Mindig is egy álmodozó alkat voltam, aki élvezte, ha az ember előtt megelevenedik az amit előtte csak remélt – sőt legtöbbször azt is csak titokban, éjjel. Nem feltétlenül kellett, hogy én legyek az a szerencsés, sőt. Szeretek mások álmaiban lubickolna, segíteni őket megalkotni egy boldogabb világot.
De félre ne értsétek: én egyáltalán nem irányítom az álmokat.  Inkább olyan vagyok, mint egy autópálya, aki eltereli a kocsikat a szakadéktól. De hogy ki mikor tér le az autópályáról, ki karambolozik, ki-kit előz meg, ki mennyivel megy – nos, ahhoz semmi közöm. Én csak egy megbízható keretet adod az embereknek, ahol mindenki biztonságban érezheti magét. Csak egy felerősítő vagyok, így az álomverdával nem kell a rossz, kátyús utón menni.
Ezt pedig nem azért teszem, hogy sarkaljam őket a valóság letagadására, hanem inkább csak egy löket arra, hogy amit elképzelnek az valóságos és az álmon kívül is megtörténhet, ha elég erősek hozzá. Az pedig, hogy új információval, az ébredés után mit tesznek az az ő döntésük teljesen.
Nem hiszek az álmoskönyvekben, pedig higgyétek el, hogy forgattam már egy-kettőt a kezemben. Mert meg akartam érteni, hogy egy adott embernek miért van szüksége pont arra a bizonyos álomra egy bizonyos szituációban. Miért nem elég mindenkinek minden alkalommal a vidám unikornisok? Miért akarja valaki egy elhunyt rokonát látni? Mai napig nem tudom a választ. Igazából azt se tudom teljesen mondani, hogy nem hiszek az álmoskönyvekben. Mert valójában hiszek, csak nem ezen formájában. Mivel minden személyiség különböző, mindenki kicsit másra vágyik más okok miatt így úgy hiszem, hogy egy álomnak is más jelentése van eltérő álmodóknál. Talán annak lenne értelme, ha egyénenként mindenki kapna egy álmoskönyvet, amit csak neki csináltak.
Mikor pedig felébrednek akkor hátra lépek és nézem, ahogy valósággá válik mindaz, amit addig közösen megépítettünk. Kicsit máshogy, de legtöbbször sokkal jobban, mint az álomban.
Ugyan akkor azzal is tisztába vagyok, hogy az embereknek az álmokon kívül is szükségük van védelemre. Nem hagyhatjuk őket magukra. Főleg nem a gyermekeket, akiknél nagyon fontos, hogy higgyenek az álmokban, és a valóságban is küzdjenek értük.
 Itt a cirkuszban is a gyerekek arcán szeretem legjobban látni a döbbenetet, amikor ráeszmélnek, hogy mennyi lehetetlennek tűnő dolog valójában nagyon is lehetséges. Így nagyon szeretek ügyelni rá, hogy minden tökéletesen történjen az este folyamán és senki se menjen haza csüggedő ajkakkal. Nincsen rosszabb egy szomorú arcnál.
  Szeretem buzdítani őket a rémálmaik leküzdésében, mert nem szabad engednünk, hogy a félelmek felülemelkedjenek rajtunk. Hiszen mindenki fél valamitól. Én is – rengeteg dologtól. Csak az a fontos, hogy mennyire hagyjuk, hogy ezek a dolgok irányítsák a hétköznapokat. Mert csak így élhetünk biztonságban.
Az utóbbi időben próbálok kicsit többet foglalkozni saját magammal. Mind a testemmel, mint az elmémmel. Ennek pedig az egyik módja, hogy mindig kiválasztok egy apró félelmet, amit le akarok küzdeni. Persze elsőnek kiválasztottam a legnagyobbat.... VÍZ....  Hogy is mondjam... Hát elég lassan haladok az egésszel. Még nem igazán érzem magamat biztonságban úszás közben, de már eljutottam odáig, hogy nem áll fel a szőr a hátamon a „medence” szó hallatán. Szép teljesítmény, ugye?
  A nem igazán szép teljesítmény  az a kommunikációs hiányosságaim okozta újabb bukás. Eskü én próbálkozok, de egyszerűen az esetek 99%ban nem tudom olyan tisztán kifejezni magamat szavakkal. Figyelitek, hogy most is csak a fejemben lévő gondolatokat olvassátok? Egyszer sem szólaltam meg pedig már milyen rég óta rizsálok. Ha pedig ideges vagyok, akkor csak egyre rosszabbá és rosszabbá válik. A vége pedig az lesz, hogy csak random mutogatok a levegőbe az általam elképzelt dolgokra. Mert persze, hogy ha rámutatok a fejemben megálmodott tökéletes étteremre, akkor Ő is tudja, hogy randira akarom elhívni... Hát persze...



✦ Az arany álomporom képes semlegesíteni Mumus rémálmait – persze majd csak ha az üvegfal lebomlik.
✦ Ismerem az emberek vágyait az álmaik alapjén
✦ Képes vagyok bármit átemelni a valóságba az álomvilágból
✦ Ha akarom, akkor egy érintéssel álmot tudok bocsátani bárkire.
✦ Repülés – sok gyakorlással
✦ Anyatermészet súgásai