I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
- Nem! Álljunk le, ez így nem lesz jó! - szól ismételten a rendező hangja, én pedig alig bírom megállni, hogy ne forgassam meg rá látványosan a szemeimet. Ez már a harmadik alkalom, hogy félbeszakítja a próbát úgy, hogy még egyetlen egyszer sem sikerült végigmondanom a teljes monológom, mert eddig mindig talált valami kivetni valót a jelenetben. Először a fényekkel és a díszlettel volt problémája, utána nem tetszett neki egy rész a forgatókönyvben, amit azonnal át kellett variálnia, most meg... Nem tudom mi lehet a gond, de kezd elfogyni a türelmem. Egész nap keményen dolgoztam - igaz, hogy leginkább azon, hogy ne tegyek megjegyzést a partneremre, de az is sok energiámat felemésztette -, már csak ezt az egy átkozott jelenetet kellene sikeresen elpróbálnunk és mehetnénk végre haza, nem csoda, hogy kezdek morcos lenni. Érdeklődést színlelve fordulok Frank felé, aki épp azon igyekszik, hogy valahogy feltornázza magát mellénk a színpadra. Először megpróbál urgrásból felülni az elején, de mivel elég kis növésű, ezért visszacsúszik, így kénytelen kínosan nevetgélve elsétálni oldalt a lépcsőig. Mire mellém ér és felváltva pillant oda-vissza Seungjun, valamint köztem, már nem nevet, sőt. Mosolynak még csak nyoma sincs az arcán, amitől úgy fest, mint egy mufurc kerti törpe - na nem a mérete miatt, de már tényleg csak a hegyes, piros süveg hiányzik a fejéről, hogy teljesen hasonlítson egyre. - Hana, drágám... Valami baj van? Azon túl, hogy már baromira unom, hogy mindig félbeszakít? Ha erre a kérdésre most őszintén válaszolnék, valószínűleg elveszíteném a munkám. - Mármint miért? - kérdezek inkább vissza, mert amúgy sem értem teljesen, hogy mire gondolhat. Az ártatlan pislogásomat látva, Frank sóhajt egy nagyot, már ebből tudom, hogy erre egy drámai előadással fog szolgálni, pedig itt mi vagyunk a színészek. - Ez egy szerelmes jelenet, az első vallomásé. A közönségnek éreznie kell, hogy mennyire kötődtök, hogy mennyire szeretitek egymást. - Miközben magyaráz, megfogja a kezem, meg a partneremét is, közelebb húz minket egymáshoz és egymásba fűzi a kezeinket. Remek. Már csak ez hiányzott. - Olyan szép párost alkottok, megvan köztetek a tökéletes kémia, akkor ezt most miért nem érzem? Nézzetek egymás szemébe, azt akarom, hogy csillogjanak azok a tekintetek! - Nem cselekszem elsőre, de lehet Seungjun se, mert Frank sürgetően dobbant egyet a lábával mellettünk, mielőtt újra ránk parancsol: - Gyerünk! Szikrázzon a levegő! Kénytelenkedve felpillantok és tekintetemmel azt az ismerős, sötét szempárt keresem, aminek a gazdája olyan tehetséggel táncolt az idegeimen napi szinten, mintha erre született volna. Szerintem jobban értett hozzá, hogyan bosszantson fel, mint a színészethez, az fix. Ahogy ránézek, még látom átsuhanni az arcán azt az önelégült félmosolyt, amit tudom, hogy direkt nekem szán, mert pontosan tisztában van vele, hogyha valamit utálok az az, ha szerelmesen kell néznem rá. Alig láthatóan megrázom a fejem. Frank szikrákat akart, adok én neki szikrákat. - Nagyon jó, Seungjun! - hangzik a rendezői dicséret néhány másodperc múlva, még tapsikol is hozzá. - Hana, Hercegnőm, most te jössz! Mondd el a végszót is. - Hát nem látod, hogyan érzek irántad? - Ez az, szenvedélyesen, Hana! Izzon! - Teljes szívemből szeretlek. - Igenn-NE! Ne úgy, mint aki meg akarja ölni...
Narah Carreras
Sunny
i hate you so much it makes me sick, it even makes me rhyme. but mostly i hate the way i don't hate you, not even close, not even a little bit,
Yes, oh please, please tell me what you think, I haven't heard a man talk shit in weeks
Ennyi ember hisz bennem :
0
A másik felem :
who needs affection when i have blind hatred? i guess, in this society, being male and an asshole makes you worthy of our time
Akinek az arcát viselem :
Go Yoon Jung
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Stormreach always be my home, but wandering around is my passion
✦ ✦ ✦ :
I kinda like when you despise me after we fight
feels so much better when i'm pushin' all your buttons 'til you're crawlin' on the floor, you say you hate my guts but you're still comin' back for more
A tükör mögött :
Sunny
2023-09-28, 23:22
Csillámporos üdvözlet illet téged
Hana Saunders ✦ Hitetlen
„An actress is not a Machine, but they treat you like a Machine. A money Machine.”
Kedves Hana!
Vagy inkább szólítsalak annak, aminek tituláltad magad? Szkeptikus!
Bátorkodtam választani neked egy megnevezést, így mivel szeretne hinni Hana a csodákban, de nem 100%-osan teszi, azt kell mondanom, hogy Hitetlen. Persze, ez a dolog később változhat, amint meglátja a városban létező varázslatot. Biztos vagyok benne, hogy akkor már akár 110%-osan hinni fog a csodákban. Hehe.
Na, de nem poénkodok… komolyra fordítom a szót. Le a kalappal előtted. Remek kis szösszenettel érkeztél meg hozzánk. Láthattuk, miként zajlik egy forgatás, legalábbis a színészek szemszögéből.
Azért nem könnyű szakma, azt el kell ismerni. Ráadásul pont egy olyan rendezőt fogtál ki, akinek mindennel baja van. Erős vagy, ezt nem vitatom… főleg azért, mert én biztosan otthagytam volna az egészet, ha velem szívóztak volna… De persze nem vagyunk egyformák.
Látom az igyekezeted, úgyhogy ne add fel! Hajráá!
Eleget vártál, pont ezért nem akarom tovább húzni az időd. Foglald le szépen az arcot és utána vár is a játéktér. Üdv közöttünk.