Engem mindenki csak kihasznált!
Ezt akár nevezhetnénk egy bizonyos titulusnak, vagy valamiféle megnevezésnek. Mára már tény lett. Ez tény és való. Kihasznált az élet. Valahogy a sorsom előre meg volt írva, előre tudni lehetett, hogy ez fog történni. Hogy át fog verni mindenki, akivel csak kapcsolatba kerülök. Lehet, hogy csak én vagyok selejtes és ez az egész belém van kódolva. De könyörgöm, minden egyes alkalommal? Az már elég brutális dolog, nem?

Mindegy, egy biztos, senkiben sem tudok bízni már!
Nem is kell messzire mennem… a lakóhelyemtől nem messze található a konditerem. Ott dolgozom. Már ott meg lehetett figyelni, hogy az emberek hazudnak. Bármelyik ügyfelemet fel tudom sorolni, ha úgy van. Egytől egyig kamuznak. – Hercules, béna vagy! Hercules, miért nem nő a karom? Hercules, a te hibád, hogy nem tudom megcsinálni! Hercules így…. Hercules úgy… bla-bla! – Idegességemben már a paddal súlyzóztam, amin épp két elefánt méretű, fánkzabáló… hájpacni ült, és figyelték, ahogyan mások edzenek. – Finom a fánk, hmm? – Letettem szépen őket, és vártam a reakciójukat, de valahogy értelmet nem igazán láttam a bamba pofájukon. – Jobb lenne, ha a súlyokat emelnétek olyan sűrűn, nem pedig azokat a kalóriabombákat… az istenit! – Csípőre tett kézzel vágtam az arcukba a tanácsomat… de persze még nekik állt feljebb… és azonnal elviharoztak.
Ekkor lépett ki az irodából a főnök… Fülöp. – Tudom, nem is kell mondanod. Egy kicsit elvetettem a sulykot. De nem véletlenül vagyok pipa… ez már a tizedik alkalom, hogy ételt látok náluk. Pedig mondtam nekik ezerszer, hogy ha eredményt szeretnének, akkor egy rendszer kell. Nem lehet csak úgy zabálni mindent. – Persze sosem ismerném be Tarzan előtt, de hiába vitázunk, hogy kinek a terve jobb, azért mindkettőnkében van valami. – Ja, és még valami, ha már itt tartunk. Láttad bármikor is őket edzeni? Várj, ne válaszolj. Amit keresel az a, NEM! A legelső edzésen még csináltak „valamit”… de utána már egyszer sem figyeltek rám. Pedig nem volt nehéz gyakorlat, amit mutattam nekik! Egy szimpla fekvőtámasz. – Legyintettem egyet, majd a törülközőt felcsaptam a vállamra és egy fejrázás keretében hagytam ott őt. Ha akart mondani valamit, ha nem… mem érdekelt. Elegem volt az egészből.

Sőt abból is, hogy sosem tud állást foglalni. Mindig ez van… folyton kérdezzük, hogy vajon melyikünknek van igaza, de nem mond semmit.
Na, de hol is tartottunk? Ó, igen. Ez lehetne a hazug városiak társasága. Vagy mi is annak a filmnek a címe? Nem is lényeges. Átverés az egész. Pontosan… az egész. A teljes itt létünk, mind átverés. Nem elég, hogy én egy mesebeli lény vagyok, de van egy hamis életem is. Én, mint személyi edző… nevetséges… ámbár mégis igaz. Khm… akarom mondani hamis. Nem létezik, hogy én, aki egy isten… na, jó félisten, aki megküzdött a Titánokkal, egy ilyen méltatlan munkát végez? A pofám leszakad. De legyen, oké… megbékélek vele, viszont a mesés világhoz hasonlóan itt is megtalál a sok bolond. Kész vagyok.
Kezdve a szüleimmel. Tőlük sem kaptam meg az igazságot. Nem bizony! Nem az lett volna az első dolog, hogy elmondják, amikor már fel tudom fogni? Erre közel felnőttként számoltak be róla, hogy örökbe fogadtak. Szánalmas.
Tudjátok még mi a szánalmas dolog a világon? Ha valaki csak azért jár veled, hogy amint megkapja azt, amit akart, utána már nem keres többé. Velem ez történt. Képzeljétek még neve is volt, úgy hívták, hogy… Megara.

Bár ne találkoztunk volna… Meg!
Minden jól alakult, ahogyan annak lennie kellett. Egy edzésen találkoztunk, valahogy adta magát a helyzet, hogy segítséget nyújtsak neki. Nem is értettem, de kicsit szeleburdi voltam, ahogyan ott bukdácsoltam előtte, de mégis, valahogy egymás karjaiban kötöttünk ki. Aztán elmentünk kávézni és utána már csak azon kaptuk magunkat, hogy együtt vagyunk. Kéz a kézben jártuk az utcát és úgy éreztem, hogy ennél szebb dolog nem is történhetett volna velem. Már szinte túl szép is volt… hogy igaz legyen. Egy nap azonban változott a helyzet. Azt hittem mindent tudok róla… ismerem. De tévedtem. Reggel felkeltem és már hűlt helyét találtam… a szobám, nos… úgy nézett ki, mintha bomba robbant volna. A ruháim szanaszét hevertek… egyszerűen kirabolt. Vagyis az edzőmet rabolta ki, ha jobban belegondolok. Rám bízott egy fontos iratot és akárhányszor kutattam a lakásban, sehol sem találtam.

Sajnálom…Phil. Tudom, hogy nem bocsátod meg ezt soha!
És jogosan tett így a volt edzőm. Hiába figyelmeztetett, hogy ne legyek Meggel, ne tartsam vele a kapcsolatot, sőt egyáltalán ne legyen semmilyen kapcsolatom vele. Én nem hallgattam rá. Azt hittem, ő is át akar verni, hogy nem akarja a boldogságomat, de… amint kiderült ez nem így volt. Csak a jót akarta nekem. De későn láttam be.

Megara miatt elvesztettem az egyetlen személyt, aki nem hazudott nekem!

✦ Emberfeletti képességeid vannak: nagyon erős vagy.
✦ Sokkal gyorsabb vagy, mint mások és sokkal kitartóbb is vagy. Az állóképességed az egeket verdesi.