- Bajban vagyok Silver - sóhajtok egy nagyot bevallva a csúfos igazságot. Nem így akartam, tényleg! Mégis az események sorozata olyan végkimenetelhez vezetett, aminek eredményeképpen most itt vagyok. Itt állok egy olyan ember előtt, akihez sose akartam jönni, akit a lehető legmesszebb kellene kerülnöm, hiszen tudok a kisstílű üzleteiről. Az utolsó utáni ötletem volt, hogy hozzá fordulok segítségért. Régen jól éltem, egy apró lakásom, amiben tökéletesen és kényelmesen elfértem, jó munkám, amiért a két kezemet össze tehettem, nem egyszerű ilyet találni és barátaim, akikben feltétel nélkül megbízhattam. Az egész talán ott kezdődött, hogy az áldott jó szívemnek köszönhetően segítettem egy barátnak egy kényes pénzügyi helyzetben - persze arról a barátról kiderült, hogy nem is az, de ezt majd később - és kezességet vállaltam a hiteléhez. Az elején minden szépen ment, ő fizetett, míg én éltem a kis életem. Aztán egyik napról a másikra eltűnt és a nyakamba szakadt az egész. Ahhoz, hogy fizetni tudjak plusz órákat vállaltam a melóban, aminek következtében a pihenést vagy alvást csak hírből ismertem. Persze ez az egész ráment a munkámra, aminek következtében kirúgtak arra hivatkozva, hogy túl sok hibát vétettem. Oké, lehet, hogy igazuk volt, de próbálták volna ki egyszer is azt a feszített tempót, amiben én dolgoztam. Szóval most itt vagyok, John Silver irodájában ülve és azon gondolkodva, hogy ennek mi lesz a vége. Meg fogom szívni? Naná! Mindenáron szükségem van egy kis pénzre? Hogyne! Valahol úgy gondolom, mégis határtalan szerencsém volt, hogy a fickó látott bennem valamit. Vagy csak ennyire szerencsétlennek nézhettem ki, hogy a munka mellé még lakhatást is kaptam az Argentum-ban. Összeségében - ha nagyon elrugaszkodunk a tényektől - szerencsém volt, hogy aznap beléptem az irodájába. Azóta eltelt jó pár hónap és én bármilyen munkát elvállalok. Egyszer futár vagyok, másnap dekoratív figyelemelterelő, harmadnap kém, hogy a hétvégén megint valami más legyek. Több tucatnyi személyazonosságot öltöttem már magamra a cél érdekében. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy megszakítok minden kapcsolatot Aurorával, a legjobb barátnőmmel. Egyik nap még együtt kávéztunk, mire másnap már elfelejtettem neki köszönni, sőt átmentem az út túloldalára. Szemétség a részemről persze, ugyanakkor jobb ez így neki. Így nem tudom bajba sodorni és élheti a gondtalan életét... nélkülem.
Nem én vagyok az egyetlen, akinek van kulcsa a szobámhoz. Chel kapott tőlem egy másolatot, hogy ha hosszúra nyúlik egy-egy napja vagy ügyfélhez kell mennie, akkor ne kelljen olyan későn haza sétálnia. Valahogy a sors hozott össze minket -talán az, hogy olyan hasonló a helyzetünk -, és az idők folyamán egy erős barátság kovácsolódott közöttünk. A sok rossz közepette mi lányok tartsunk össze.
- Na mi a helyzet a De Villiers lánnyal? - teszem fel a kérdést Jimnek látszólag hanyagul, miközben nagyon is érdekel, hogy a lánynak ne essen semmi baja. Gyakran látom a House of DeVilben, bár nem ismerem, nem az errefelé jártas arcok között szeretném biztonságban tudni. És ez a téma legalább elvonja a figyelmemet arról a tükörről, amiben azta mesefigurát láttam. Jelenleg a fejfájás kerülget tőle.



✦ Te vagy Hádész képességének a másik oldala. A te emberséged, hősiességed jelenthet megoldást arra, hogy a kötelékeket helyreállítsd, ha ő megszakítja.
✦ Továbbá rád nem hat a képessége - még csak azt sem látja, hogy melyik meseszereplő vagy.
A képesség 1 lezárt játék után aktiválódik, tehát a 2. játékban.