I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Hihetetlen boldogsággal tölt el, amikor ismételten a feleségének hív, tényleg olyan mintha csak egy álom vált volna valóra. Soha nem hittem volna, hogy szerelmes tudok lenni, főleg nem egy halandóba, de aztán ő az életembe csöppent és minden megváltozott. Az életem, a gondolkodás módom, az, hogy mi fontos. Illetve rengeteg más új dolgot is megtanulhattam mellette, illetve még fogok tanulni. Szeretnék minden tökéletes lenni, hogy a legjobbat adhassam meg neki. Nem szeretném, ha valamiben hiányt szenvedne, hiszen gyógyítóként lesz elég munkája bőven, épp ezért itthon szeretném őt mindenben támogatni, amiben csak lehetséges. -El se hiszed, hogy milyen jó ezt a szót hallani tőled. - mondom ki őszintén és lágy mosollyal nézem őt. Szeretném, ha tudná, hogy mennyire boldoggá tesz, már csak ezzel is, illetve. A válaszára én is megkönnyebbülök, hiszen őt jobban lerohanták az emberek az ünneplés miatt, mivel többen is ismerték és szeretik őt, illetve tisztelik is. Ezen is látszik, hogy mennyire egy jó ember. Hűséges, kedves és szerethető férfi. Ki nem szeretne bele egy ilyen személybe? -Igen, hosszú nap volt és valóban picit sok is, viszont megérte. - teszem hozzá, hiszen minden fáradtság, minden idegeskedés ellenére, ott volt az izgatottság, az öröm is mellette és tudtam, hogy még ha nehéz is és sokat kell emiatt szenvedni, akkor is meg fogja érni, ugyanis az azt jelenti, hogy végre ez a férfi az enyém lehet, én pedig az övé. Más pedig nem számított, a cél lebegett a szemem előtt egész végig. Érzem, hogy enyhe pír szalad ki arcomon ahogyan kezét vállamra simítja, illetve attól, amit előtte mondott. -Én is így érzek. Úgy érzem, hogy ha most még nem töltöm veled ezt az időt, akkor később bánnám csak. - mondom ki végül én is érzéseimet és a kis kételyemet is. Persze semmi rossz nem történne valószínűleg, de egyszer, már elengedtem őt és utána csak a baj történt, többször nem akarom. Ráadásul ez a nászéjszakánk, miért akarnám egyedül tölteni vagy, már most pihenni menni? Ez az este, éjjel, csak a miénk. -Azt, hogy bármit is szeretnél vagy kívánsz tőlem, akkor mond el, drága férjem. - mosolygok rá. Nem szeretném, ha bármiféle kételye lenne vagy esetleg meggondolja magát. Főleg ne miattam, nem akarom, hogy kellemetlenül érezze magát. -Ha ez egy álom, akkor a legboldogabb, amit valaha álmodtam és nem szeretnék felkelni belőle még nagyon sokáig. - mondom csillogó szemekkel és érzem, hogy arcom megint kissé elpirul. Nem csak a saját mondatom miatt, ha nem a csóktól is. Mikor megint találkozik tekintete az enyémmel, már tudom jól, hogy mit szeretne, hogy mire vágyik és az nem más, mint én. Két kezemmel megfogom orcáját és előző csókját viszonzom. Ugyan én nem kapkodom el, lassabb, lágy csókot adok neki, de közben az én vágyam is benne van iránta és remélem, hogy megérti, hogy nincs ellenemre, amit szeretne, mert én is akarom.
I'm more than sure we can find the other one in every life
✦ ✦ ✦ :
We are always be sisters
No matter what
Akinek az arcát viselem :
Shin Se Kyung
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Kelet (Bloomcrown)
✦ ✦ ✦ :
Sometimes a hug is all we need
A tükör mögött :
Jinx
2024-11-17, 04:28
In every life we reunite
Xu Xuan & Xiao Bai
The river flows to the East
Kellemes melegség járta át testemet mosolyának fürkészése közepett. Gyönyörű volt és áradt belőle a boldogság. Pontosan olyan menyasszony és feleség vált belőle, mint amilyennek azt a sors már előre megformálta. A szívéből áradó melegség szétáradt bennem ahogy kézfejemre simított Egy pillanatra hunytam csak le szemeimet, hogy elmélyülhessek érintésének mámorában. Mintha minden gondom, minden kételyem egyetlen érintéssel eloszlana neki köszönhetően. Már nem számított, hogy miként kerültünk ide, s hogy milyen messzire sodort minket a sors hajója. Most itt voltunk. Együtt. S ahogy szemében láttam azt a csillogást, azt a szeretetet, amit mindig is kerestem, minden egyes lélegzetvételemet könnyebbé váltja. - Feleség… - suttogtam ismét, mintha még most is új lenne számomra. El kellett hitetnem magammal, hogy végre megvalósult mindaz, amiről csak álmodni mertem. Mert mikor ránéztem, tudtam, hogy ez nem álom volt, hanem maga a valóság. A mi valóságunk. Gyengéd fejrázása megkönnyebbüléssel töltött el, s csak szélesítette a kissé túlzásba vitt aggodalmas mosolyomat. - Miattam nem kell aggódnod, feleségem… Elég, ha te jól vagy. Még ha hosszú napunk is volt, egyetlen percét sem bántam meg, hiszen a végére idáig értünk. Végre…egyek lehetünk. - válaszoltam meg kérdését, miközben figyeltem a kezeit, ahogy azok az enyémet simogatták. Apró remegések futottak rajtam végig érintésétől. Olyan érzések kerítettek hatalmukba, mintha csak lágy csókjaival ajándékozott volna meg. Sóvárogtam érte és akartam őt, de még mindig bizonytalan voltam a határaimmal szemben. Ahogy közelebb hajolt, a szavak, amiket mondott, ismételten különös bizsergésekkel ostorozták testemet és lelkemet egyaránt. - Én is efféleképpen érzek. - értettem vele egyet, s arcomat lágyan az engem érintő tenyerébe döntöttem. Nem akartam, hogy elhúzódjon tőlem és távolságot vonjon közénk. Kedveltem a közelségét, az érintéseit, dallamos hangját, illatát… Szinte mindent, ami hozzá kapcsolódó volt szerettem. Egyáltalán képes efféle szeretetre az ember? Sosem gondoltam volna, hogy valaha megtapasztalom milyen is a feltétel nélküli szeretet. - Nem… nem akarok pihenni. Veled akarok lenni. - válaszoltam halkan, mégis határozottan. Most már kezdtem engedni a vágyaimnak, már nem vontam meg magam, nem féltem, hogy túlságosan hamar cselekednék. - Ha most elengedlek… Ezt a pillanatot, akkor sosem fogom megtudni mi történt volna. - kezeimet a vállaira simítottam, tekintetemmel követve a mozdulatot, s habár valamelyest zavaró tényezővé kezdett válni ez a rengeteg ruhaanyag rajta, nem siettem el semmit. Szerettem volna érezni bőrének lágyságát, selymességét, de nem akartam megfosztani ettől a csodálatos öltözettől. Túl gyönyörű volt ahhoz, hogy efféle aljas, önző lépéseket tegyek meg a saját vágyaim elérése érdekében. - Mit gondolsz…drága feleségem? - szemeimet ismét felemeltem, vissza azokhoz az elragadó lélektükrökhöz. Hagytam egyik kezemnek, hogy ujjaimat végigfuttattathassák nyakának vonalán, végül gyengéden csúsztattam arcára tenyeremet, s így tartottam őt, egyre közelebb vonva magamhoz. - Mintha csak álmodnánk… - suttogtam tovább, ám nem tudtam magam türtőztetni, egy csókot loptam ajkairól. Épp olyan sebesen, és épp annyi vággyal, hogy ne rettentsem el. Mégis, ahogy felnyitottam szemeimet a csók után, láthatta bennük a folytatásért epekedő kérelmeket. Már csak rajta múlt melyik irányba szeretette volna elhúzni az éjszakát.
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Lágy, de annál szélesebb mosolyra húzom ajkaimat, amikor kimondja azt a szót: “feleség”. Nem hittem volna, hogy el fogunk ide jutni valamikor. Annyi minden történt velünk a múltban, annyi ideig vártam rá, hogy újra együtt lehessünk és most végre eljött a mi időnk. Ugyan nehezen tudtam a közelébe kerülni, mindig közbejött valami, de átverekedtük magunkat ezen az akadályon is és most végre össze is házasodtunk. Ugyan nem tudom még, hogy hogyan fogok tudni teljesen emberként élni, de megteszek mindent érte. -Drága férjem. - szólalok meg végül, majd kézfejére simítok saját kezemmel, szememet pedig lehunyom és élvezem az ő tenyerének melegségét. Már csak ez boldogsággal tölt el, hogy vele lehetek. Én miattam váltak el útjaink régen, mégha meg is tudtam őt, de ha erősebb lettem volna, akkor eleve nem kellett volna annak megtörténnie. Viszont most kaptunk egy második esélyt, ezt nem fogom elszúrni, nem szúrhatom el. Megteszek minden tőlem telhetőt, hogy boldogok legyünk, hogy segítsem őt, támogassam és a legfontosabb, szeretni fogom életem végéig. Nem akarom még egyszer átélni azt, hogy elvesztem őt, főleg nem miattam. Azt nem tudnám elviselni megint. Kedvesen rámosolygok a kérdései után és először aprón megrázom a fejemet nemleges válaszként. -Köszönöm a kérdésed, de jól vagyok. - nyugtatom meg őt és megfogom a másik kezét. -Na és te? Neked is ugyanolyan hosszú napod volt, mint nekem. - ő egyszerű halandó most megint, én pedig még mindig démon. Ha valamelyikünk jobban elfárad, az akkor ő. Persze ezt így nem közölhetem vele, nem tudhatja meg, hogy ki is vagyok valójában. A titokolózás ugyan nem a legjobb egy házassági életben, főleg, ami csak most kezdődik, de néha jobb elrejteni az igazságot. Nem akarom, hogy esetleg bolondnak tartson, ha nem hinné el, vagy féljen tőlem, mivel nem akarom bántani. Hogyan is tudnám bántani? Hiszen szeretem. -Ugyan, mégis miről beszélsz? - kérdezem tőle, majd arcára simítok lágyan. -A ma este rólunk szól, nem csak rólam. Szeretném minden percét veled tölteni. - mosolygok rá kedvesen és picit közelebb lépek hozzá. Nem akarok egyedül maradni, régóta vártam erre. Régóta vágytam rá, most pedig az enyém ez a férfi, a férjem. Bolond volnék önző lenni vagy elküldeni őt. -Vagy talán…te szeretnél pihenni? Vagy egyedül lenni esetleg? - kérdezek rá végül. Aggódom? Talán egy kicsit, de mégis tudom, hogy nem erről van szó. Mindketten izgulunk, miközben boldogok vagyunk és tudom, hogy rám gondol és nem akar önző lenni. Viszont én nem bánom, hogy ha kicsit az akar lenni. Az övé vagyok, csak az övé.
I'm more than sure we can find the other one in every life
✦ ✦ ✦ :
We are always be sisters
No matter what
Akinek az arcát viselem :
Shin Se Kyung
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Kelet (Bloomcrown)
✦ ✦ ✦ :
Sometimes a hug is all we need
A tükör mögött :
Jinx
2024-11-15, 03:44
In every life we reunite
Xu Xuan & Xiao Bai
The river flows to the East
- Drága feleségem! - simítottam végig arcélén, ügyelve arra, hogy a legóvatosabban futtassam végig rajta ujjaimat, mintha a legkisebb erőtől is összetörhetném. Boldog voltam, hogy vele lehettem. Hogy a rengeteg megkísérelt találkozó után végül eljuthattunk idáig és megkezdhettük közös életünket. A hálószoba ajtaját remegve nyitottam ki. Túltengett bennem az izgatottság és az öröm, melyet nem tudtam leplezni akármennyire is próbáltam. A nappali zajai és a fények lassan háttérbe szorultak, ahogy az ajtó csendesen becsukódott mögöttünk. Az esküvő izgalma és ünneplése után végre együtt maradhattam Vele. Még mindig éreztem a gyertyák jellegzetes illatát az orromban, s füleim is az emberek nevetésétől csengtek a kísérő zenével együtt. Nehéz volt Li Gongfunak is elmagyarázni, hogy nem kísérhet a hálóba, hiába akarta eltulajdonítani tőlünk az ágyat a részegségéből adódó fáradtság végett. Még bentről is hallottam, ahogy a kintiekkel örvendezik, de ezeket a külsős hangokat próbáltam a tőlem telhető legjobban figyelmen kívül hagyni, hogy most csakis Xiao Bai legyen a középpont. A szívem hevesen vert, s már-már attól féltem meghallja a rendszertelen, izgatott dobogását. A szoba csendje körbeölelt minket, csak a kinti zajok tompaságát lehetett hallani. Gyengéd tekintete és mosolya elfeledtette velem a világ minden gondját. Tudtam, hogy életünk mostantól összekapcsolódott és bármit megadtam volna azért, hogy életünk végéig boldoggá tehessem őt, s karjaimba tartva adhassam meg neki azt a nyugalmat és biztonságot, melyet megérdemelt. - Hogy érzed magad? Nem fáradtál el nagyon? - aggódva vizslattam arcát, mely ugyan ragyogott az örömtől, féltem, hogy az esküvői ceremónia és a hirtelen történő esemény kimerítették. Ha bármi panasza lett volna, rögtön a készségére álltam és a tudásomhoz megfelelő módszerekkel meggyógyítottam volna. Ő is tudta ezt, mégis biztosítani akartam efelől újra és újra, hogy mellettem nem eshet komoly baja. Akármi is történjék vele én leszek az első, aki védelmezni fogja és megoldást talál minden nyavalyájára. - Ha szeretnéd nyugovóra térhetsz. Nem tartalak fent tovább a kelleténél. - bocsánatkérő szemekkel néztem rá. Ostoba voltam, amiért neki kerestem a kifogásokat a ma este okán. Itt állt előttem, gyönyörűbben festett, mint valaha, én mégsem mertem kezdeményezni, attól félve, hogy kárt teszek benne. Hisz' olyan volt, akárcsak egy porcelánbaba.
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Legutóbbi képek
Kellemes melegség járta át testemet mosolyának fürkészése közepett. Gyönyörű volt és áradt belőle a boldogság. Pontosan olyan menyasszony és feleség vált belőle, mint amilyennek azt a sors már előre megformálta.
