I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Eléggé nagy dilemmába estem, ha mondhatok ilyet egy helyzetre. Vajon mi lenne a helyes döntés? Ebben maradni, amiben most vagyok vagy pedig keresni egy saját lakást újra, hogy ne legyek a bátyám nyakán? Egy ideje motoszkálni kezdett bennem nem e vagyok a nyakán és szeretné visszakapni a megszokott, nyugodt életét. Hiszen hirtelenjében vett magához mikor az eset megtörtént. Így pont ezért jövök ma hamarabb be, remélhetőleg elkapom Vernont, hogy tanácsot kérhessek tőle. Mégis csak a legjobb barátja. Ő jobban belelát a fejébe, mint én bármikor, hisz a testvéri kötelékünk még eléggé sérülékeny állapotban van, hogy egy ilyen kérdéssel Wesley elé állhassak. Illetve még az is bőven benne van a pakliban, hogy nem szeretném megbántani, sokat jelent nekem amiért így mellettem állt a betöréskor. Csak ketten maradtunk egymásnak. Még nyitás előtt vagyunk így talán nem fogom rabolni annyira az idejét, a helyiség majdnem üres, pár lány beszélget. Egyesek gyakorolnak, valaki már készíti elő a dolgokat a vendégek számára. Keresem az ismerős arcot, alakot, hajkoronát ám nem látom így elindulok az irodák irányába. Talán dolga van, esetleg beszél valakivel, de amennyiben szerencsém van nem Wesleyel lesz egy helyiségben. Akkor az a füstbement tervem első fejezete lesz és egyáltalán nem örülnék neki, kifejezetten feszélyezne. Nem akarom, hogy a bátyám ebből bármit is megneszeljen. Valahol talán kifogásnak érződhet, hogy beszéljünk pár szót, pedig tényleg most úgy érzem ő az egyedüli, aki tanáccsal szolgálhat ebben a káoszban, amibe belekeveredtem. Elérve hát az irodájának ajtaját mély levegőt veszek, végig nézek magamon, kicsit másabb vagyok ám nem teljesen. Még bőven van mit fejleszteni magamon, de így is rengeteg mindenben segít már Celeste. Calistaval is talán sikerül végre újra kibékülni… most Wesley ügyét kell megoldanom és közben mindezek közben Vernon figyelmét is szeretném felkelteni. Megrázom a fejemet, egyszerre most egy. Bekopogva várakozom, csak akkor nyitok be, ha választ hallok és bedugva a fejemet egy kedves mosollyal indítok. - Szia, remélem nem zavarlak. Van néhány perced? Kiszeretném kérni a tanácsodat valamivel kapcsolatban. – kezdek bele miközben most már belépek rendesen és bezárom magam mögött az ajtót. Első lépés pipa, már csak ne legyen semmi dolga, de azért tekintetemmel az asztalára pillantok nem e dolgozik. Esetleg egy lánnyal lenne elfoglalva úgy is kvázi rajta kaptam volna őket. Végül tekintetemet az arcára irányítom vissza. - Wesleyel kapcsolatos. – toldom még hozzá.