Minden egyes nap ugyanolyan, mint az összes többi. Felkelek, Hook-nak eladom a halakat, elindulok pár matrózzal a tengerre, napnyugtakor hazaérünk a kikötőbe és végül a lakásomon lévő ágyon várom meg a reggelt. Ez ismétlődik már hosszú ideje. Nem is emlékszem, hogy másképp lenne.  Nem bizony… és ha valaki esetleg megkérdezné, akkor a válaszom, hogy nem… nem unalmas ez az élet. Nem véletlenül foglalkozok a halakkal, valahogy jobban szót tudok érteni velük. Egyébként jó hallgatóság. Amikor éppen olyan érzésem van, hogy rám tőr a magány, akkor a kifogott halakhoz szólok pár szót. Tudom, eléggé furcsa lehet… de nem ment el az eszem. Természetesen nem… valóban csak a magány váltja ki belőlem. Úgy érzem, mindenem megvan. Valamilyen szinten jól fizető munka… Hook-kal üzleti kapcsolat van köztünk. Viszonylag jól is fizet, bár van egy olyan sejtésem, hogy többet érnek a halak, mint amennyit ad értük, viszont amíg fizet, addig nem panaszkodom. Van két lakásom, az egyik nem messze a kikötőtől, a másik pedig nyilván a hajóm… Melody. Igen, imádom a hölgyet… igaz már nem mai darab, de még jól bírja a megpróbáltatásokat. És persze nem utolsósorban ott van a panoráma is, ami a munkához társul. A napkelte, illetve a napnyugta látványa egyszerűen mesés, mindennap gyönyörködök bennük. Tehát nem panaszkodhatok, bár szívesen megosztanám ezt valakivel. Valaki olyannal, akit a társamnak nevezhetek. Egy ember… pontosabban megfogalmazva egy nő, akit a szerelmemnek mondhatok. Akivel leélhetek egy életet jóban és rosszban. Igen… ez az egy hiányzik az életemből. Sajnos ez egy álom marad csupán… és csak remélni tudom, hogy egyszer eme álom megvalósul.


Azt mondtam volna, hogy minden egyes nap olyan, mint a többi? Tévednem kellett… egyik este váratlan esemény történt. Erre szerintem senki sem tudott volna felkészülni. A hajón ülve nézegettem a csillagokat, elmerengtem a teljes képben, ami elém tárult. Közben le-lepillantottam a Ticking Crocodile-ra. Láttam, hogy zárás után is betévedt pár vásárló, szerencsétlen Kapitány üzletébe. Mosolyogva figyeltem igaz, de egyben sajnáltam is. Az ott járkáló emberek közül az egyik gyanúsan a móló felé vette az irányt. Amint megláttam, a hajó végében próbáltam elbújni, hogy ne vegyen észre. Egyre csak közelített, majd az én bárkámnál állt meg. A sötétben nem teljesen lehetett látni, hogy éppen mit csinál, viszont valamit a halakkal kezdett el babrálni. Azzal a lendülettel felpattantam a rejtekhelyemből és határozottan haladtam felé. Megijedhetett, vagy nem tudom, de kapkodni kezdett és így a hálót elvágta, aminek a következménye az volt, hogy szinte az összes hal kiszabadult. Két-három darabot sikeresen megszerzett és azzal futott el. Menekülés közben, megbotlott és a késével levágott egy darabot a ruhájából. Olyan gyorsan szaladt, hogy nem tudtam utolérni, viszont azt a textil darabot megőriztem magamnak. A rablót figyeltem, ahogy egyre csak távolodott, majd a Horgászüzlet mellett egy női alakon akadt meg a tekintetem. Nem láttam ki lehetett, csak a haja volt az, ami elvonta a figyelmemet. A vörösen fénylő haja egyszerűen káprázatos volt, sajnálatomra csak pár pillanatig tudtam gyönyörködni benne, mert elindult a tolvaj irányába. Időm sem volt odakiáltani hozzá, vagy éppen bármit is csinálni… így már kettő rejtélyt kell megoldanom… a rablót és azt a lányt megtalálni.


Másnap reggel eléggé rosszkedvűen ébredtem. Érthető is, mivel a tegnapi fogásnak lőttek… így az abból befolyó bevételnek is búcsút mondhatok… A hajón ténykedtem, legalábbis az elvágott hálót eltettem, hátha fel lehet használni bizonyítéknak, persze a ruhadarab mellett. Majd egy másik hálót vettem elő, szerencsére volt pót… gondoltam olyan esetre, ha véletlen elszakad, vagy hasonló dolog történik… vagy esetleg egy őrült jön, aztán megrongálja… a lényeg, hogy volt másik. Viszont ez az utolsó darab… szóval, majd be kell ugranom Hook-hoz, hogy vásároljak tőle párat…
Nem telt el fél óra sem és a Kapitány szépen lassan odaért a hajómhoz. Mint mindig hozta is a fizetséget a friss halakért, ám rossz hírrel kellett szolgálnom. – Lenne egy kis gond. – Az idegesség miatt nagyot nyeltem… – Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de az érméket jobb lesz, ha elteszed. – Néztem rá, és talán összezavarhattam egy kicsit a mondandómmal… de nem akartam rögtön azzal kezdeni, hogy nincs mit eladnom neki…


✦Amint visszatérnek az emlékeid, rájössz, hogy kiváló táncos vagy: még ha ez talán "ciki" is így első hallomásra, hidd el, bárkit leveszel vele a lábadról!
✦Az éneklésben is szuper vagy, a hangod egyszerűen mesés. A hangoddal megbabonázhatsz másokat, hogy azt tegyék, amit szeretnél.
A képesség 5 lezárt játék után aktiválódik, tehát a 6. játékban.
A képesség aktív 2021.10.01-től és ezzel együtt a karakter emlékei is visszatértek a mesebeli életéről.