Életem során már sok meghatározó pillanatot tudhatok magaménak vagy éppen már a hátam mögött. Mint mondjuk az első sulis nap, az első szerelem, az első csók vagy az első intimebb pillanatok megélése. Mégis, amire tényleg úgy érzem, hogy ezek voltak, amik igazán megrengették az életemet az négy dolog.

 Megtudtam, hogy örökbefogadtak

 Mason megismerése

Rájöttem, hogy nem csak egy átlagos lány vagyok

 Átköltöztem Fata Morganaba.

Minden számodra emlékezetes dolog legyen az szomorú vagy boldog… szép esetlegdeformált a lelked és személyiséged részét képezik. Ettől vagy az, aki, ezek is hozzáadnak a lelked minden kis kockájához. Az emberek más és más technikákkal képesek feldolgozni a gondjaikat. Így van ez velem is.
Haragudhatnék a biológiai szüleimre amiért úgy döntöttek, hogy örökbe adnak. Haragudhatnék a sorsra mert olyan kifacsart sorsot szánt nekem, amit más el sem tudna képzelni, de mint ahogy mondani szokás minden vihar után felbukkan egy szivárvány.
Az én szivárványom Mason.
Akkor jelent meg az életemben mikor legkevésbé sem vártam volna, hangtalanul, lassan, ám annál nagyobb színbombával.
Kérdezhetnétek pontosan mi lehet az, amit az embert elemi erővel bír megrázni? Kedves olvasóm itt jön képbe a harmadik pont.

Nem csak egy átlagos lány vagyok.

Ezt szó szerint szóról szóra értelmezz. A múlt jelentését igencsak átértékelten kezdtem kezelni azután, hogy valaki mást láttam a tükörben. Először azt hittem, hogy valahol a határon egyensúlyozok kiborulás és józanság között. Most azt gondolhatnád, oh hát megtudtad nem is azoktól származol, akikkel felnőttél, de nem ez volt akkor a probléma.
Nem is az, hogy nem tudtam eldönteni akkoriban, hogy szerelmes vagyok Masonbe vagy csak amolyan nőies rajongás kap el a barna szemei, kedves mosolya és számomra gyengéd szavai miatt.
Inkább az álmaim emésztettek fel, olyan álmok, amiket nem tudtam hova tenni és csak később raktam össze a kirakós darabkáit, hogy valójában ezek az igazi múltam emlékképei.
Egy olyan életé, aminek létezéséről eddig mit sem tudtam. Manolo volt az akkori életemben a szívemnek kedves. Család, barátok sokasága a falu, ahol felnőttem…
Megannyit gondolkodtam már ezen, mi lenne a helyes? Rúgjam fel az eddig felépített életemet? Hagyjam el a számomra legszeretettebb személyt valami… valaki másért?
Minden egyes alkalommal ugyan arra jutottam, ez egy új élet, egy másik lehetőség.
Valaki azt mondaná, hogy hátat fordítok a valódi énemnek, ami biztos és igaz egy olyanért, amiről semmit sem tudok.
Szerintem pedig pont, hogy az itt és most számít.
Így hát úgy tekintek a múltbéli képekre melyek szépek, kedvesek és a lényemhez tartoznak, de számomra most Mason a fontos, akit úgy érzem, hogy a másik felem.
Most pedig azt hiszem elérkeztünk a negyedik ponthoz, elköltöztem. Mason után jöttem Fata Morganaba. Itt pedig megtaláltam a Wndr Theatre társulatot, vándorok ám én szeretek velük dolgozni. Színésznőként tevékenykedek és sikeresen barátságokat is kötöttem.
Ám egy dolog mindig biztos és soha, de soha nem változik. Mindig hazatérek Masonhez. Esetleg megkérem őt, hogy egyszer-egyszer jöjjön velem egy előadásra, ha persze a munkaideje is engedi.
Így próbálva megteremteni az egyensúlyt munka és magánélet között.
Visszatérve viszont Fata Morganara. Csodás hely, rengeteg színes lehetőséggel, kedves emberekkel. Mint persze bárhol itt is fellelhető ellentét esetleg rosszindulat, de a világ nem tökéletes, ahogy a benne élő emberek sem. Vagy magamat nézve… mesehősök.
Mindig meg kell próbálni meglátni a pozitívumot, az örömöt mindenben. Ez a legfontosabb dolog, hisz minden napra kitűzünk egy célt, amit elérhetünk hajthat előre. Ilyen számomra a társulat és Mason.
Ám a fejemben egyre inkább motoszkálni kezd, hogy vajon… ki lehet a biológia szülőm? Mi történhetett amiért lekellett mondania rólam? Más lehet úgy tekintene erre, hogy biztos direkt dobott el. Én magam nem, mindennek oka van, olyan oka, amit nem tudott az adott pillanatban megugrani.
Bármi is legyen az…





✦Képes vagyok megérezni kik azok akiket tényleg egymásnak rendelt az ég, megérzem a kettőjük közötti kapcsolatot mintha valami kézzelfogható kötné össze őket.
✦Bárki megosztja velem egy dilemmáját, gondját csak a beszélgetés által bátorságot tudok önteni belé, hogy a helyes döntést hozza meg.