Welcome to Fata Morgana
Mirage Mirror
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív

– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat?
– Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni.
– Mi fog történni?
– Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned!
– Dehát...!
Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana

határa
Számos és számtalan
karakter állás
Beszélgethetsz bárhogy
még állatok nyelvén is
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 148 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 146 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (410 fő) 2024-10-19, 03:38-kor volt itt.
Mesénk fejezetei
lapozd, nézd!

Fu Hei
Tegnap 22:05-kor


Yan Xing Cheng
Tegnap 19:23-kor


Mato Catawanee
Tegnap 18:51-kor


Hwang Dae-Shim
2024-11-21, 23:08


Mo Yuan
2024-11-21, 16:45


Jayla Wilde
2024-11-21, 15:51


Dionysia Nerida Pantazis
2024-11-21, 13:44


Shan Ruyue
2024-11-21, 05:03


Shan Ruyue
2024-11-21, 04:24


Yan Xing Cheng
2024-11-21, 04:18


Kiemelkedõ mesemondók
ebben a hónapban

33 Hozzászólások - 38%


10 Hozzászólások - 11%


9 Hozzászólások - 10%


6 Hozzászólások - 7%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%


5 Hozzászólások - 6%



Megosztás
 
Colleagues in Crime
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
ÜzenetSzerző
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-07-01, 13:39

The end
Egy félbehagyott fejezet
Nem szórt rá senki csillámport



Mirage Mirror
Káprázat Tükör
Káprázat Tükör
Mirage Mirror
Egyszer volt, hol nem volt... :
Colleagues in Crime  JPbm1tY
Colleagues in Crime  C762116a1803ee0f854bc93c33ab04366020e95a
I am afraid of what I'm risking if I follow you
Into the unknown
Ennyi ember hisz bennem :
1774
Titulus :
Pengu ✦ Sisu ✦ Namaari
✦ ✦ ✦ :
Colleagues in Crime  5fddf4ef6494eaab04a3d1f645e25da2c51b0860
Életkor :
3
Akinek az arcát viselem :
Kim Soo-hyun ✦ Han So Hee ✦ Gemma Chan
A tükör mögött :
Colleagues in Crime  6442b92e7f900b694cceef6bce1f5ee9dd32e05b
Evolet Yang
Baba Mirai ✦ Baba Shouta

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-06-04, 17:01



Justin & Margaret


Jim Hawkins & Megara

Tényleg nagyon le kellene szoknom a cigiról, amit majdnem meg is tettem, de sosem ment teljesen. Valahogy a munka azt hozza ki belőle, hogy olyan szívesen elszívnék egy-egy szálat. Teljesen megnyugtat és a megszokott mozdulat eltereli a gondolataimat. Szerencsére nem sokat költök bagóra, így a pénzzel is tudok gazdálkodni, feltéve ha megkapom a fizetésem. Nem úgy mint ma este.
- Látszik rajta - válaszolok a fiúnak, ahogy hármasban sétálgatunk az ő szokott útvonalukon. A kutya sokat fejlődött, mióta Jay foglalkozik vele, ez vitathatatlan. Kihallom a hangjából az iróniát, hiszen mindketten tudjuk, hogy a főnök mennyire szereti másokra hagyni a piszkos munkát.
- Hogy mondhatsz ilyet? Hiszen ő egy nagyon elfoglalt üzletember - megyek bele az iróniába jó magam is, hogy aztán felnevessek őszintébben. Tudom minden nap mennyi mindent csinál Just, Luc és jó magam is. Csodálnám, ha a főnök mást is csinálni az egész napos telefonálgatás mellett. A fiú szavait hallva rá nézek a kutyára, majd rá és egyértelműen bólintok. Valahogy sosem éreztem úgy, hogy lenne bármiféle becsületünk.
- Az utóbbi pár hónapban sok mindenről megfeledkezik. Mintha szétszórt lenne. Te tudsz valamit? - pillantok rá, hátha megosztott vele valami titkot. Valahol aggódom Silverért, hiszen mégis csak ő adott nekem munkát és otthont. Morph néha előre fut, hogy aztán visszatérjen hozzánk, mintha csak ellenőrizni akarná, hogy mögötte megyünk-e. Elmosolyodom a látványra, mely kiszélesedik Justin szavait hallva.
- Végül a sors úgy hozta, hogy mégis lett egy. Valahol megértem, mert tündéreik és jól lehet velük csajozni - kissé felhúzom a szemöldököm, majd úgy teszek mintha mellékzönge lett volna. Aztán hagyom, hogy megint hozzánk fusson Morph és leguggolok hozzá, hogy kicsit megsimogassam.
- Imádom az állatokat, de sosem akartam sajátot azaz talán. Ha sok pénzem lenne vennék egy pár lovat - fogalmam sincs miért mondom el ezt neki, hiszen még Lucnak sem említettem. Egészen eddig ez az én kis titkom volt, amit sosem mondtam ki hangosan. Talán ez azt jelentené, hogy megbízom benne?


I'm a damsel, I'm in distress,
I can handle this.





310 szó ♡ zene ♡ remélem tetszik! Colleagues in Crime  1149350199
Vendég
Vendég
Anonymous

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-05-25, 12:57




Justin && Margaret


Jim Hawkins && Megara

Amíg a székeket pakolom és az egyéb, zárás körüli teendőket csinálom, folyamatosan Camille jár a fejemben és az, amit Margaret mondott. Tényleg az esete lennék? Nem tudom, ez eddig nekem annyira nem tűnt fel. Vagy csak nem akarom meglátni, mert abból baj lehet? Nem akarok engedni a saját érzéseimnek, amik viszont már a jótékonysági bál óta bennem lappanganak. Azt hiszem. Vagy talán azóta, hogy a kávézóban „véletlenül” összefutottunk? Nehéz eldönteni. De nem is kellene ezen rágódnom, mikor ez csupán egy munka. Munka, küldetés, akárminek is nevezem, nem több ez ezeknél. Illetve nem szabad többnek lennie.
Odakint már vár rám és Morphra a lány, így elmosolyodok. Siettem, ahogy tudtam és a cigiből ítélve nem sikerült túl hamar ideérnem. Nem tehetek róla, hogy a főnök túl sok dologgal bíz meg engem, mint a mindenes fiút. Lehetne ez is a nevem már, annyi mindent csinálok neki. De legalább kapok érte pénzt, amivel segíthetek otthon.
Figyelem a kutyust és Margaretet, majd a Morhp megnyalja az arcom, így én is felnevetek a lánnyal együtt, mielőtt leraknám a földre. Póráz a csuklómra, majd indulás a szokott úton.
- Igen, olyasmi. Vagyis nem venném el a főnöktől, de tagadhatatlanul én foglalkozom vele többet. De mit is várunk tőle? Egy egész kocsmát vezet egyedül. – A tömény irónia csöpög a hangomból, jelezve, hogy lehet, a főnöké a hely, de hogy minden mást másokkal intéztet, az kőbe van vésve. Megrázom a fejem. – Néha olyan, mintha nem becsülné meg a kitartó alkalmazottait. Sem pedig a saját kutyáját – Nézek le egy pillanatra Morphra, aki szaglászik, meg futkorászik előttünk a járdán, néha megjelölve egy-egy oszlopot.
- Mindig is szerettem volna egy saját kutyát, de nem engedhettük meg magunknak. – Pénzileg, helyileg, úgy egyáltalán. Nem tudom, miért mesélek erről, talán csak adja magát a téma, ha már Morph-ot sétáltatjuk közösen.

295 szó ✦ aláfestő ✦ remélem, tetszik! Colleagues in Crime  841472469



Úgy várja tőlem a világ létezésem kulcsszavát, de a választ ma még nem tudom. Nincs már az a félszeg, fura srác, akit bennem ma is látsz. Gondolj bármit csak ne mondd, hogy egészen más
más legyek én.


Nem szórt rá senki csillámport



Justin Hazeldine
Lázadó
Lázadó
Justin Hazeldine
Mesehõs :
Colleagues in Crime  7204d9faccd4c4c0669450be847d6cf88f05dcb1
A kincses bolygó
Jim Hawkins
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
16
Titulus :
Elveszett fiú
Zenedoboz :

A sok suttogott hazugság között
csak elvész a szó

Akinek az arcát viselem :
Brandon Flynn
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Stormreach
✦ ✦ ✦ :
A tükör mögött :

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-05-25, 10:45



Justin & Margaret


Jim Hawkins & Megara

Látom rajta, hogy idegessé válik, pedig semmi rosszat se mondtam, inkább csak hangosan gondolkodom. Fogalmam sincs miért törődök ennyire a lánnyal, akit nem is ismerek. Talán mert Mirára emlékeztet és nem akarom, hogy veszélybe kerüljön egyikőjük sem. Én rászolgáltam erre az életre a saját hibáimból, de ők semmi rosszat se tettek. Jay megjegyzése hallatán kissé oldalra fordítom a fejem és amolyan "biztos vagy benne?" nézéssel jutalmazom. Néha úgy gondolom, hogy a fiú nincs tisztában a saját értékeivel és azzal, hogy milyen arccal áldották meg. Bármelyik lány bomlana utána, arról nem is beszélve, hogy milyen jó lelke van. Látom, ahogy bólint, majd elmondja mennyi időre van szüksége. Jelzem felé, hogy részemről rendben van, majd ki is megyek az épületből, hogy minél előbb tudjon zárni. Nem irigylem érte, hogy rá maradt az egész. Mély levegőt szippantok a kései hűvös levegőből, majd előveszem a cigis dobozom és kiveszek belőle egy szálat, hogy aztán meggyújtva azt egyből le is tüdőzzem. Egészen jól megy a leszokás, nagyon ritkán gyújtok rá, leginkább csak a kényes melók után, levezetésként. A füst elszáll a levegőbe, míg én elmerülök a semmiben, míg Justinra várok. Tudom a mi szakmánkban luxusnak számít a bizalom, mégis valamilyen furcsa okból kifolyólag megbízom benne. Talán a pár közös ügyünk segített ehhez, melyet közösen éltünk meg évekkel ezelőtt. Nagyon ritkán fordult elő, jobb szeretek egyedül dolgozni. Gondolataimból a fiú hangja szakít ki. Mosolyogva rázom meg a fejem, míg a bakancsom talpán elnyomom a csikket.
- Hát szia, te cukiság! Régen találkoztunk, mi? - szavaimat Morphoz intézem, miközben mindkét kezemmel a füle mögött vakargatom. Ahogy megnyalja J-t egyből elnevetem magam, aztán hátrálok egy lépést, hogy lerakhassa az öléből. Elindulok velük, amerre a kutya vezet minket. Gondolom van egy szokásos útvonaluk, mely mentén haladnak, így bízva bennük Jay mellett sétálok.
- Morp már lassan, jobban a tiéd, mint a főnöké - mosolygok a kis pórázon lógóra,
majd a mellettem lévőre emelem a tekintetem. Vajon mit forgat a fejében?


I'm a damsel, I'm in distress,
I can handle this.





317 szó ♡ zene ♡ remélem tetszik! Colleagues in Crime  1149350199
Vendég
Vendég
Anonymous

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-05-11, 10:42




Justin && Margaret


Jim Hawkins && Megara

Margaret feltevése nem nyugtat meg, csak kissé idegessé tesz. Mit akarna megtudni Silver a lányról? Kétlem, hogy bármi olyan információval rendelkezik, ami neki jól jönne. Csak egy lány a sokból, még ha gazdag és gyönyörű is, de ennél több az ő szemében mi lenne? Nem nagyon látom át és félek, nem is fogom átlátni. Ki kéne szállnom? De Camille közelében lenni valójában nem is feladat már, hanem egy szükséges rossz. Tekintettel ugye a helyzetre. Veszek egy mély levegőt.
- Az sem biztos, hogy én az esete vagyok. – Jegyzem meg félvállról, majd megrázom a fejem. Nem válaszolok a kérdésre, nagyon nincs is mit.
Magam sem tudom, mennyire jó ötlet olyasvalakivel lógnom, akiben nem teljesen bízok, de a mai világban igazából kiben is bízhatunk teljesen önmagunkon kívül? Senkiben. Szóval legyűrve azt az ellenérzetet, ami bennem lappang, felvetem burkoltan, velem tart-e a sétára. Aprót bólintok, mikor beleegyezik.
- Jól van, egy tíz perc. Még fel kell raknom a székeket és fel kell mosnom – Utálok zárni. Ha én vagyok a zárós, ezer dolog szakad a nyakamba, mert vannak dolgok, amiket csak én csinálok meg. Például nem tudom, mikor volt itt utoljára felmosva.
Amint a lány kimegy, én neki is látok a maradék teendőknek és tényleg egy tíz perc után végzek, ám még elugrok átöltözni és persze Morphot is magamhoz veszem. Fogalmam sincs, hol lehet Silver, de így félig engedély nélkül hozom el a kutyát.
- Bocsi, még elmentem érte is – A karjaimban hozom ki a kutyust és lépek Margaret mellé. – Olyan imádnivaló, nem? – Mosolygok. Lehet, valamilyen szinten kutyabolond vagyok, vagy szimplán bolond, de imádom Morphot. Kár, hogy nem az én kutyám. Többet tudnék foglalkozni vele. A kutya arcon nyal, mire elmosolyodok, majd lerakom végül a földre és megfogom a pórázt. Rá is csavarom némileg a karomra, mert bár kicsi, nagyon tud húzni. El is indul az egyik irányba, amerre minden este megyünk, így én követem is, de visszanézek Margaretre, ő jön-e.

317 szó ✦ aláfestő ✦ remélem, tetszik! Colleagues in Crime  841472469



Úgy várja tőlem a világ létezésem kulcsszavát, de a választ ma még nem tudom. Nincs már az a félszeg, fura srác, akit bennem ma is látsz. Gondolj bármit csak ne mondd, hogy egészen más
más legyek én.


Nem szórt rá senki csillámport



Justin Hazeldine
Lázadó
Lázadó
Justin Hazeldine
Mesehõs :
Colleagues in Crime  7204d9faccd4c4c0669450be847d6cf88f05dcb1
A kincses bolygó
Jim Hawkins
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
16
Titulus :
Elveszett fiú
Zenedoboz :

A sok suttogott hazugság között
csak elvész a szó

Akinek az arcát viselem :
Brandon Flynn
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Stormreach
✦ ✦ ✦ :
A tükör mögött :

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-05-05, 12:47



Justin & Margaret


Jim Hawkins & Megara

Nem gondolnám, hogy Silver "idős" korára lett zsugori, hiszen az előző években minden rendben ment. Időben fizetett a melóért és így tudtam rendezni a tartozásaimat is fokozatosan. Már nincs olyan  sok - mihez képest -, de így se tehetem meg, hogy fizetés nélkül maradjak. Bár azt is láttam, hogy mennyire elfoglalt volt, mikor bementem hozzá jelenteni, hogy arról ne is beszéljük, hogyan adta oda a következő megbízást. Valahol megértem, hogy ennyire elfoglalt, mégis csak ő a főnök. Másrészről pedig mérges vagyok rá félig jogosan. Látom, ahogy Justin is elhúzza a száját, neki se tetszik ez a változás. Bár ahogy elgondolkodik gyanítom, hogy ő többet tud nálam. Valahogy ki kellene derítenem, hogy mit tud, jobb mindennel tisztában lenni. Komolyan meglepődtem azon, hogy Silver megakarja védeni a lányt. Erre egyből rájöhetett Justin is, ahogy nagy nehezen lenyelem a számban lévő kortyot, ahelyett, hogy az arcában landolna.  Azért mégis csak drága volt az a kombó, amiből keverte. De a kérdés még mindig fennáll. Mégis mi köze lenne egy De Villiershez?
- Lehet előbb információkra van szüksége, mielőtt bármit tenne. Viszont akkor azt nem értem, hogy miért téged kért meg? Oké persze, a szöszinek te biztos jobban az esete vagy mint én - vonok vállat a hangos gondolkodásom közepette, míg J egy sóhajt követően folytatja a munkát. Nem irigylem, szar az ő melója is. Kissé megemelem a kezeimet védekezően, ahogy válaszol a kérdésemre, hogy ezzel jelezzem felé nem ártó szándék beszélt belőlem.
- Kísértésnek, mi? - kérdezek azért vissza egy félmosollyal. Meg kell hagyni Camille tényleg szép és volt "szerencsém" többször együtt látni őket, így megfigyelhettem mi zajlik köztük. Oké, az előttem pakoló fiút ismerem annyira, hogy tudjam mire hogy képes reagálni, így nem volt nehéz behatárolni, hogy tetszik neki a lány. Míg a madárkáról fogalmam sincs, nem kémkedek utánuk, hogy láthassam a teljes képet. Bár nem egyszer eszembe jutott, hogy az utcán leszólítom és figyelmeztetem, de mégsem tettem meg. Fogalmam sincs mi tart vissza. Gondolataimból szavai szakítanak ki, mire kissé oldalra döntöm a fejem. Tudom, hogy nem az övé a kutya, mégsem értem miért pesztrálja ennyire. Más már rég beadta volna egy telepre. Ilyen kutyabolond lenne? Végül csak lehúzom az italom és felkelek a székből.
- Nekem se ártana egy kis séta - válaszolok a fel nem tett kérdésére egy mosollyal az arcomon - Megvárlak az épület előtt - teszem hozzá, majd hagyom bezárhasson utánam. Mélyeket szippantok a késő esti hűvös levegőből és hagyom, hogy kitisztítsa elmém. El kell terelnem a figyelmem, hogy ne gondoljak a tükörre vagy arra, hogy ezek az őrület első jelei.


I'm a damsel, I'm in distress,
I can handle this.





412 szó ♡ zene ♡ remélem tetszik! Colleagues in Crime  1149350199
Vendég
Vendég
Anonymous

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-04-30, 00:39




Justin && Margaret


Jim Hawkins && Megara

Némileg elhúzom a szám a mondandója után. Szóval megint „elfelejtette” kifizetni. Nem vall ez Silverre. Talán lenne valami, ami elvonja a figyelmét, vagy kezd zsugori lenni velünk, alkalmazottakkal szemben? Nem lenne ez sem annyira meglepő, de azért nem érezném túlságosan fairnek. Eszembe jut Morph. Mielőtt bezárok, még ki kell vinnem sétálni. Nem mintha amúgy az én kutyám lenne, de elvállaltam, hogy gondozom. Nem tudom, miért. Lehet, hogy az ostobábbnál is ostobább vagyok, vagy csak szimplán kutyabolond titokban, a szívem mélyén. Jó, talán a kettő együtt.
Sok minden meghall, mi? Ettől félek én is. Nem tudom, kitől és mit hallott, de valamiért rossz érzés fog el, ahogy erre próbálok rájönni. Nagyon remélem, hogy nem beszél Camival, vagy a főnökkel, vagy bárkivel. Ez az én ügyem, az én feladatom, nem az övé és nem szeretném, ha nagyon beleütné az orrát.
Meglepődök, mikor szinte visszaköpi az italt a szájából. Szinte látom, hogy épp csak a szájában tudja tartani, annyira ledöbben a szavaimon. De várjunk, miért is?
- Hát, Silver annyit kért tőlem, hogy tartsam szemmel. De azt nem mondta, hogy bármi mást is tennem kellene – Bukik ki belőlem öntudatlanul és hamar rájövök, hogy nem kéne fecsegnem erről, sem neki, sem pedig bárki másnak, de már mindegy, hisz kimondtam. Sóhajtok, majd újra a munkámra kezdek koncentrálni, egészen addig, míg meg nem hallom újra a hangját. A pult letörlésével végezve ledobom a rongyot a vödörbe, aztán Margaretre pillantok.
- Nem kell senkit sem meggyőznöm róla. Nem vagyok már kezdő, hogy engedjek holmi kísértésnek és… basszus. Túl sokat beszélek. – Újabb sóhaj hagyja el a számat, majd nekilátok elpakolni az elmosott poharakat a helyére. Ezután jönnek a kistányérok, kanalak és a többi. – Még ki kell vinnem Morph-ot sétálni. – Közlöm, belebújtatva szinte a kérdést: velem tart-e egy késő esti sétára vagy inkább nem? Nem erőszakolnám rá magam és nem is tudom, jó ötlet-e, de most nagyon beszélgetni akarok valakivel. Talán vele jó lenne. Talán bízhatok benne és nem kellene állandóan rémeket látnom. Mégis egy részem attól fél, hogy elárul Camille előtt.

333 szó ✦ aláfestő ✦ remélem, tetszik! Colleagues in Crime  841472469



Úgy várja tőlem a világ létezésem kulcsszavát, de a választ ma még nem tudom. Nincs már az a félszeg, fura srác, akit bennem ma is látsz. Gondolj bármit csak ne mondd, hogy egészen más
más legyek én.


Nem szórt rá senki csillámport



Justin Hazeldine
Lázadó
Lázadó
Justin Hazeldine
Mesehõs :
Colleagues in Crime  7204d9faccd4c4c0669450be847d6cf88f05dcb1
A kincses bolygó
Jim Hawkins
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
16
Titulus :
Elveszett fiú
Zenedoboz :

A sok suttogott hazugság között
csak elvész a szó

Akinek az arcát viselem :
Brandon Flynn
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Stormreach
✦ ✦ ✦ :
A tükör mögött :

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-04-28, 09:54



Justin & Margaret


Jim Hawkins & Megara

Könnyedén huppanok le a székre, mintha semmi dolgom se lenne a világon, pedig holnap este újabb akciót kell végrehajtanom. nem esik nehezemre és amúgy is ez egyszerű kis ujjmozgatás számomra. Mégis rossz érzés fog el attól, hogy a testemet közszemlére kell tennem, hogy megkapjam, amit akarok. Pedig az eszem is a helyén van ám. Látom, ahogy Justin felemeli a fejét érkezésemre, felvont szemöldöke láttán csak sunyin vigyorgok, mintha rosszban sántikálnék. Kissé vállat vonok a válasz előtt, miközben ő elkezdi kikeverni az italom. Megérdemlem, jó?
- A főnök sok hihetetlen dolgot mondott már. Amúgy is minden apró örömöt meg kell ünnepelni. Nem gondolod? - kicsit lejjebb halkítom a hangom - Elfelejtett kifizetni - teszem hozzá végre megválaszolva a kérdését. Míg az előttem lévő mogyorót majszolom képtelen vagyok ellenállni a kísértésnek, hogy olyan dologba üssem az orrom, amibe nem kellene. A lányt csak látásból ismerem, mégis egy furcsa érzés kerít hatalmába minden alkalommal, mikor J-vel látom. Nem a legjobb emberrel barátkozik, bár erről nem az előttem álló fiú tehet. Ő is csak az események láncolatának foglya, ahogy én. Úgy tesz mint aki nagyon koncentrál a keverésre, de sejtem, hogy nem ez van a háttérben. Nem tudhatnék az ő ügyéről, ez tény.
- Sok mindent meghallok - válaszolok titokzatosan, majd hagyom hadd kezdjen beszélni. Aztán, ahogy megakad a mondat közepén felemelem egyik szépen ívelt szemöldököm. - Köszi - teszem hozzá, amikor elém tolja az italt és felé emelem, mintha tósztot akarnék mondani, majd kortyolok belőle és az azt követő pillanatban majdnem ki is köpöm hallva a szavait.
- Hogy mi?!? - teszem fel a kérdést kissé hangosabban mint kellene, amihez csak hozzájárulnak a kikerekedett szemeim - Ezt te se gondolhatod komolyan J - suttogom vissza éppen olyan kétkedve, ahogy az ő hangjából kiérződött. Kissé elgondolkodom a kérdésén, majd aprót bólintok. Pár perc erejéig a gondolataimba merülök, majd mikor befejezte a pult törölgetését rá emelem a pillantásom.
- Az előbb engem vagy magadat akartad inkább meggyőzni, hogy nem számít? - teszem a kérdést érdeklődve. A hely lassan zár és én is nyugovóra térhetek, hacsak nincs kedve a fiúnak tovább itt maradni és beszélgetni. Valamiért teljesen megbízom benne és hiszen, hogy ez egy kezdődő barátság alappillére. Vajon mi tényleg barátok vagyunk? A gondolataim manapság össze-vissza barangolnak, amit csak fokoz a tükörben lévő mesehős. Annyira ismerősnek tűnt, mintha közöm lenne hozzá. De ha agyonvernének se tudnám megmondani ki ő vagy miért látom a tükörképem helyett.


I'm a damsel, I'm in distress,
I can handle this.





385 szó ♡ zene ♡ hát, szia!  Colleagues in Crime  1149350199
Vendég
Vendég
Anonymous

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-03-30, 00:18




Justin & Peggy


Jim Hawkins & Megara

Minél többször találkozom a kis hercegnővel, annál inkább a gondolataim közé ékeli magát és tudom, hogy ez nem jó. Mondhatni a lehető legrosszabb úton járok, ha elkezdek kötődni valakihez, akihez nem szabadna. Igazából senkihez sem kellene kötődnöm, mégis van egy-két ember, akit közelebb érzek magamhoz, mint kellene.
Az órát lesem minduntalan, mert hamarosan záróra. Alig várom, hogy hazaérjek és bedőljek az ágyamba, habár megfordul a fejemben, hogy kicsit kirúgok a hámból és kikapcsolok úgy, mint még egyszer sem. A napokban nagyon rám szállt az egyik idejáró fiú banda, nem mondom, hogy rossz értelemben, de nem is teljesen jóban. Mégis elgondolkodtam azon, hogy megfogadom a tanácsukat és felkeresem őket, de még nem döntöttem el. Lehet, jót tenne. Nem mintha túl sok pénzem lenne arra a kikapcsolódási módszerre, amit ők tudnak ajánlani. De talán ki tudok csikarni belőlük egy bevezető árat, kedvezményt, vagy ki tudja, mit.
Gondolataimból Peggy hangja ránt ki, helyesbítve az, ahogyan ledobja magát a bárszékre. Felvonom a szemöldökömet és befejezem csendben az egyik tányér eltörlését, aztán felé fordulok és odalépek hozzá.
- Nem hiszem, hogy a főnök ilyesmit mondana. Mi történt? – Ennek ellenére lekapok a polcról egy poharat, majd előszedek néhány italt. Koktél. Még nem tudom az első pillanatokban, milyet csináljak neki, de erőset kért, így hamar rátalálok a megfelelő alkoholos mámorra és különböző ízesítésekre. Miközben mindent beletöltök a kis keverőbe, vagy mi is ennek a neve, hallom a kérdését, de szándékosan nem reagálok azonnal. Azt sem tudtam, hogy tud az én ügyemről. Mármint, ennek nem titkosan kéne zajlania? Elmerengek ezen, majd lezárom a termosz tetejét és elkezdem felrázni. – Hallottad, mikor kiadta a feladatot a főnök? – Kérdezek rá először erre, de nem várok sokáig a válaszra. – Egyébként minden rendben. Halad, aminek haladnia kell. Kedves lány, túl kedves, de… - Megállok, majd nagyot nyelek és inkább a koktéllal törődök. Kitöltöm a pohárba, rakok rá némi díszítést, narancs karikát, majd Peggy elé csúsztatom a pulton. - …nem tudom, mit akarhat tőle a főnök. – Suttogok. Nem tudom, mennyit tud, az viszont meg sem fordul a fejemben, hogy ellenem lehet, elvégre egy cipőben járunk. Valamiért bízom a lányban. – Elméletileg óvni akarja, megvédeni. – A hangomból kiérződik a kétkedés és a bizonytalanság is. – Bár amíg megkapom érte a pénzem, addig talán nem is lényeges, ugye? – Hajolok el tőle és újra a kezembe kapok egy rongyot, hogy letöröljem a pultot. Nincs már vendég, így nekiláthatok elpakolni mindent.

391 szó ✦ aláfestő ✦ bocsi a késedelemért :(



Úgy várja tőlem a világ létezésem kulcsszavát, de a választ ma még nem tudom. Nincs már az a félszeg, fura srác, akit bennem ma is látsz. Gondolj bármit csak ne mondd, hogy egészen más
más legyek én.


Nem szórt rá senki csillámport



Justin Hazeldine
Lázadó
Lázadó
Justin Hazeldine
Mesehõs :
Colleagues in Crime  7204d9faccd4c4c0669450be847d6cf88f05dcb1
A kincses bolygó
Jim Hawkins
Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
16
Titulus :
Elveszett fiú
Zenedoboz :

A sok suttogott hazugság között
csak elvész a szó

Akinek az arcát viselem :
Brandon Flynn
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Stormreach
✦ ✦ ✦ :
A tükör mögött :

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-03-10, 18:01

Justin & Peggy

Néha van olyan munka, amit nem bánok, amihez nem kell köldökig kivágott ruhát vennem, vagy attól rettegnem, hogy rajtakapnak. Még ha a táskámban lapuló boríték átvétele nem is épp a legkellemesebb helyen történt, jártam én már rosszabb helyen is, mint egy egyszerű sikátorban. Ma nem tolvaj vagyok, informátor vagy kéjnő, csak egy egyszerű futár. És legkevésbé sem szeretném tudni, hogy mi van a borítékban. Ha pénz lenne, azt kitapintottam volna, gyakorlottak már az ujjaim.
Lehet, hogy illegális dokumentumok, lehet, hogy csak egy egyszerű üzenet, addig nem érdekel, mi az, ami engem nem kever bajba és ami után csökken az adósságom. Belépek az Argentumba és  rögtön Silver irodája felé veszem a lépteimet. Csak a szemöldökeimet emelem meg, ha a csapossal találkozik a tekintetünk. Tudja, ki vagyok, még ha nagyon mély beszélgetésekbe nem is bonyolódtunk eddig. Nem nehéz, hiszen általában kerülöm az emberek társaságát. Viszont elég gyakran látom ahhoz, hogy tisztában legyek vele, hogy ő is Silver kezére játszik. Hogy őt is hasonló anyagi, vagy érzelmi zsarolással tartja a markában, azt nem tudom, de kétlem, hogy bárki jókedvéből választaná ezt az életet.
Az irodához vezető folyosón a szemem sarkából mozgást érzékelek, így arra fordulok. Mivel lendületben vagyok, nem állok meg, de egyelőre nem tudom, hova tenni a látottakat. Ott régen egy tükör volt, most meg mintha egy képernyő lett volna, amin mese megy. De akit láttam, szörnyen ismerős volt. Viszont nincs annyi időm, hogy eltűnődjek ezen a furcsa pillanaton, mert máris az ajtónál vagyok és nem törődve a kiszűrődő hangokra, beengedem magam.
Na jó, az, hogy beengedem magam gyenge kifejezés arra, hogy gyakorlatilag rájuk töröm az ajtót. Vagyis csak Silverre, aki a telefont a füléhez szorítva hirtelen elhallgat és rámmered.
- Várj egy pillanatot, mindjárt visszahívlak, valaki közbejött.- nyomja le a telefont. Én közben már kihalásztam a táskámból a borítékot, ami most kisebb puffanással az asztalon landol. - Margaret.
Senki nem hív így, a hideg futkos a hátamon az élvezettől a hangjában. Mintha a rendes nevemnek ismeretétől egy olyan darabot is birtokolna belőlem, amit mások nem.
- Munka elvégezve, rózsacsokrot és a bonbont az ajtóm előtt lehet hagyni.- fordulnék máris, hogy azelőtt lelépjek, mielőtt ennél több kommunikációba kelljen bonyolódnunk, de megköszörüli a torkát, és kihúzza a fiókját, amiből egy másik borítékot vesz elő.
- Holnap este ebben a borítékban szereplő címre menj, van benne kulcs is, de várni fognak. Egyszerű a feladat: szerezd meg az emberünk telefonjának feloldókódját. - bólintok, és indulnék is, de ekkor még hozzáteszi: - Kivágott felsőben menj. - állkapcsomat szilárdan tartva bólintok és távozom.
Az utánam záruló ajtónak dőlök és próbálok nem láthatóan remegni. Nem csak megalázottság, de düh és csalódottság is keveredik bennem. Lőttek a gondtalan édes estének, amit néha egy-egy munka letudása után kapok jutalmul.
Mögöttem újra zajok szűrődnek és nem tudok ellenállni neki, hogy hallgatózzak egy kicsit. Neveket hallok, olyanokat, akikről már hallottam és olyasmit, amibe valószínűleg jó lenne nem beleütnöm az orrom, de mégis... és megint megpillantom azt a tükröt, de most már felismerem, hogy nem képernyő, hanem a tükör és az alak benne... én vagyok. Káprázik a szemem, nekem innom kell.
- Valami prémium minőségűből kérek, lehetőleg erőset. Főnök azt mondta, hogy mehet a ház számlájára.- huppanok az egyik bárszékbe, magam elé húzva egy kis tál mogyorót. Még ha nem is mondott ilyet, gyakorlatilag a mai meló fizetés nélkül maradt, úgyhogy most az egyszer én játszom a behajtót. A hely amúgy is pang, mindjárt záróra, ilyenkor már nem fog senki idekotnyeleskedni, pofátlanul flörtölni és a többszöri elutasítás után is úgy gondolni, hogy a személyes tulajdona vagyok.- Na mi a helyzet a De Villiers lánnyal? - ütöm bele orromat látszólag hanyagul a fent hallottakba, miközben nagyon is érdekel, hogy a lánynak ne essen semmi baja. Gyakran látom a House of DeVilben, bár nem ismerem, nem az errefelé jártas arcok között szeretném biztonságban tudni. És ez a téma legalább elvonja a figyelmemet arról a tükörről, aminek a gondolatátóé egyelőre fejfájást kapok.

648 szó ✥ Champion ✥ Remélem tetszik  Colleagues in Crime  1149350199
Vendég
Vendég
Anonymous

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty2021-03-10, 15:55

Colleagues in Crime
Justin && Peggy

Vendég
Vendég
Anonymous

Colleagues in Crime  Empty
TémanyitásColleagues in Crime  Empty

Ajánlott tartalom

Colleagues in Crime  Empty
 

Colleagues in Crime

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Be my partner in crime - Qadir&Lucien