Rooney & Noah

every moment as I see you more and more give you myself

Láthatóan a vérszívásom eléggé kiborul, amitől majdnem fel is nevetek és meg is rázom a fejemet. Csak alig, de azért a vigyort nem tudom letörölni képemről. Vicces, mit mondhatnék mást erre?
Rögtön sündisznóállásban próbál védekezni mintha minimum azt mondtam volna, hogy inzultálni akarom.
- Akkor kisördög vagy? Ki hitte volna! – cukkolom továbbra is mosolyogva. Persze tudom jól, hogy nem kellene feltétlenül húzogatnom a bajszát már csak barátom miatt sem, de végül is nem bántom a hölgyet.
Így senkinek nem lehet senkinek egy rossz szava sem. Mosom kezeimet, ha ő annyira a szívére veszi ezt az aprócska momentumot. Igaz így belegondolva nem a bajszát húzogatom, hanem a haját tudnám, de ez már egy kis momentumos részletkérdés.
- Szerinted mégis mit hordanék össze? – vonom fel szemöldökömet, nem adok nagy magyarázatot semmire csak figyelem őt szinte már szuggerálom, hogy talán rájön magától.
Nem tartom buta lánynak azok alapján, amit láthattam belőle, szóval nem mondanám, hogy lehetetlenség számára, hogy leessen a tantusz. Igaz az is elég röhejesen hat, hogy mennyire vigyázni akar a testvérére és még a barátját sem ismeri meg hirtelen.
Nem mintha ítélkezni akarnék, hisz a magam feje alá is vaskosan van mit pakolnom. Még külön kérvényt sem kell hozzá írnom. Csak gondoljunk Kiernanékra… már pont elég indok.
- Bingo, nyert az ifjú angyal! – továbbra sem aggatom lóra eme jelzőt mert nagyjából senkinek nincs rá egy panasz szava sem. Nem is lehetne.
Többször megvédtem már barátomat, ha nem volt ott a szőkeség, de azt meg kell hagyni talán egy picit több levegővételt hagyhatna szegénynek. Ámbár ez csak az én magam meglátása semmi nagy egetrengető teória.
- Megint balhéztál valamit? Bár téged ismerve Luka lehetett a fő szála az egésznek. – hangomban egy szemernyi rosszallás nincsen. Mint említettem én nem ítélkezem. Csak mégis mi lehetett az, hogy elpattanjon az idegzete?
Eddig soha nem vágtán büntetőbe.
- Szokásos dolgok, balhéztam és ezt nem vette be a suli gyomra. Összeverekedtem valakivel. – ami nem áll messze a valóságtól. Majd még meg is vonom a vállamat mintha semmiség lenne. Igaz a seggemet szívesen vonszolnám ki egy cigire aztán meg valamerre, hogy mondjuk… mit tudom én. Elüssem az időt.
Amúgy is jelenleg le vagyok égve, a híd alá meg a tökömnek sincs kedve menni elég, ha este ott csövelek. Persze erről senki nem tud semmit.
Még csak azt kéne. Bár talán lesz valami munka, ami bejön, hogy újra pár napot melegben tölthessek. Lehetőleg az iskolán kívül is.
-Ugye tudod, hogy okosabban is elrendezheted a balhéidat… valljuk be nem ide való vagy. – nézek végig rajta amennyire tudok majd a többiekre, akikről tényleg süt, hogy nem éppen a szent életű diákok leszállt oszlopos tagjai. Velem az élen, hisz magamat sem hagyjuk ki. Soha nem voltam az önfényező típus és nem is fogom elkezdeni.
Nem lenne borítékolható a nagyobb büntetés esküszöm meglépnék innen a picsába. Fintorogtam egyet ezen, de csak egy múló pillanatig.
- Viszont a héten akkor lehet elég sokat fogunk randizni itt, hisz nem csak mára kaptam meg a hűvöset. – mutatok körbe ujjammal a helyiségen. - Na és mivel érdemelted ki az ejnye-bejnyét? – támasztom meg államat a tenyeremben miközben érdeklődve figyelem őt. A tanár meg úgy van vele ameddig nem csinálunk nagyobb zűrt az apróbb pusmogások nem zavarják.
Már kinéztem a betűket a füzetből meg a tankönyvből is… francnak nincs kedve megint imitálni, hogy tanul.

553 szó

Általában, de legalábbis az esetek túlnyomó többségében értelmes embernek tartom magam, akinek nem okoz gondot értelmezni bonyolultabb mondatokat, most mégis értetlenül bámulok le a srácra, aki még így ülve is elég nyakigláb ahhoz, hogy alig férjen el a hozzám hasonló törpékre méretezett padból. Fogalmam sincs, hogy ez a tény miért ragadja meg a figyelmem. Megrázom a fejem, mintha ezzel elkergethetném a zavaros gondolataim és lassan leülök eldöntve, hogy én aztán nem foglalkozom ezzel a kötekedő alakkal. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, Brodie valamelyik haverja, bár mivel ki tudott nyögni két értelmes szókapcsolatot, ez nem valószínű, de máskülönben honnan ismerne?
– Bocs, de mi van? – fordul hátra néhány másodperccel később. Az arcomon gyanakvás és valami, ami azt üzeni: "ma már leütöttem egy seggfejet, kérsz te is?" – legalábbis szeretném azt hinni, hogy ezt sugallom. – Angyal? Én nem vagyok angyal – kérem ki magamnak és igyekszem úgy megbámulni, hogy ő jöjjön zavarba tőle, ne én. Nem sikerül. – Most komolyan, mit hordasz itt össze? – adom fel, mert fogalmam sincs, hogy miért kötött belém és milyen szándékkal. Az a célja, hogy felidegesítsen? Vagy ez valami ovis-szintű udvarlási rítus? Esetleg Brodie mondta neki, hogy álljon bosszút és most még csak bemelegít? Ah, a pasik miért ilyen lehetetlenül bonyolultak?
Durcásan fürkészem és ahogy azokat a lehetetlenül kék szemeit fürkészem beugrik, hogy ez a nézés nagyon ismerős nekem. Valamiért Jamie jut róla eszembe. Basszus, Jamie!
– Te a bátyám... barátja vagy, igaz? – előbb is leeshetett volna. Jamie-nek nincs túl sok barátja, így ez a srác nem vész el a tömegben, vagy ilyesmi, de általában minden rezdülésemmel a bátyámat figyelem, a környezetét meg maximum akkor, ha baj készülődik, így talán nem olyan gáz, hogy nem ismertem meg azonnal. Viszont ő megismert és tud rólam egy-két dolgot, ahogy az ábra mutatja.
– Edzésen – javítom ki. – Hoki edzésen. De nem mehetek, mivel egész héten büntetésben vagyok. – Élesen kifújom a levegőt. Egyelőre nem kötöm az orrára, hogy miért. Lehet, hogy jóban van a tesómmal, de ettől mi még nem vagyunk barátok. – Na, és te? Te mit keresel itt? – hajolok közelebb, két lábra állítom a széket és a lábammal tartom meg, hogy neki ne dőljön az ő padjának.  

Rooney & Noah

every moment as I see you more and more give you myself

Legszarabb ügy az egészben, hogy ma lett volna egy kis szabadidőm erre mit csinálok? Na mit? Verekszem természetesen. Én sem tudok megülni a seggemen, miért is lepődők meg? Kifújom a levegőt, legalább addig is melegben vagyok és nem kell kint lennem. Jelenleg is kint kell kóborolnom a fagyban, ott is aludni szóval marhára nem vagyok szerencsés. Miért is lennék, ugyan kérlek! Nagy kérés lenne ez az anyatermészettől.
Többen is szívjuk a fogunkat jelenleg ezen a csodás helyen, többen tanulnak én pedig egyszerűen csak hatra dőlök. Szerencsések közé tartozom, hogy elég az a tudás, amit elmond a tanár és több szenvedést nem is kell beleölnöm. Ezen elégedetten el is mosolyodom majd nyújtózkodom egyet. Ahogy nagy elégedettséggel lustálkodtam mit sem törődve a Körülöttem lévő emberek nyüszögésén egyszer csak nyílik az ajtó. Hihetetlenkedő pofát vágva nézek a szőke hajkoronára. Tudom ki ő... Jamie húga. Mégis mit keres itt a kisangyal? Ez nagyjából olyan mintha az idegesítő Keiran itt kötne ki. Nagyjából a hányadosa egyenlő a nullával.
A tanár mondhatni elmondja a szokásos frázisokat, uh itt a bad gang van, akik csúnyaságokat követtek el szegény suli szabályai ellen… brühü. Mekkora nyomorékság ez úgy őszintén? Majdnem fel is ciccenek, de csak majdnem. Ám Rooneyról nem bírom levenni a szemeimet annyira… nem idevaló. Hisz nagy sportlány hírében nem igen szabadna büntetésbe vernie magát. Amikor pedig találkozik a tekintetünk nem tudom megállni, elvigyorodom.
- Mit keres itt az angyalok legjobbja? Rátüsszentettél egy tanárra és rossz helyre ment a jókívánság? - nem tehetek róla alapból piszkálódom bárkivel. Igaz most még egész úriemberesre sikerültem és nem a szokásos menj oda, ahova gondolom pofázmányomat mutatom a számára. Azért az valljuk be tényleg bunkó lenne főleg, hogy a bátyjával amúgy semmi bajom nincs. Még én is védtem meg a srácot mert marhára túráztatták az agyamat azzal mekkora gyökerek és birkaként nekimennek másnak. Azt hiszem akkor is tört egy orr, hupsz. Rossz szokás.
- Nem valami gyakorláson kéne lenned ahelyett, hogy itt dekkolsz? - vonom fel szemöldökömet érdeklődőn. Fú, de jó lenne most egy cigi, de még egy kihágást nem akartam jelenleg a nyakamba. Végén még holnap is itt fogom verni a brét, az pedig lehetetlen. Munka van és abból pénz, aminek hála majd talán végre eltolhatom a seggemet egy hotelbe pihenni. Alig várom elhúzzak erről a helyről legyen normális állásom és végre ne is lássam azt az átkozott híd alatti kis lyukat, amit kialakítottam.

393 szó

Teach me to sin

271 szó✦kredit

@Noah Campbell

@Rooney Dylan Webster