I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana
határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots
Nincs
A legtöbb felhasználó (117 fő) 2021-02-23, 20:50-kor volt itt.
Mit tegyek, Jaelyn? Nem vagyok szörnyeteg, de kényszerítenek erre. Remélem, meg fogsz nekem bocsátani azért, amit tenni készülök. Nem foglak bántani, de hiába mondanám, nem hinnél nekem… és jogosan. Szinte reszketek – és ezúttal nem a hidegtől. Eszembe jut, hogy legutóbb Jaelyn mentett meg a fagyhaláltól. Lázasan talált rám a hóban és hazavitt. Neki köszönhetem, hogy még élek. Killian a legkegyetlenebb, akit valaha is ismertem. De nem vagyok elég bátor, hogy szembeszálljak vele. Túl sokan állnak mellette. Észreveszem, hogy odabent lekapcsolódik a villany, így nagyot nyelek. Mindjárt jön… és nekem mindjárt olyat kell tennem, amit nem akarok. Az órát nem nézem, nem akarom, hiszen minden perc számít. Ha kifutnék a 48 órából… a pokol elevenedne meg előttem. Tudom, hogy Killian előttem tenné meg, amit mondott, hogy kínozzon és demonstráljon. Újabb mély levegőt veszek, igazítok a maszkomon, majd körbenézek. Arra leszek figyelmes végül, hogy a bolt ajtaja kinyílik, így egyből odanézek. - Jae… - Suttogom magamnak. Nem tudom, észrevett-e, de egyelőre nem mozdulok, csak türelmesen várok. Az a tervem, hogy követem egy ideig, egy olyan helyre, ahol nem lát majd minket senki. Másképp nem fog ez menni, jól tudom. Vajon meg fogom tudni állni, hogy egy szót se szóljak majd? A hangomról felismerne és ezt nem akarom.
Rossz érzésem van, ami az egész napomat beárnyékolja. Nem tudom, megmagyarázni, egyszerűen csak háborog a lelkem azóta, hogy kinyitottam a szemeim. Komótosan indul a reggel, nehezen és szaggatottan. Elveszek a gondolataimban, az emlékeimben és megint csak azon kapom magam, hogy várok valakire, aki majd mindent a helyére billent. A vásárlóim frászt kapnak, ha így folytatom, de nem tehetek róla, muszáj mindenkivel felvennem a szemkontaktust. Balto itt van valahol, érzem, tudom, azt is, hogy találkoztunk már, de olyan sok minden zúdult most rám és annyi mindent nem értek még, hogy hiába is forgolódom át álmatlanul az éjszakáimat, nem áll össze a kép. Zárás előtt még van egy kellemetlen élményem. Mrs Dublin felháborodottan robog be a patika ajtaján, kis híján engem is felborít és reklamációba kezd arról, hogy rossz teát adtam el neki. Hosszasan kifejti, hogy mennyire fontos az ő korában a rendszeres és kielégítő alvás, amihez az orvosa pontos utasításokat és készítményt írt elő. Egy részem szeretne valami igazán goromba válasszal reagálni egy ilyen nap után, de mint mindig, most is győz a lelkiismeretem és bocsánatot kérek. Neki van igaza, belátom, hogy figyelmetlen voltam és kompenzálom a kellemetlenségért, hogy ilyen későn kénytelen volt visszabotladozni a rossz térdével. Elhessegetem a negatív hangot, ami emlékeztetni akar, hogy reggel óta bőven lett volna ideje kicseréltetni a teát, sőt a férjét vagy a fiát is küldhette volna, és inkább csomagolok neki még egy doboz teát. Nem enyhül meg irányomba akkor sem, mikor távozik, de nincs energiám ezzel foglalkozni most. Lefutom, a szokásos köröket: lezárom a kasszát, ellenőrzöm a raktár ajtaját, vetek egy pillantást a biztonsági rendszerre, aztán lekapcsolom a lámpát és kilépek az utcára. A kesztyűm miatt bénázok a kulcsommal, többször is a zár mellé próbálom bedugni, így kissé türelmetlenül rángatom le a fogammal az anyagot és a hidegtől reszkető ujjammal teszek újabb kísérletet. Kattan a zár, csipog a riasztó és felsóhajtok. Az ajtóra fehér párát fest a leheletem és miközben a zsebembe tuszkolom a kulcsot és megigazítom a vörös kendőt a nyakam körül, az ajtó üvegének tükrében megpillantok egy árnyékot magam mögött.
338 szó only love can hurt like this
If you go I'll stay You come back I'll be right here Like a barge at sea In the storm I stay clear
- Balthazar. Kapsz egy utolsó lehetőséget arra, hogy bebizonyítsd, itt a helyed és életrevaló vagy – Killian hangja fenyegetően, vészjóslóan csengett. Kezem ökölbe szorult, de nem mondtam semmit, egyszerűen vártam, miféle feladattal fog előállni ismét. Láttam az önelégült tekintetét. Mindig is nagyra volt magával, és ez nem is volt csoda: sokan dolgoztunk neki, több pincsije volt, mintsem kellett volna. Mindenki félt tőle, még ha ezt be nem is vallották. Deannel már jó néhányszor beszéltünk róla, de még ő sem volt képes lépni. Félt. Ahogyan én is. – A feladat egyszerű. Ha már kirabolni nem tudtad, elrabolni csak sikerül azt a lányt, ugye? Aztán pedig… öld meg. – Killian szavai hidegzuhanyként értek. - Megölni…? – Suttogtam a kérdést, egyszerűen nem bírtam befogni a számat. Nagyot nyeltem. Érdeklődve figyelt tovább. - Talán nem voltam elég világos? Ha nem ölöd meg, én fogom. Vagy Dean – Mintha csak egy játék lett volna, passzolgatta ide-oda a lehetőséget. - Miért… mit ártott neked az a lány? – Szaggatottan beszéltem, feszülten, tele aggodalommal és félelemmel. - Hogy mit? Miféle kérdés ez? Az egyik hűséges emberemet ingatta csupán meg. Nem figyelsz oda a feladataidra, nem tudsz koncentrálni. Ez a lány az oka, nem? Jaelyn Rose. – Jéghideg volt a tekintete. Pedig tudtam, legalábbis sejtettem, hogy még neki is vannak érzései. Elég volt néha azt figyelni, hogyan néz Desdemonára. Kizártnak tartottam, hogy ne lenne köztük valami. Bármi. - Semmit sem jelent nekem! – Muszáj volt ezt kimondanom. Abban bíztam, ha elhiszi, letesz a tervéről. A feladatról. De tévednem kellett. - Nos, ha semmit sem jelent, annál könnyebben véghez viszed a feladatot. 48 órát kapsz. De ha elraboltad, még ne öld meg. Értesíts minden fejleményről – Ez tényleg szórakozni akart velem! Gyűlöltem.
✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧
45 óra van hátra...
Gyűlölöm Killiant, a lehető legjobban… nem is tudnék senki mást felhozni, aki iránt ennyi felgyülemlett negatív érzelmem lett volna valaha is. Igen, a múltkori nagy megbízását elszúrtam: képtelen voltam meglopni Jaelynt. Kedves és jó lelkű lány, mindenkin segít és kicsit bele is zúgtam… nem voltam képes ártani neki. De Killian nem akarja annyiban hagyni. Megrázom a fejem, hogy a gondolatát is kiverjem annak, ami történt. De nem lehet. Ha nem teszek semmit, ő fogja megölni azt a lányt, akit szeretek. Valamit tennem kell, de mit? Biztos vagyok benne, hogy figyeltet. Lehet, Deannel, de az is lehet, hogy mással. Azon sem lepődnék meg, ha ő maga követné figyelemmel minden egyes mozdulatomat. Egy ideig úgy kell tennem, mint aki valóban gyilkosságra készül. Sajnálom, Jaelyn… ha egy életre meg is gyűlölsz, valahogy megmentelek önmagamtól; de legfőképp Killiantől. Kapucni takarja a fejem, és az arcomat is maszk fedi, hogy semmiképp ne ismerjen fel. Beszélni sem akarok, nem lehet… ha meghallja a hangom, oda minden. Pedig tudom, hogy idővel rájön majd, ki az elrablója. A zsebem mélyén őrzök egy rongyot, amit átitattam altatóval és valamiféle bódító akármicsodával. Nem értek hozzá, Jaelyn annál okosabban megfogalmazná mindezt. Nem akarom megölni, de ahhoz, hogy elvigyem a rejtekhelyemre… az otthonomba, kénytelen vagyok elkábítani. Késő este van és tudom, hogy még bent van a gyógyszertárban. Csak várnom kell, hogy megjelenjen, követni és aztán lecsapni rá. Sajnálom, Jaelyn… nem ezt érdemled.
Legutóbbi képek
