… annyira. Bár kicsit túlságosan is beleüti mindenbe az orrát. Meglehet, hogy ezért fog nagyobb bajba keveredni…
A folyosó végéig haladtam, ott megálltam és fülelni kezdtem. Jim hangja visszhangzott, ahogyan Morphot kereste. A hang irányába fordultam és elindultam felé… egyre közelebb jutottam, végül mielőtt még benézett volna az egyik szobába, megállítottam.
– Jim, fiam! Csak, hogy megvagy… – A vállánál fogva húztam közel magamhoz. Szerencse, hogy nem lépett be a szobába. Scroopnak nem tetszett volna, ha megjön és meglátja, hogy valaki járt nála.
– Morph? Te meg hol jártál? – A fiú kérdésére figyeltem fel.
– Az irodában rejtőzött el. – Nyeltem egy nagyot.
– Jobban kellene figyelned rá. – A kijelentésem közben nyújtottam át neki.
– A feladatodról remélem nem feledkeztél el, ugye kölyök? – Ezzel utaltam arra, hogy Charlotte-ot szemmel kell tartania. A részletekről nem is tud és ez pont így jó. Nem is kell tudnia semmiről, bőven elég annyi, amit már említettem neki korábban.
– Nem felejtettem el! – A szemeit forgatta és úgy válaszolt.
– Helyes! – Megveregettem a vállát.
– Viszont nem szabad lazsálni… gyerünk dologra! Gyanítom, van rengeteg feladat, amit még nem csináltál meg! – Fél mosolyt mutattam felé. A hátára tettem a kezemet és párat löktem rajta, hogy haladjon előre.
– Jól van, jól van… megyek, John! – Elfogadta a tényt, hogy dolgoznia kell… és amint befordult a sarkon, megnyugodtam. A tiltott szobába nem lépett be és ez volt a lényeg. Enyhén fejeztem ki magamat korábban… konkrétan Scroop kicsinálta volna a fiút. Ha jobban belegondolok, nem is értem, hogy miért bíztam meg ebben a féregben… mindig csak a gond van vele. Az üzleti találkozókon is csak a saját feje után megy. Elfogad olyan ajánlatokat is, amiről meg sem kérdez. Komolyan fel tudnék robbanni… Ráadásul, ha itt tartunk… a háttérből ő volt az, aki miatt Megara olyan helyzetbe került amibe. Az a fura idegen, aki barátnak adta ki magát, az Scroop egyik embere volt… Megara ezért van itt, mivel azt hiszi, hogy nekem törleszti az adósságot, de valójában Scroopnak. Szemmel kell tartanom… mindkettőjüket.
– Áhh… ekkora bolond is csak én lehetek! – A fejemet vakartam.
– Na, de… ideje visszamennem az irodába. – Elindultam volna, de Scroop szobájából egy tükörben láttam meg magamat. A kezeimet, majd a ruhámat vizsgáltam meg és megállapítottam, hogy el kell mennem a mosdóba. Teljesen szőrös voltam. Az arcomat csupa nyál borította. Igyekeztem hát. Útközben, ahogy tudtam leporoltam magamról a sok szőrt. Amint a mosdóba értem a csapot megnyitva a víz segítségével viszont, meg tudtam mosni az arcomat. Ahogyan kinyitottam a szememet, a tükörben már nem a valódi alakom nézett vissza rám, hanem egy mesebeli alak. Valamiféle kiborg lehetett. Igaz nem ez volt az első alkalom, hogy látom azt a lényt. Ezért sem rémisztett meg a dolog. Persze, nem tudtam hova tenni, de már megszoktam a látványt. Kíváncsi lennék, hogy vajon csak én vagyok vele így, vagy esetleg más is lát furcsa lényeket a tükörben? Nem kerítettem neki nagyobb feneket…
A mosdó ajtót becsukva az iroda felé vettem az irányt. Nem is telt el sok idő és már meg is érkeztem a célomhoz. Leültem a székbe, a fiókot visszatettem a helyére és azt a papírt vettem ismét a kezembe, amit már kétszer kezdtem el olvasni.
– Remélem, senki nem fog megzavarni… ezúttal. – Dünnyögtem… és nem csak azért, mert haladni akartam a papírmunkával, hanem azért is, mert a lapot elolvasva a fejemet fogtam…
– Hogy nem sül le az ilyennek a képe… – Egy panaszlevél akadt a kezembe… Azzal volt baja a vendégnek, hogy magasnak tartja az italok árát.
– Ha valami nem tetszik, akkor el lehet menni másik fogadóba! – Mérgemben majdnem összetéptem a papírt… de… néhány levegővétel után letettem a megfelelő stószra.
– Harmadik oszlop! – Ráztam meg a fejemet.
– Remélem Megara az ilyeneknek megtanítja, hogy nálunk mi is a szokás… – Egy újabb papírért nyúltam.
– Haladni kell, és csak úgy tudok végezni a munkával, ha sorban mindent átnézek… azonban ez nem lesz könnyű. Főleg, ha még egy balfácán írását el kell olvasnom… mert akkor biztosan felgyújtom az egészet… – Ezzel a hozzáállással folytattam a dolgomat…
Képességem
✦ Kibernetika: Amint aktiválódik a képességed, a jobb karod, a jobb lábad, valamint a jobbszemed át fog alakulni, ami ezek után számtalan funkciót fog ellátni.
✦✦✦ Kibernetikus kar: A jobb karod sok eszközt, fegyvert tartalmaz, olyanokat, mint például bilincs, pisztoly, fáklya, lángszóró, rengeteg éles eszköz, olló, hasító, vagy épp főzőeszközök. És még sok más.
✦✦✦ Cyborg Eye: A jobb szemed számos optikai látásfunkciót fog ellátni: nagyítás, termállátás, éjszakai látás, röntgen és még sok más. Viszont hátránya is lesz a szemednek, mivel az érzelmeid alapján a színe változékonnyá válik. Ha semleges az érzlemi állapotod, akkor aranysárga, de amint dühösebb leszel, egyre vörösebbé válik.
✦ Főzés: Ez a képesség talán most is ott van benned, de amikor mindenre emlékezni fogsz, a főzőtudományod az egekbe szökik. Ám nem csak finomakat főzöl, hanem rekord gyorsasággal is készíted el az ételeket.
A képesség 1 lezárt játék után aktiválódik, tehát a 2. játékban.A képesség aktív 2021.10.01-től és ezzel együtt a karakter emlékei is visszatértek a mesebeli életéről.