Welcome to Fata Morgana
Mirage Mirror
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív

– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat?
– Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni.
– Mi fog történni?
– Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned!
– Dehát...!
Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana

határa
Számos és számtalan
karakter állás
Beszélgethetsz bárhogy
még állatok nyelvén is
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 157 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 156 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (410 fő) 2024-10-19, 03:38-kor volt itt.
Mesénk fejezetei
lapozd, nézd!

Choi Ji-Na
Ma 00:58-kor


Fu Hei
Tegnap 22:05-kor


Yan Xing Cheng
Tegnap 19:23-kor


Mato Catawanee
Tegnap 18:51-kor


Hwang Dae-Shim
2024-11-21, 23:08


Mo Yuan
2024-11-21, 16:45


Jayla Wilde
2024-11-21, 15:51


Dionysia Nerida Pantazis
2024-11-21, 13:44


Shan Ruyue
2024-11-21, 05:03


Shan Ruyue
2024-11-21, 04:24


Kiemelkedõ mesemondók
ebben a hónapban

33 Hozzászólások - 37%


11 Hozzászólások - 12%


9 Hozzászólások - 10%


6 Hozzászólások - 7%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%



Megosztás
 
I brought you back to life
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
ÜzenetSzerző
TémanyitásI brought you back to life Empty2024-10-19, 21:10

The end
Egy félbehagyott fejezet
Nem szórt rá senki csillámport



Mirage Mirror
Káprázat Tükör
Káprázat Tükör
Mirage Mirror
Egyszer volt, hol nem volt... :
I brought you back to life JPbm1tY
I brought you back to life C762116a1803ee0f854bc93c33ab04366020e95a
I am afraid of what I'm risking if I follow you
Into the unknown
Ennyi ember hisz bennem :
1774
Titulus :
Pengu ✦ Sisu ✦ Namaari
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life 5fddf4ef6494eaab04a3d1f645e25da2c51b0860
Életkor :
3
Akinek az arcát viselem :
Kim Soo-hyun ✦ Han So Hee ✦ Gemma Chan
A tükör mögött :
I brought you back to life 6442b92e7f900b694cceef6bce1f5ee9dd32e05b
Evolet Yang
Baba Mirai ✦ Baba Shouta

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2024-09-13, 20:59

Back from the dead
Lishcelle x Halál
Sosem szerettem, ha dirigálnak nekem. Odell tudja a leginkább, hogy mennyire önfejű és öntörvényű vagyok, akinek roppant nehezére esik utasításokat követni. Kiskoromtól fogva ilyen voltam, az idővel pedig sikerült belenőnöm azokba a csizmákba, amik most ilyen messzire vittek az életben. Nem csoda hát, hogy Dr Muertas utasítgatásai és számonkérései nem hagynak kellemes szájízt maguk után. Szabad akarok lenni és azt csinálni, amihez a legjobban értek: repülni.
- Mi a legrosszabb, ami történhet? - utalok itt arra, ha nem teszek eleget a kéréseinek. Kérés… Kicsit több ez, mint kérés. Egy röpke pillanatra mintha meg is érteném a helyzet súlyát, de még továbbra sem akarom elfogadni. Már így is aligha lehettem önmagam a lábadozás után, de még a műtét előtt is egy székhez voltam láncolva, “a saját érdekemben”.
- Pfft… - érzékelem a szavaiban lévő nyomatékosítást, az erőt és tudást, amelyekben mindenféleképpen hátránnyal bírok. Adok hát ennek egy esélyt, egyetlen egyet, ameddig rá nem jövök mennyit használ ez a lépésről lépésre metódus.
- Ezt úgy mondja, mintha annyira jó cimborák lennének a halállal. - össze is fonom karjaimat magam előtt, melyet nem sokkal később követnek a lábaim is, mialatt a feszengő testtartását elemzem. Valami megváltozott benne, de mintha visszafogná magát és végül kontrollban tartja az indulatait. Csak nem akad pár problémája a “halállal”? Ám eme kérdésemet inkább megtartom magamnak, már így is úgy érzem akármikor képes felfalni a dokis szövegelésével.
- Mit ért azalatt, hogy “nem volt zökkenőmentes”? - szemöldökeim az egekig futnak, ugyanis ezt az apró kis részletet mindenki elfelejtette velem közölni. Vonásaim és testtartásom is feszültebbé válik, ahogy a férfi szokatlan mozdulatsorait elemzem ki tovább. Azt tudom magamról is, hogy nehéz eset vagyok, de talán annyira nem, hogy az őrületbe kergessem a férfit. Csak hogy nagyon is annak tűnik, s mintha valamit nagyon, de nagyon vissza akarna fogni.
Összeszűkült szemekkel hallgatom tovább a büszkeségemről szóló kis gondolatmenetét, de szavakkal már nem illetem, had vigye haza ezt a kis győzelmet most ő. Ami viszont a sétát illeti, nem volt idegen mozgásforma, de mindig is jobban kedveltem a megterhelőbb, gyorsabb mozdulatsorokat. Egy kis sétálás pedig közel sem tűnt olyan hasznosnak.
- Ésszel, hogyne. - figurázom ki tovább, de aztán mégis engedek neki és felállok erre az Istenverte sétagépre. Nem is telik el sok idő ahhoz, hogy érezzem, valami nincs rendben. A szívem szúr és emiatt a légzésem is fokozatosan rosszabbodik, de még tartom a tempót, nem akarom most feladni.
- Érzem, hogy van szívem. - gúnyos mosoly terül szét arcomon, majd két levegővétel között folytatom. - Nyugodtan állítsa feljebb. Jól vagyok. - egy egészen kicsit mégiscsak megerőltethetem magam, ráadásul még nem érzem úgy, hogy forogna velem a világ. Még pár perc. Pár perc, utána leszállok.


Vendég
Vendég
Anonymous

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2024-06-18, 02:19



Lishcelle & Diego



A férfi nem díjazta az engedetlenséget. Ez nem holmi berögzült, férfias mentalitás volt a részéről, csupán a Halál megtestesítőjeként gyűlölte, ha valaki tagadásban élt, vagy menekült a saját sorsa elől, orvosként pedig azt utálta, ha valaki nem az általa megszabott kezelés szerint akart eljárni. Miss Cannon dacos volt. Büszke nő, aki annyira a fellegekben akart járni, teljesen elfeledkezett arról, hogy időnként nem ártott volna két lábbal a földön járnia.
Most azonban a férfi itt ült vele szemben, emlékeztetve őt mindarra, amelyről szívesen megfeledkezett. Elégedett pillantással jutalmazta a nőt, amikor összébb húzta magát, s ugyan ez nem a tisztelet jele volt a nő részéről, Diego mégis azt akarta, hogy a páciense érezze: nem tartoztak egy súlycsoportba.
- Lehetséges, hogy ismeri a saját testét, én pedig ismerem az izgága pácienseket, akik nem hajlandóak odafigyelni arra, hogy a szervezetüknek milyen igényeik vannak, mert fejjel rohannának a falnak. Amennyiben betartja az előírt gyógytornát, úgy ígérem, minél hamarabb elhagyhatja ezt a helyet – emelte a jegyzetei mögül a nőre a tekintetét. Hangja kelletlenül csengett, elvégre neki sem volt hangulata egy olyan beteggel küzdeni, aki mintha meg sem akarta volna hallani az orvosi utasításokat. Mindkettejük életét megkönnyíthették volna azzal, ha a nő nem lázadt volna ellene, de Diego egyre gyakrabban játszott el azzal a gondolattal is, hogy felesleges és érthetetlen okból mentette meg ezt a nőt, s talán jobb lett volna kibalanszolnia a természet egyensúlyát, és gondoskodnia arról, hogy Miss Cannon lelke utat találjon az Alvilágba.
- Márpedig, most annak kell lennie, ha tetszik Önnek, ha nem – nyomatékosan megnyomta a nem szócskát. Őt nem érdekelte a nő izgága természete, azzal nem jutott előrébb, hogy képtelen volt megmaradni a fenekén, ezt pedig Diego újra és újra a tudtára hozta.
- Nem mindegy, hogy milyen tempóban terheli a szervezetét… - kezdett bele a magyarázatba, azonban akaratlanul is felmordult, amikor olyan szókapcsolatot hallott, amelyet egy régi ismerőse szájából is számtalanszor elhangzott.
- A halál nem kedveli, ha az arcába nevetnek, hölgyem, ahogy nem is válogatja meg az áldozatait. Lehetséges, hogy erősnek hiszi magát, de a végzet egy olyan mindent elsöprő erő, amellyel még Ön sem tud mit kezdeni. Lehet bármilyen tapasztalt katona, akkor is halandó – emelkedett meg a székéből. Az asztalra nehezedett, az ujjaival göcsörtösen kapaszkodott az asztal szélébe, ugyanis attól tartott, hogy bármikor felfedheti a kilétét. Így is túl sokat árult el azzal, hogy kifejezte a nemtetszését a halállal szembeni illetlenség kapcsán.
- A maga helyében jobban megbecsülném azt a lehetőséget, amit kapott az életre, elvégre, a műtéte nem volt zökkenőmentes – vetette oda, ahogy az ujjait ropogtatva levezette a feszültségét. Azt akarta, hogy a nő emlékezzen arra a vörös szempárra, amely sakkban tartotta, s tudja, hogy ő rendelkezett a sorsát illetően. Miss Cannonnak talán át kellett volna gondolnia az értékrendjét. – Egyébként is, ironikus lenne, ha a büszkesége lenne a veszte.
Diegónak sose volt problémája azokkal a személyekkel, akik reálisan látták önmagukat, a képességeiket és lehetőségeiket, de talán most ő maga akart pökhendiséget kihallani a nő hangjából. Mintha csak kereste volna az indokokat arra, hogy miért is változtasson a döntésén.
- Talán problémája akadt a sétával? – kérdezett vissza felvont szemöldökkel. Érezte, hogy rohamosan fogyatkozott a türelme a páciensével szemben. Nem kellett volna azt mondania a nőnek, amit kiejtett a száján. Csúnyán belegázolt Halál büszkeségébe, ezáltal pedig igencsak rontotta a saját megítélését a férfi szemében.
- Egy pillanatig sem hittem, hogy képes lesz betartani az orvosi előírásokat – felelte érzelemmentes hangon, s magában hozzátette, hogy ha a nőnek bármi baja történik, ő nem fog felelősséget vállalni érte. – Továbbá, nem azt mondtam, hogy nem csinálhat semmit, hanem azt, hogy ésszel végezzen bárminemű testmozgást.
Kezdett belefáradni abba, hogy hadakozzon, s az állatias ösztönei sokkal gyorsabb, egyszerűbb megoldást súgtak számára. Elnyomta ezeket a gondolatokat, és figyelte, ahogy a nő a sétagépre állt. Nem telt sok időbe, hogy beállítsa számára a megfelelő fokozatot és folytassa a monitorozását. Próbált kellő empátiával fordulni a nő irányába, de a belső feszültsége olykor felszínre tört, ez pedig a viselkedésében is megmutatkozott, csakhogy ebben a világban kötötte az orvosi eskü, így mindent meg kellett tennie a páciensei érdekében.
Észrevette, hogy a nő arca időnként megrezzent, de a kitartó makacssága továbbra is hajtotta előre. Közbeavatkozhatott volna, amikor egyre inkább azt érezte, hogy a nőnek fájdalmai voltak, mégis kegyetlen játékba bonyolódott bele.
- Nos, hogy érzi magát? Nem érez fájdalmat, vagy fáradtságot? Szeretné, hogy magasabb fokozatba kapcsoljak? – érdeklődött már-már csevegő hangnemet megütve, elvégre, ha Miss Cannon a szép szóra nem akart hallgatni, akkor Diego kivárta, hogy a nő mikor fogja magától azt mondani, hogy elég volt.


743❖ youtube ❖ note:  I brought you back to life 2067867876  ❖ kredit


Nem szórt rá senki csillámport



Diego Muertas
Gazember
Gazember
Diego Muertas
Mesehõs :
I brought you back to life 978c125728dc7450db2ab75408ce4ee22565e655
Puss in Boots
Halál
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
25
Titulus :
The Big Bad Wolf
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life Puss-in-boots-the-last-wish-wolf-of-death
Akinek az arcát viselem :
Tom Hardy
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Dél (Suncrest)
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life 8a29add45b19896df7d8e2e0dda3d100df7ac349
A tükör mögött :
Lazarus

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2024-05-03, 02:25

Back from the dead
Lishcelle x Halál
Hiába beszélt a szívműtétem utáni felépülés fontosságáról, én türelmetlen voltam továbbra is. Hiszen a repülés volt az életem, s habár a testemnek gyógyulásra volt szüksége, az elmém tovább akart cipelni a céljaim és vágyaim irányába.
Ostoba nevetését hallgatva a libabőrös karjaimra fonom tenyereimet, majd kelletlenül összehúzom magam, mintha csak egy téli fuvallat suhant volna végig a szobán.
- Értem, hogy Önnek van doktori diplomája, de én ismerem a saját testemet. Tudom, hogy erős vagyok és hamarosan újra a felhők között leszek a gépemmel. - jelentem ki határozottan. Tekintve, hogy ő volt az orvosom, valóban látszott rajta az aggodalom. De nem akartam, hogy bárki korlátozzon, még ha az az orvosom is volt. Egyszerűen gyűlöltem, ha mások szabályai szerint kellett lépnem a sakktáblán. A katonaságban sem véletlenül küzdöttem fel magam az egekbe azon a ranglétrán. Én diktálok, s ez így is marad.
- Ezekkel mind tisztában vagyok, doktor úr. De én nem vagyok az a típus, aki csak ül és vár. Aktívnak kell maradnom, hogy gyorsabban gyógyuljak. Felőlem akár a halál arcába is nevethetek. Azt hiszem azon a részen már jócskán túlléptünk a műtétnek köszönhetően, nem igaz? Kérem, ne is emlegesse azt, hogy esetleg a halál visz el magával. Erős vagyok. Ha nem az volnék, most nem itt tartanánk. - tisztában vagyok azzal is, hogy a doktor úr műtétje nélkül talán tényleg én húztam volna a rövidebbet az élet veszélyekkel teli játszmájában. Ellenben azt is tudtam, hogy élni akartam. Bármi áron…
A túlterhelés veszélyei közel sem hangzottak olyan ijesztőnek, mint az, hogy soha többé nem repülhetek. Makacs voltam, de tudtam, hogy a szívem meg fog erősödni és nem akartam, hogy ez az életem többi részét korlátozza.
- Séta… - még mindig nem kedvelem a fokozatosságát. Erősebbet akarok, ami megizzaszt, ám hallván milyen sorozatos morgásokkal ülteti le minden szavamat, kénytelen vagyok belemenni a biztonságos kis előírásaiba. Különleges esélyt kaptam, ezért nem dobhattam el olyan könnyen, még ha az irritáltságtól a falra is tudtam volna mászni. Igaza volt. Meg kellett becsülnöm ezt az esélyt. - Rendben, sétálni fogok. De tudnia kell, hogy nem fogok karbatett kezekkel ülni otthon, azt várva, hogy mikor állhatok fel a kis sétagépére. - szívesebben ültem volna be a pilótafülkébe, ahol a nyomás súlyát kellene elviselnem. Ám valóban…amint beállítja azt a gépet, a sétálás egy idő után kezd kellemetlenül kifárasztóvá válni. Ezt természetesen nem kötöm a doktor orrára, helyette csak a kapaszkodókra markolok az egyensúlyom megtartása érdekében.
- Köszönöm a tanácsot, doktor Muertas. - egy félszeg, erőtlen mosollyal nyugtázom szavait, s ezúttal magamba fojtom a csípős megjegyzéseimet és makacs megszólalásaimat, annak érdekében, hogy ne fenyegessen újra a halállal, vagy tiporja porba minden válaszomat csak azért, mert neki doktori diplomája van. Legalábbis ez volna az egyik ok, a másik -amit nem szívesen vallok be-, az a kellemetlen érzés szívem környékén. Habár testbeszédem monoton marad és tovább lépdelek a gépen, arcomon látszik, hogy néhány lépésnél már fájdalmasan rezzennek meg arcizmaim. Nem fáj…vagy csak ezt akarnám magamnak is bemesélni. A szúró érzés szívem táján viszont elég indokot ad arra, hogy megkérdőjelezzem mennyire is állok készen erre a világra. A műtétnek köszönhetően új kapu nyílt ki előttem, de ez más volt, mint a régi ajtóm…


Vendég
Vendég
Anonymous

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2024-04-15, 23:24



Lishcelle & Diego



A bőre alatt égő, viszkető érzés kínozta, mintha bármikor kész lett volna farkasbundára váltani, de a nő szerencséjére a vegyszerek szaga tompította annyira az ordas szaglását, hogy ne érezze azt a nagymértékű hálátlanságot, amelyet a nőben látott volna, amennyiben az érzékeit nem tompították volna el holmi modern keverékek. Nem mintha az apró gesztusokból, vagy Lischelle szavaiból ne érezte volna ki ugyanezeket, azonban az orra mindig is érzékenyebb volt ennél. Bármikor, amikor kiszimatolta, hogy valaki nem becsülte meg eléggé az életét, vagy nem gondoskodott túlságosan magáról, képes volt haragra gerjedni.
A mostani körülmények között mindezt nem tehette meg, erre pedig önmagát is emlékeztetnie kellett, holott tudta jól, hogy végzetes hibát követett el.
- Valóban? – szakadt fel belőle halk, rekedtes nevetés, ahogy a homlokára barázdákat rajzolt a kétely. A nővel ellentétben ő pontosan tisztában volt egy emberi test kapacitásával és határaival, hiszen számtalan alkalommal feszegette már őket. – Nos, ebben eltér a véleményünk, Miss Cannon. Még szerencse, hogy kettőnk közül én rendelkezem doktori diplomával.
Ahogy a pillantása az előtte heverő jegyzetről a nőre siklott, egy pillanatra ugyan, de mintha vörösen izzottak volna fel íriszei. Az évek óta elzárt farkas felébredt, nyughatatlanul mocorogni kezdett emberi testében, és arra ösztökélte, hogy javítsa ki a hibáit, majd keresse fel az Alvilág urát. Mindezt nem tehette meg, hiszen az üvegfalak számára is akadályt jelentettek, így nem tehetett mást, csupán kivárt, hogy az isten magától jelentkezzen.
- Nem érti – ingatta a férfi a fejét, bár még mindig türelmesnek tűnt. – Minden azon múlik, hogy mennyire fokozatosan terheli a testét. Nem futhat le egyik napról a másikra maratonokat. A szíve meg fog erősödni, de először a testének meg kell szoknia azt, különben kiveheti magából. Ha pedig ez történik, nincs az az isten, vagy egyéb felsőbb hatalom, amely megóvja magát a haláltól.
Furcsa ízt keltett a szájában kimondva ez a szó. A lénye egy része izgatottan fészkelődni kezdett a vadászattól, amelyet a saját vétke okozott, a másik oldala viszont továbbra is óva akarta inteni a nőt. Nem akarta, hogy felelőtlenül viselkedjen. Nem lehetett ennyire ostoba, ha egyszer kapott egy második esélyt. A férfit Lischelle kísértetiesen emlékeztette egy nagyképű kandúrra, akinek csak addig volt kedve az arcába nevetni, amíg nem találkoztak személyesen. A nő azonban nem tudhatta Diego igazi kilétét, még akkor sem, ha éppen farkasszemet nézett vele.
- Séta – jelentette ki határozottan, miközben felállt a székéből. Valahol megértette a nő hangjából szűrődő csalódottságot, mégis az elégedetlenség jobban bosszantotta. – Vagy, mint mondtam, kockáztathatja azt, hogy soha többet nem fog tudni talpra állni, vagy minden esélyét elveszíti az életre. Becsülje meg, amit élet adott magának, másnak ugyanis ennyi sem adatott meg.
A doktor hangjába némi felszólítás is vegyült, hiszen ahogy kikristályosodtak előtte az emlékei, úgy tudott volna felsorakoztatni több száznyi lelket, akik nem érdemelték meg a sorsukat, mégis az Alvilágba kellett kísérnie őket. A nő mellé lépdelt, hogy beállítva a sétagépet a megfelelő fokozatra, majd ismét a papírjaiért nyúlt, hogy folytathassa a diagnózis felállítását. Egy időre néma hallgatásba merült, csupán akkor törte meg a csendet, amikor úgy érezte, hogy a nő még mindig haragos volt.
- Nézze, Miss Cannon. Megértem, hogy mindez Önnek nehéz, és szeretné folytatni az életét ott, ahol abbahagyta, de türelmesnek kell lennie a szervezetével szemben. Nem kényszerítheti a testét gyorsabb regenerációra, amikor az képtelen rá. Így csak a saját egészségét kockáztatja – ingatta a fejét, ahogy a papírlapokról a nőre pillantott. Szerette volna megértetni vele, hogy ő nem számított az ellenségének és azért volt itt, mert segíteni akart a nőnek. Megszokta már az elutasítást, sőt annyira az sem érdekelte volna, hogy ha a nő gyűlölni akarta őt, csak ne nehezítette volna meg még jobban mindkettejük dolgát.


596 ❖ youtube ❖ note:  I brought you back to life 2067867876  ❖ kredit


Nem szórt rá senki csillámport



Diego Muertas
Gazember
Gazember
Diego Muertas
Mesehõs :
I brought you back to life 978c125728dc7450db2ab75408ce4ee22565e655
Puss in Boots
Halál
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
25
Titulus :
The Big Bad Wolf
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life Puss-in-boots-the-last-wish-wolf-of-death
Akinek az arcát viselem :
Tom Hardy
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Dél (Suncrest)
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life 8a29add45b19896df7d8e2e0dda3d100df7ac349
A tükör mögött :
Lazarus

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2024-02-19, 20:13

Back from the dead
Lishcelle x Halál
Gyűlöltem ezt a helyet. Nem azért, mert már elegem volt az állandó kórházi termek és irodák látogatásából, hanem azért is, mert ez mindig arra emlékeztetett, hogy nem lehettem szabad. Ide voltam kötve. A semmi közepéhez, s akkor még nem is részleteztük azt az aprócska problémát, hogy maga a város nincs is a térképeken. Hogy Odell mégis miként találta meg ezt a “csodaorvost” ebben a “csodavárosban”, kezd roppant túlviláginak tűnni. Azon sem lepődnék meg, ha mindez csak egy rossz vicc lenne és valami pszichiátriai osztály közepén vagyok, ahol ilyen baromságokkal etetnek, mint a szívdokim és a balesetem.
- Tisztában vagyok ezzel, az én szívemről van szó, tudom mik a határaim. - fonom össze karjaimat magam előtt, melyről azt hinném magabiztosságot sugallnak, ugyanakkor épp ellenkező értelmet nyer eme testbeszéd az esetemben. Védem magam, mert félek a kilátástalantól. Hiába ismerem a saját testemet, fogalmam sincs milyen állapotban lesz később, miután teljesen meggyógyult a doktor kezei után. - Ha nem erőltetem meg magam, akkor mégis mitől fogok megerősödni? Nem az lett volna ennek az egésznek a célja, hogy erősebb legyek? Hogy a szívem ne dobja be a törölközőt? De most meg azt mondja nekem, hogy nem erőltethetem meg. Akkor mégis miben vagyunk előrébb. - a viselkedésem egyáltalán nem felnőtthöz méltó, ezt még én is beismerem, ahogy utólagosan végiggondolom a szavaim jelentőségét. Mégis tudom jól, hogy a frusztráltságom vezényli ezt a felvonást. Nem akartam itt lenni. Nem akartam a műtétet. De nem is kívántam pocsék szívet.
- Séta… - csalódottan és egy kevés duzzogással viszont elfogadom, amit mond. Nem túl nagy örömmel és végképp nem túl sok izgatottsággal, de legalább a séta is mozgásnak számít. Hiába tudtam lefutni kilométereket rövidebb idők alatt, a dokim most nem fogja megengedni, hogy rátapossak a gázpedálra. Még csak nem is szabadtéri sétáról beszélünk… Mi vagyok én? Kísérleti patkány? A négy fal között majd csak a gép elektronikus morgása fog őrületbe kergetni, mellette a csodadokim jelenléte is, ami amúgy is frusztráló, mert mindent, amit én akarok, ő ellenez.
Vállhúzogatva ugyan, de fellépek erre az átkozott sétagépre, majd megvárom, hogy ő indítsa azt el, amikor jónak találja.
- Értettem-értettem! - legyintek egyet, majd elengedek egy mélyebb sóhajt. Gyűlölöm ezt a helyet.


Vendég
Vendég
Anonymous

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2023-12-06, 05:29



Lishcelle & Diego



A fertőtlenítőszerek illata segített a férfinak abban, hogy tisztán tartsa az elméjét, és emlékeztesse arra, hogy a túlvilági érzékszervei ellenére hol is volt pontosan. Nem veszíthette el a fókuszát, elvégre számtalan betege számított rá. Most sem ereszthette szabadjára a benne szunnyadó szörnyet, hiszen a páciense időben érkezett a kontrollvizsgálatra. Nem hagyhatta a nőt cserben.
Miután beinvitálta őt a rendelőjébe, kényelmesen helyet foglalt a saját székében és a hagyományos módszerekhez ragaszkodva papíron jegyzetelni kezdett. Időről-időre felpillantott a nőre, az arcát tanulmányozta, hogy vajon mennyi igazság alapja lehetett a válaszának, de semmi mást nem tudott leolvasni róla, csupán türelmetlenséget.
- Nézze Miss Cannon, a szívműtétek alaposan megviselik a szervezetet és egyéntől függő, hogy milyen gyorsan erősödik meg az ember szervezete. Megértem, hogy minél hamarabb szeretne visszatérni a megszokott életéhez, de el kellene fogadnia, hogy hetekig, vagy hónapokig még nem erőltetheti meg magát – helyezte le a tollat, és próbálta türelmesen megértetni a nővel, hogy a gyógyulást nem lehetett siettetni. Akadt néhány – a nőhöz hasonló páciense -, aki csak menni akart, azt csinálni, amit a műtét előtt, így nem volt számára szokatlan ez a viselkedés. A férfi pedig nem akarta elengedni, csak azért, mert a nőnek nem volt kedve a vizsgálatokhoz.
- Fokozatosan fogjuk terhelni a szívét. Kérem, álljon a sétagépre. Sík talajon, kétszer 10 percet kell megtennie. A célunk egyelőre az, hogy sétagépen képes legyen 20 perc alatt egy kilométert megtenni, utána pedig folytatjuk a terhelést más módszerekkel. Egyelőre azonban, marad a séta – állt fel az asztaltól, hogy beállítsa neki a gépet. Tudta jól, hogy a nőnek nem lesz ínyére ez a fajta edzésterv, de nem sok választása akadt.
- A műtét után 10-12 héttel engedhetem meg, hogy elmenjen kocogni, vagy úszni – fonta össze a karjait a mellkasa előtt.
- Amennyiben fájdalmat érez a mellkasában, vagy egyéb problémát tapasztal, kérem, ne erőltesse meg magát, hanem álljon meg. Nem éri meg az egészségét kockára tenni – figyelmeztette arra is a nőt, hogy ne feszítse túl a húrt, hanem hallgasson rá, hiszen jót akart neki.


329 ❖ youtube ❖ note:  I brought you back to life 2067867876  ❖ kredit


Nem szórt rá senki csillámport



Diego Muertas
Gazember
Gazember
Diego Muertas
Mesehõs :
I brought you back to life 978c125728dc7450db2ab75408ce4ee22565e655
Puss in Boots
Halál
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
25
Titulus :
The Big Bad Wolf
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life Puss-in-boots-the-last-wish-wolf-of-death
Akinek az arcát viselem :
Tom Hardy
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Dél (Suncrest)
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life 8a29add45b19896df7d8e2e0dda3d100df7ac349
A tükör mögött :
Lazarus

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2023-11-30, 04:24

Back from the dead
Lishcelle x Halál
A műtét óta viszonylag újnak és egézségesebbnek érzem magam, mint előtte. Nem gyötörnek mellkasi fájdalmak és a testem sem adja meg magát olyan könnyen egy jól dolgozó szívvel. Ami egyedül bosszantott, az az, hogy ebben a városban ragadtam ki tudja meddig. Odell-t azóta sem sikerült elérnem se telefonon, se pedig online, hiába próbáltam már tucatnyi internet kávézót a környéken.
Most is sóhajtozva térek be a rutin vizsgálatra. Utálom az orvosi rendelőket azóta a nap óta. Szinte a falra tudnék mászni a takarítószeres illatoktól, melyek a betegek különféle vegyületeivel keverődnek, legyen szó tüsszentés utáni harmatcseppekről vagy egyéb, undorítóbb folyadékokról. A kórházak mindig is értettek ahhoz, hogy fenntartsák a bizalmat egy olyan helyen, ahol bűzlik minden a haláltól.
- Jó reggelt, doktor. - biccentek, amint a műtétem főorvosa is megjelenik a láthatáron. Fel is emelkedek a váró egyik székéből, majd követve intésének vonalát térek be az irodába. Automatikusan foglalok a helyet az ismerős székemnél, majd egy kis fészkelődés után nekikezdek a “mondókámnak”. - Semmi panasz, eddig. Még mindig gyengének érzem magam, de azt mondta ez normális egy ilyen terhelés után. De még mennyi ideig? - térek át rögtön a nekem fontos témakörbe. Nem feltétlen akarnám az időm nagy részét arra pocsékolni, hogy számomra lényegtelen vizsgálatokon essek át, ha közben már készülhetnék fel a pilóta alkalmassági vizsgára.
Újra repülni akarok. Felhőtlenül érezni a szabadságot és szolgálni a hazámat a tőlem telhető legjobban. De így nem tudok semmit sem lépni, ha a fődoki nem okézza le a leleteimet és azt nem mondja mehetek, nem lesz semmi gond. Mert ha lesz probléma…akkor ismét kezdhetem a nulláról, s akár véglegesen elveszíthetem az engedélyemet. Odell még adott egy esélyt, de ki tudja azóta meg e gondolta magát. Így, hogy nem tudom elérni még ezt sem tudom kideríteni. Ahhoz pedig túl fáradt voltam, hogy másokat nyúzzak a bajaim miatt.
- Mikor kezdhetem el a kardió edzéseket? - végül is valahol el kell kezdeni. Ha azt akarom, hogy ez a szív a lehető legjobban funkcionáljon, mindent bele kell adnom. Tudom jól, hogy nem sürgethetek olyat, amihez idő kell, de esküszöm beleőrülök, ha csak egy szobában kell ülnöm hetekig nehogy túlterheljem magam…


Vendég
Vendég
Anonymous

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2023-09-14, 01:38



Lishcelle & Diego



Diego hajnali négy óta ébren volt, ugyanis ez idő tájt történt az eset, hogy a környéken lévő kutyák teljesen megvadultak és ugatássukkal az egész szomszédságot felverték. A férfi bosszúsan feküdt az ágyában igyekezvén elhessegetni a gondolatait a reggeli első pácienséről. Még mindig haragudott magára, amiért megmentette a nőt, pedig pontosan tudta, hogy megszegte a szabályokat. Azokat a szabályokat, amelyek a rendet hivatott megtartani, most mégis a saját felelőtlen döntésével okozott káoszt.
A hasára fordult, a párnát a fejére szorította abban a reményben, hogy ha a saját belső hangjától nem is szabadulhat, de legalább az ugatást ki tudta zárni vele. Órákig feküdt éberen, míg meg nem unta az idő lassú múlását. Kikászálódott az ágyból, és mielőtt bármibe is belefogott volna, elindította a kávéfőzőt.
Mostanában az átlagosnál is többször volt mogorva és kedvetlen – noha ebből a páciensei nem érzékeltek semmit, hiszen velük mindig kedves és tisztelettudó volt -, de a környezetét nem kímélte csípős megjegyzéseitől.
A harmadik csésze kávé mellé megérkezett a reggeli újság is. Csupán gyorsan átfutotta a híreket, megállapította a cimborája nem hagyta ott a fogát egyetlen égő házban sem, majd készülődni kezdett. A rendelőjébe jóval korábban érkezett a tervezettnél, és jobb híján takarításba és az eszközei újrarendszerezésébe fogott.
Órákig képes volt elszöszmötölni ilyen monoton tevékenységekkel, teljesen kikapcsolta őt, és addig sem kellett gondolkoznia azon, hogy miként fog reagálni a nő érkezésére. Időről-időre ugyanis feltámadott benne a gyilkos ösztön, hogy visszaállítsa az egyensúlyt, azonban ma túlságosan mogorva volt még a vérontáshoz is. Arról nem beszélve, hogy nem akarta vérrel borítani a rendelőjét, így csendben előkészítette a vizsgálathoz szükséges eszközöket, magára öltötte az orvosi köpenyét, és várt.
- Jó reggelt, Miss Cannon! – üdvözölte a nőt, amikor belépett az előtérbe. A hangja kellemesen, lágyan hangozott, szinte semmilyen jel nem utalt arra, hogy minden erejével próbálta megfékezni a benne őrjöngő farkast.
- Kérem, fáradjon beljebb! Közben pedig mesélje el, hogyan érzi magát – lépett el az ajtóból és karjának intő mozdulatával invitálta beljebb a páciensét.
Nem akart azonnal vizsgálatba fogni, először csupán az asztalához sétált és helyet foglalt a jegyzetei mellett. Elsőkörben meg akart győződni arról, hogy Miss Cannont lelkileg nem viselte meg túlságosan a műtét, utána pedig rátérhettek a fizikai terhelésre is.


359 ❖ youtube ❖ note:  I brought you back to life 2067867876  ❖ kredit


Nem szórt rá senki csillámport



Diego Muertas
Gazember
Gazember
Diego Muertas
Mesehõs :
I brought you back to life 978c125728dc7450db2ab75408ce4ee22565e655
Puss in Boots
Halál
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
25
Titulus :
The Big Bad Wolf
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life Puss-in-boots-the-last-wish-wolf-of-death
Akinek az arcát viselem :
Tom Hardy
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Dél (Suncrest)
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life 8a29add45b19896df7d8e2e0dda3d100df7ac349
A tükör mögött :
Lazarus

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty2023-09-14, 01:36

I brought you back to life
Lishcelle && Diego

Nem szórt rá senki csillámport



Diego Muertas
Gazember
Gazember
Diego Muertas
Mesehõs :
I brought you back to life 978c125728dc7450db2ab75408ce4ee22565e655
Puss in Boots
Halál
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
25
Titulus :
The Big Bad Wolf
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life Puss-in-boots-the-last-wish-wolf-of-death
Akinek az arcát viselem :
Tom Hardy
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Dél (Suncrest)
✦ ✦ ✦ :
I brought you back to life 8a29add45b19896df7d8e2e0dda3d100df7ac349
A tükör mögött :
Lazarus

I brought you back to life Empty
TémanyitásI brought you back to life Empty

Ajánlott tartalom

I brought you back to life Empty
 

I brought you back to life

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» This wall is actually our looking glass
» A harag tüzet kér s ellép
» nerida & daria ❖ time for a back up plan
» The night only brings out the stars, not the answers
» Big questions of life