I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Ennyi ember hisz bennem :
1774
Titulus :
Pengu ✦ Sisu ✦ Namaari
✦ ✦ ✦ :
Életkor :
3
Akinek az arcát viselem :
Kim Soo-hyun ✦ Han So Hee ✦ Gemma Chan
A tükör mögött :
Evolet Yang Baba Mirai ✦ Baba Shouta
2023-10-09, 00:42
All you need is faith, trust and a little bit of pixie dust
Utáltam az embereket, részben ezért is voltam megfelelő választás arra, hogy Celian testőre legyek, a másik aprócska tényezőt pedig az jelentette, hogy megéreztem a veszélyt. Ez most megtörtént, csak hát a házsártos boszorkány nélkül a szavam semmit nem ért. Most talán egy életre megtanulták, hogy vegyenek komolyan, ha nem akarják, hogy valaki meghaljon. Mindenesetre utáltam barátkozni azzal a gondolattal, hogy egy szenzációhajhász firkász segítségét kellett kérnem, akit ráadásul nem a legkedvesebb stílusban küldtem el melegebb éghajlatra, de nem volt más választásom. Kellettek a rohadt kapcsolatai és ki tudja, a végén talán hasznát vehettem annak, hogy ki tört a főnököm életére. Ez azonban megalázkodást hozott magával, amit mindennél jobban gyűlöltem, így nem csoda, hogy a szokásosnál kelletlenebb szájhúzással léptem be az üzletbe. Amikor felbukkan az üzletvezető, szinte azonnal a tárgyra tértem, bár nem értettem a virágokhoz – sem a nőkhöz -, ezért is terveztem azt, hogy mindent szerencsétlen eladóra bízok. Ahogy a virágokról beszélt, úgy éreztem, hogy kellő szakértelemmel bírt a feladathoz, amelyet én leegyszerűsítettem volna annyira, hogy adjon valami olcsót és szépet. Hümmögve hallgattam hát, ahogy felsorolta a virágot, bár némelyikről fogalmam se volt miféle növény volt egyáltalán. Ahhoz viszont még én is értettem, hogy a rózsákhoz a szerelmet társították, illetve sejtelmes, ködös emlékeim volt a tiltott rózsafestésről, így a rózsák minden formáját elutasítottam. Az arcomra kiült a borzalom a rózsák hallattán. - Nem, köszönöm, a rózsákat mellőzném. Valóban szeretnék kiengesztelni egy hölgyet, de a kapcsolatunk nem romantikus alapokon nyugszik, sokkal inkább üzletin. Pontosabban, az a célom, hogy megkössünk egy üzletet, így az Ön által említett gerbera és frézia talán jobb választásnak tűnik, hacsak nincs másmilyen javaslata. – Bármennyire tűnhettem határozottnak ezen a ponton, mégis kényelmetlennek éreztem az üzletben való ácsorgást, zavartak az orromba szökő illatok. Nem volt problémám az eladóval, csupán semmi keresnivalóm nem volt egy ilyen helyen, pláne nem azért, hogy némbereknek könyörögjek. - De, mint láthatja, nem értek a virágokhoz, szóval hálás lennék, ha ki tudna segíteni. – Azt is hozzátettem volna, hogy akár pluszban fizetnék is, hogy keresse fel azt a boszorkányt, és kérjen a nevemben bocsánatot, illetve győzze meg, hogy segítsen nekem megoldani ezt a rejtélyt, de valahogy erősen kételkedtem benne, hogy az előttem álló nő hajlandó lett volna ilyesmire. Az pedig pláne nem kellett, hogy két nő szövetkezzen ellenem, amikor egy is sok volt.
377 ❖ youtube ❖ note: kíváncsi vagyok mit alkotnak ❖ kredit
Könnyed napként indult ez is, egész szép forgalom volt ma így egy panasz szavam nem lehet. Sőt, olyan boldog vagyok szinte már kedvem támadna repkedni. Nagy örömmel készítem a vázlatokat és a már éppen elkezdett kis műveket a nemrégiben megrendelésre került sulis banzájra. A legtöbbjét természetesen a virág birtokon csinálom, ott sokkal kényelmesebb, de a kisebbeket persze itt is megoldhatom míg az üzletben vagyok. Wendy és Vladimir is segítenek, amiben tudnak, de nem várhatom el, hogy mindent is megcsináljanak helyettem. Rengeteg dolog történt velem, éppen mostanában harcoltam ki magam számára, hogy elfelejtek egy szerelmet. Végül is ez… normálisnak kellene, hogy legyen. Ugye? Tovább lépünk, új vizekre evezünk és talán egy-két megromlott kapcsolatot is megpróbáljunk fixálni. Természetesen próbáltam nem nagyon belesüppedni gondolataim medrébe, végén még nem fogom hallani, ha megszólal a kis csengőm. Ennek végszavaként pedig tényleg be is lépnek. Felpillantok, finom mosoly rajzolódik az ajkaimra. Valahogy meg kell fogni a vevőt, mufurc arccal ez pedig nem megy. - Üdvözlöm, miben segíthetek? - teszem félre jelenlegi munkámat, hogy teljes figyelmemet a férfinak szentelhessem. Még nem láttam itt nálam vagy, ha volt is akkor nem emlékszem rá. Legalábbis eléggé jó memóriát tulajdonítok magamnak. - Hallgatom. - most már előrébb is lépek, hogy akár tudjak ajánlani virágokat. Azok mindig bejöhetnek, valami szép, egyszerű akár. Nem mindenki szereti a rikító virágcsokrokat. Elgondolkodom a mondandóján majd előrébb lépek, volt rengeteg ilyen kaliberű virágom. - Eme célra tudom ajánlani szegfűt, tulipántot, rövid szálú rózsát, gerberát vagy fréziát. - mondom a férfinak a lehetőségeket. Ezek egész olcsók, szép csokrokat lehet belőlük készíteni, ami még a férfinak és akár a hölgynek is megfelelő lehet. - Például a rózsákból pár szálból is szép, dús csokrot lehet készíteni, de ha egyszerűbbre vágyik esetleg visszafogottabbra akkor tudom ajánlani a szegfűt és a tulipántot, a többiekből akár finom, színes csokrot is össze lehet tenni. Gerberát és Fréziát vegyítve. - mondom el nézőpontomat, megszeretném hagyni számára azt a lehetőséget, hogy választhasson a virágok közül. Neki is kényelmesebb lesz biztosan és valójában nekem is, ha kapok egy támpontot. Természetesen nem egy olyan vevő jön, akinek lövése sincs mit szeretne, mondván rám hagyja az egészet. Biztos szépet tudok összepakolni. Amivel nincs is baj, ehhez a szakmához nagy kreativitás kell. Elég vaskosan szükség van rá. - Megkérdezhetem, hogy milyen alkalomra lenne? Valami ünnepség? Esetleg… bocsánatkérő? - puhatolózom nagyobb rálátásom lehessen erre és ennek fényébe tudjak még nagyobb segítséget adni.
All you need is faith, trust and a little bit of pixie dust
Nem szerettem csapatban dolgozni: a másik fél mindig visszatartott, lelassított, felidegesített, vagy mindezt egyszerre csinálta. Amióta az eszemet tudtam, azóta a világhoz való hozzáállásom az volt, hogy vagy megoldom egyedül a problémáimat, vagy pedig sehogy. Ha nem emberi életek forogtak volna kockán – a királyi többes Mr Yaxley és a saját életemre vonatkozott nyilvánvalóan -, akkor egy elegánsan hanyag mozdulattal a szőnyeg alá söpörtem volna a problémámat. Így viszont kénytelen voltam kikeresni a firkász címét, és mivel tudtam, hogy nem loptam magam a szívébe, ezért úgy döntöttem, hogy viszek neki virágot. A nő szívét az ilyen gesztusok általában meg szokták lágyítani – ha csak nem egy házsártos boszorkányról volt szó -, így biztos benne, hogy a korábbi modorom ellenére leveszem a lábáról. Így hát elszántan masíroztam be az első útba eső virágboltba, hogy találjak valamit, ami talán a Golden Dust nevezetű üzlet volt, de kivételesen nem fordítottam erre túl nagy figyelmet. Különben is, miért érdekelte volna, hogy honnan volt a virág? Csak fogadja el, segítsen és minél hamarabb hagyjuk békén egymást. - Üdvözlet – köszöntöttem a virágárust, miközben próbáltam nem tüsszögni a hirtelen megcsapó pollenektől. Mondtam már, hogy a világ legidiótább döntése volt az, amit most hoztam meg? Nem bírtam a virágpollent, folyamatosan tüsszentenem kellett tőle, és ez emlékeztetett is arra, hogy miért nem kapott tőlem egyetlen csajom sem virágcsokrot. - A tanácsára lenne szükségem – tértem rá a tárgyra, hiszen éreztem, hogy kezdett fogyni az energiám, és el kellett volna szaladnom az egyik közeli boltba energiaitalt, vagy valami cukros édességet venni. Minden erőmmel azon voltam, hogy ne akadjak fenn a giccses díszítéseken és a túlzó színhasználaton. - Szeretnék kiengesztelni egy hölgyet, és arra gondoltam, hogy a virág tökéletes lenne erre a célra. Szóval, szeretnék vinni neki valamit, ami olcsó, de lenyűgöző. – Nem akartam olyannak tűnni, mint aki ezen spórolna (de egyébként ez így volt, meg akartam takarítani a maradék pénzemet), azonban valahogy a három gyerek otthon, a beteg apám és a számlák tömkelege mégis arra sarkallt, hogy ne szórjam eszetlenül a pénzt, hiszen sose lehetett tudni mikor kellett a tartalékokhoz nyúlni.
338 ❖ youtube ❖ note: kíváncsi vagyok mit alkotnak ❖ kredit