Mivel az eladó még nem végzett a telefonálással, azért inkább nem is zavarom. Elkezdek nézelődni, vagy legalábbis úgy teszek mintha nem tudnám mi az itteni választék. Pedig ezekkel úgyse tudok mit kezdeni, hiszen pénzem az nincsen rá, illetve nem is igazán tudnám kinek megvenni. Egyrészről nincs csajom, se női ismerősöm, akinek akarnék ilyesmi ajándékot. Ezt persze senki se tudja ki nézné ki belőlem, hogy tolvaj lennék? Haha, pedig jobban tennék, akkor lehet, hogy pár értékes dolguk mégis csak megmaradna a helyén. Nem mintha le akarnék bukni vagy börtönbe akarnék jutni.
A saját gondolataim elfoglaltsága mellett, azért persze oda figyelek is a lányra. Nem igazán öltözött úgy, mint aki vevő lenne. Persze, én vagyok az utolsó, aki a borító alapján ítél meg valakit. Hiszen ki tudja, a gazdagok van, hogy máshogy öltöznek, hogy ne tűnjenek ki a tömegből. Volt, már ehhez hasonló esethez szerencsém, de aki olyan jártas, mint én, az ezt is kiszúrja. Elvégre a beszédet, a járást és a megszokásokat nem lehet megváltoztatni, hiába öltözöl máshogyan. Az a véredben van, akár akarod, akár nem. Persze, ha tudod, hogy mire figyelj oda, mint én is, akkor simán tudod leplezni magad, de a legtöbb embernek ez nem megy.
A bolt egyik végéből a másik végébe sétálok, így kicsit távolabb vagyok a bejárattól és a kasszától is, plusz nincs olyan jó rálátásom se. Legalábbis, aki nem tud pár trükköt, az tuti ezt mondaná.
Igazából most adtam egy lehetőséget a lánynak. Kíváncsi vagyok, hogy vajon mit fog lépni. Az is lehet, hogy tényleg csak félreértem a szándékait és valójában ő akarja megvenni ezt a nyakláncot. Hiszen, mint korábban is említettem már, bármi lehetséges. Nem szabad egyetlen egy lehetőséget sem kihagyni, akkor tudsz igazán rögtönözni.
Ha pedig úgy fáj a foga az ékszerre, mint nekem, akkor természetesen követem, vagy ha úgy adódnak az esélyeim, akkor “véletlenül” nekimegyek, ezzel is biztosítva magamnak a teret, hogy a zsebébe nyúlhassak. Vagy ha ezek nem jönnek össze, akkor valami más megoldást találok ki. Jól ismerem Fata Morgana minden pontját, így igazából elég sok lehetőségem van.

Már egy ideje átjárok a városnak más égtájaira, néha kicsit jó körbe nézni és körbe szaglászni. Hát ha találok valamilyen érdekes dolgot, ami felkelti a figyelmemet. Illetve jó a frissülés, elvégre tolvajként nem jó, ha csak egy helyre tömörülnek a célpontjaim, ha nem keresek mást is. A város többi része pedig pont jól jön, hiszen ott csak én vagyok jártas, volt időm körbe járni és megismerni a helyeket. Ők viszont nem ismernek engem, elvégre csak egy kis senki vagyok az emberek szemében. Amit mások sértésnek vehetnek fel, de én csak örülök annak, ha átnéznek rajtam vagy nem vesznek észre. Egyszerűbb így a „munkám”. Talán emiatt is van, hogy még nem buktam le. Persze az más kérdés, hogy óvatos is vagyok.
Pár napja délen kinéztem egy ékszerboltot, ahol egy nyakláncot akarnak szállítani. Valami elegáns, gazdag csajnak lehet, mert elég szépen néz ki. Ezüst maga az ékszer, szív alakú, benne kisebb fehér kövek és a közepén egy nagyobb kékes színű. Nem tudom pontosan, hogy az milyen drága vagy fél drágakő lehet, de biztos vagyok benne, hogy értékes és sok pénzt lehetne kapni érte.
Ma ismét meglátogattam a déli városrészt. Most akarnám kivitelezni a lopást, így a bolt környékén járok. Közben az emberekre is figyelek. Nem szeretnék gyanús lenni azért, szóval néha úgy teszek mintha venni akarnék valamit és nézelődök is itt-ott. Édességbolt vagy egyéb árusoknál, akik itt vannak a közelben. Amikor már úgy döntök, hogy lassan bemegyek az ékszerboltba, meglátok egy barna hajú lányt, aki furán és gyanúsan viselkedik. Tolvaj vagyok, úgy hogy felismerem, ha valaki, valamire készül. Az a lány pedig tuti nem ártatlan és lopni akar. Csak jó kérdés, hogy mit.
Miután bemegy az ékszerboltba, én is így teszek. Még kint azért nézem, hogy mit csinál, majd belépek. Köszönök egyet és elámulok egy kicsit. Azért bent még több ékesség van, mint azt látni kintről. Viszont azok el vannak zárva. Ám nekem nem is azok fontosak. Az a nyaklánc, amit kifigyeltem elől van a kasszában. Van egy dísz doboz is mellette, gondolom, majd abba akarják tenni. Heh, tényleg valami gazdag csitrié lesz. Ki hitte volna. Az árus vár valakire, hallható ahogyan beszél a telefonba. Gondolom magával a vevővel cseveg éppen. Eközben persze a kedves tolvaj társamra is figyelek, de nem tetszik a tekintete. Csak nem ő is azt nézte ki? Na nem… Abból nem eszik!