Faith

Jane Darling mindig is hinni akart a mesékben, azonban voltak olyan idők, amikor az édesanyja történeteibe vetett hite meginogni látszott: apja háborúba indult, így hárult a feladat megvédeni a családját. Jane pedig komolyan vette a feladatot. Bátor kislány volt, akinek ideje korán kellett felnőnie, így nem tapasztalhatta meg azt a gyermeki játékosságot, mint az öccse, Danny.
Jane szerette az édesanyját és Dannyt, mindennél jobban óvni akarta őket, de nem vette észre, hogy a felelősség, amelyet magára vállalt, elsodorta őt a családjától. A bombázás után ismét visszatértek az otthonukba, azonban csúnyán összeveszett a kisöccsével, akit mindennél jobban szeretett. Nem tudott már hinni a mesékben. Nem tudott hinni Pán Péterben.
Így hatalmas meglepetésként érte őt, amikor a gonosz Hook kapitány az embereivel felbukkant Londonban és elrabolta őt. Amikor magához tért és Péter megmentette, még akkor sem tudta elhinni, hogy Sohaországba került. Az édesanyjával ellentétben ő nem értékelte a mesebeli világot, hiszen odahaza várták őt, és mardosta a bűntudat, amiért megbántotta Dannyt. Nem akart más, mint hazatérni, és ez okozta a vesztét.


Trust

Péter és az eltűnt fiúk felbosszantották és megsértették őt. Nem kért a társaságukból, sem pedig a segítségükből. Azt akarta, hogy hagyják békén. Ha nem felejtette volna el édesanyja intő szavait, akkor Jane nem dőlt volna be az álnok Hook kapitány mézesmázos szavainak. Tudnia kellett volna, hogy nem bízhatott a férfiben, mégis amikor zokogva rátalált, szimpatizálni kezdett a kalózzal.
Megértette a látszólagos fájdalmát. Jane buta módon nem gondolta át a lehetőségeit, sem pedig az alkut, amelyet ajánlottak neki. Még mindig dolgozott benne a harag és a keserűség, amikor elfogadta a Hooktól kapott sípot.
Nem volt buta lány, de könnyen manipulálható volt, hiszen ártatlan lelkét még nem rontották meg az emberek. Eszébe sem jutott, hogy Péteréket bántani akarnák, vagy pedig őt tervezték átverni. Hiába élvezte a kincskeresést és nevezték ki az első Eltűnt Lánynak, a sípot így is megfújták, a kalózok pedig lecsaptak rájuk.
Hook kapitány a maga sajátos módján megtartotta a szavát, és visszavitte Jane-t Londonba, azonban nem a sajátjába, hanem a valódi, emberek lakta fővárosba tette le őt a hajója.
Jane magára maradt. Idővel egy árvaházba került, de sokáig nem lelt otthonra, hiszen bizalmatlan és karakán természete miatt nehezen engedett közel magához másokat. Az árvaházban is egy gyermek volt, akit minden áron megvédett a nagyobb gyerekektől, mert tudat alatt a testvérére emlékeztette őt. Jane minél több időt töltött az emberi világban, annál jobban megkoptak az emlékei. Csak arra emlékezett, hogy egy különös kapocs fűzte őt Pán Péter történetéhez. Arról nem tudott, hogy a döntése és Hook kapitány cselekedete alaposan megbolygatta a mesevilágukat.


Pixiedust

Végül a Howard család fogadta örökbe őt, így nem csak új szülőket, hanem egy nagytestvért is szerzett magának. Hamarosan pedig egy legjobb barátnőre tett szert Zarina képében. Jane szeretett időt tölteni Zarinával, vagy csak szórakozni, kirúgni a hámból a lány társaságában, ugyanis nem tudta kiverni a fejéből Pán Péter történetét. Gyermekként a nevelőanyjával számtalanszor olvastatta fel azt a mesét, azonban valamiért mindig olyan érzése volt, mintha ő is részese lenne a mesének.
Senkinek nem mesélt a gondolatairól, helyette engedte, hogy Theodore túlzó gondoskodása ellenére Zarinával butaságokba keveredjenek. Jane továbbra sem szavazott meg bizalmat mindenki számára. Szkeptikus és cinikus maradt, de ha valakit közel engedett magához, azért az emberért tűzbe tette volna a kezét.
Remekül elboldogult ebben a világban, ragaszkodott új otthonához, így a költözés hallatán csúnya vitát robbantott ki a családban. Nem értette miért volt erre szükség, vagy miért kellett őt kiszakítani a megszokott mindennapjaiból, de Zarina próbálta őt bátorítani arra, hogy majd együtt felfedezik az új várost. Arra viszont nem számított, hogy miután megérkeztek Fata Morganába, megrohamozzák őt az emlékek. Ezekről persze mélyen hallgatott, mert félt, hogy bolondnak nézik emiatt. A közte és Zarina között feszülő kapcsot erősebbnek tűnt, mint valaha, ahogy pedig járt-kelt a városban egy-egy férfi, vagy nő megragadta a figyelmét. Mintha valaha, egy másik életben kötődött volna hozzájuk. Azonban közülük egyetlen embert nem tudott hová tenni: Ticking Crocodile Fishing Center tulajdonosa iránt megmagyarázhatatlan haragot táplált, pedig még sose beszélt a férfivel.
Válaszokat akart kapni a kérdéseire, azonban bizonytalanul állt az egész helyzet előtt. Ki akarta kérni Zarina véleményét és be akarta avatni őt a legféltettebb titkába, azonban úgy vette észre, hogy mostanában elég sok időt töltött a testvérével, ő pedig nem akart harmadik kerékként jelen lenni a kapcsolatukban, így más társaság után keresgélt.


✦ Azon szerencsések közé tartozol, hogy Fata Morgana belső határai számodra nem okoznak akadályt. Ugyanolyan átjárásod van, akár a kívülállóknak, azaz az embereknek.
✦ A hit ereje mindig is benned volt és a fantáziád határtalan. Meglátod sokszor azt is, amit mások nem.