Chantelle & Fleur

Style is something each of us already has, all we need to do is find it.

Izgatottan jártam körbe a várost, hiszen minden olyan új volt és felfedezésre várt. Reménykedni tudtam, hogy az itteniek nem hallották a kálváriánkat vagy azt se tudják, hogy eszik-e vagy isszák azt, hogy forma1 talán az utóbbi lenne a legjobb, de nem fogom ilyen naiv gondolatokba ringatni. Inkább próbálok pozitív maradni, legfőképpen Flori kedvéért, mert tudom milyen nagy szüksége van rám. Bízom benne, hogy pár nap és nyugodtabban fog aludni rémálmok és felriadások nélkül. Ez tényleg egy új kezdet kell, hogy legyen mindegyikünk számára. Viszont tudom, hogy most kissé rosszallón rázná a fejét, ugyanakkor mosolyog ott játszana a szája sarkában, ha látná hol vagyok. Nem tehetek róla, a lábaim erre vittek és lehet, hogy a továbbiakban majd csak itt fogok tudni ruhákat venni. Nem mintha szükségem lenne rá, de sosem lehet tudni. Amellett pedig látszik, hogy ez egy igazán elegáns hely telis-tele designer darabokkal. Szerencsére nem néz teljesen bolondnak a nő, akit megszólítok. Az öltözködése mást talán kiborítana, ahogy a felemás haja is, de engem semmi se tud meglepni. Egy-egy polgárpukkasztó kreáció után ezek mind leperegnek rólam, mindamellett tudom, hogy nem az öltözködése alapján kell megítélni egy embert, persze a jó stílus magáért beszél, de az megint más kérdés. Végig mér egy pillantás erejéig, mire elhúzom a számat. Ennyire látszik, hogy nem vagyok idevalósi? Elfojtok egy mély sóhajt, nehogy azt higgye, hogy neki szól ez az egész. Mielőtt kimondanám miben kérem a segítségét megelőz, talán feltűnő a kezemen pihenő ruhatömeg.
- Igen, köszönöm a segítséget! - a lehető legkedvesebben követem, miközben pillantásom egyszer-egyszer elidőz a ruhákon. Van itt bőven választék és a bolt sokkalta nagyobb, mint azt elsőre látni lehet. A próbafülke akasztójára teszem a ruhákat, de előtt eltűnhetnék benne elém tol egy darabot. Érdeklődve húzom fel a szemöldököm, alapvetően ezt a tervezőktől szoktam meg, nem vadidegenektől. Mégis ahogy nézem a méret jónak tűnik, a csipke is tetszik, így belemegyek.
- Rendben. Ha nem nagy kérés maradna, míg felpróbálom a kiválasztott darabokat? Egy másodvélemény sosem árt - halovány mosolyt villantok. Úgy tűnhet mintha nem rendelkeznék stílussal, de van egy olyan sejtésem direkt adta nekem azt az utolsó ruhát, ha jól láttam eddig a próbababán volt. Meg sem várva a válaszát elhúzom a függönyt, gyorsan kibújok a könnyed póló farmer kombinációból és az általa kiválasztottat húzom fel. Rövid ideig elidőzöm a tükörben kémlelve magam, majd egy határozott mozdulattal elhúzom a függönyt és kettőt lépek előre.
- Milyen? - teszem fel a kérdést, miközben teszek egy fél fordulatot, hogy aztán az egyik kezem csípőre téve megálljak. Vannak olyan dolgok, amiket sosem fogok tudni lemosni magamról, hála évek hosszas munkájának a modelliparban.

422 szó

Chantelle & Fleur

Style is something each of us already has, all we need to do is find it.

Még mindig alig hiszem el, hogy zökkenőmentesen a városba értünk, szerencsére az utak tiszták voltak és talán Flori is élvezte a vezetést vagy legalább nem görcsölt rajta annyira. Szeretném, ha újra nyugodt szívvel volán mögé tudna ülni és nem érezne tőle szorongást, se stresszt. A baleset sokat kivett mindkettőnkből, majd az utána következő média hajsza, se tett jót se a lelkiállapotunknak, se a karrierünknek. Mégis minden szörnyűséges borzalom ellenére még mindig együtt vagyunk, kitartunk egymás mellett és a szerelmünk nem is lehetne erősebb. Persze hiányoznak a fények, a kifutó, a ruhák tömkelege, a fények és a vakuk kattanása egy-egy beállítást követően. Mégis hiszem, hogy ez egy sokkalta jobb kezdet lesz számunkra, egy új fejezet ahol csak mi vagyunk ketten. Talán idővel akár hárman is, hiszen a ház, amit sikerült megvásárolni ezt is lehetővé teszi. Még nem akartam előhozakodni Florinak, de örülnék neki, ha lenne egy újabb családtagunk... tudom, hogy ő is odáig lenne egy szőrpamacstól, akivel reggelente együtt tudna futni, hogy edzésben maradjon. Egyelőre abbahagytuk a pakolást, mert el kellett intéznie pár papírmunkát az adásvételik kapcsán, így maradt szabadidőm, hogy bejárjam a várost. Akarva-akaratlan végül egy ruhaüzletben kötöttem ki. House of DeVil. Milyen érdekes név, egyből az ördög prádát visel filmet juttatta eszembe. Az üzletbe lépve temérdek ruha fogad, ami által úgy érzem még jobban otthon vagyok. Jól szemügyre veszem az össze holmit, majd önkéntelen egy olyan állvány előtt állok meg, amin különlegesebb darabok lógnak. Ki is veszem az elsőt, amin megakad a szemem és jól megnézem magamnak. Igen, ez olyan, mintha egy designer darab lenne, hiszen minden egyes öltést kézzel készítettek. Hmm, lehet fel kellene próbálnom, hiszen még van időm. Florent azt mondta hív, ha végzett és együtt megiszunk valahol egy kávét. A szememmel egyből a próbafülkét keresem, amikor meglátok egy nőt.
- Elnézést, tudna segíteni? - teszem fel a kérdést óvatosan, mégis a lehető legkedvesebben. A ruházata alapján nem tűnik alkalmazottnak.

311 szó

Fleur de Chagny