Egészen biztos vagyok abban, hogy mi azért lettünk ennyire jóban, mert kettőnk személyisége együtt közelít leginkább a szimbiózis fogalmához. Flynn, Ursula, te meg én elég régóta ismerjük egymást, kicsit olyan, mintha mi négyen mindig valahogy összetartoznánk. Én mondom, négyünk múltja felér egy szappanoperával!
Ezt nem sokan tudják, de régen, még az Agónia bár megalapításakor Ursula és én... érted nah. Akkoriban még se Flynn, se te nem igazán ismertetek minket, amit megértek, mert utólag visszaemlékezve tényleg kibírhatatlanok, temperamentumosak voltunk együtt. Aztán kemény szakítás lett a vége, ekkor én is elkezdtem jobban nyitni a világ felé, s te voltál akkor az a személy, aki megtalált a kocsmában. A magad enyhén motoros csávó beütésével leültél mellém és pár ütős szöveggel segítettél talpra állni. Nagyobb hatással voltál rám, mint azt bármelyikünk gondolta volna és én ezért örökké hálás leszek.
Mivel szerettél mindig is kocsmákba, bárokba járni, így könnyedén megismerkedtél Flynnel és Ursulával is. Nem követtem a ti viszonyotokat úgy különösebben, mert jóformán hallani sem akartam arról a kettőről, de szó mi szó, kertek alatt azért füleltem, hogy mi a helyzet Ursulával. Figyelj, szerintem nálam jobban senki sem ismeri azt a nőt, csak ezt te akkor még nem tudtad, vagy nem foglalkoztál vele és "egy jó partiban, fogadásban mindig benne vagy" - mondtad. Oh haver! Csúnyán ráfáztál... Ott álltál a lakókocsid és pénzed nélkül, egyedül a motorod maradt meg. Kit hívtál? Engem. És én mentem is, hisz te is ott voltál, mikor nekem volt szükségem valakire.
Osztozunk az Ursula és Flynn iránti haragban immáron, de te sokkal racionálisabb vagy, objektívebben látod a világot és belátod, hogy részben a te hülyeséged miatt történt ez. Talán mind a négyünk közül te vagy a legbölcsebb, így nem csoda, hogy átlátsz rajtam. Vagy mondjuk úgy, ismersz már, mint a tenyeredet és tudod, hogy az Ursula iránti utálatom közel sem ennyire fekete-fehér. Érzed, hogy legbelül mennyire sóvárgok a nő iránt, illetve ennyi idő távlatából már azt is sejted, hogy Ursulával volt köztem valami.
Ha te vagy a víz, akkor én a tűz. Ha az én agyam felforr és eldurranni készül, te képletesen öntöd rám a hideg vizet, hogy ezzel lehűts. Tökéletesen kiegészítjük és kezeljük egymást, a magunk módján tiszteljük is a másikat, hiába néha veszekszünk, csesztetjük egymást.

Hogy mit hoz a jövő, jó kérdés, lehet újra keresztezzük egymást Ursulával, amit nem tudom, te díjazol-e . Ennél a pontnál két irányt tudnék elképzelni:
- Támogatsz benne, csak mert reméled, hogy meg fogom puhítani a nőt, és ezzel visszakaphatnád a lakókocsidat, plusz nem kell többet a bárjában dolgoznod.
- Érzékelitek Isaac-kal a "bajt" (elvégre mégiscsak két "gazemberről" van szó Ursula és Hook személyében) és közösen ti mindent bevettek, hogy én és Ursula ne béküljünk ki.

Oké, talán most nem tudom, hogy valójában az apám vagy; ahogyan te sem tudod, hogy a lányod vagyok. Egy a sokból! De nem is ez a lényeg. Habár nincs köztünk nagyon kapcsolat ebben a világban, szeretném, ha ez változna, amint megérkezel, hiszen egy családi köteléket nehéz teljesen elvágni, nem? Egy nap emlékezni fogunk arra, kik vagyunk. Hogy mi köt össze minket. Akkor pedig bánni fogjuk az elvesztegetett időket.

// Nincs konkrét ötletem arra, hogy hogyan alakítsunk ki kapcsolatot Ariel és Triton között, így abban bízok, ha valaki lecsap a királyra, akkor közösen kitalálunk valamit, ami mindkettőnknek jó. Én nagyon várlak és úgy látom, nem csak én! //

A legfőbb ellenségem vagy az összes életünkben és ez sosem fog változni. Féltékeny voltam arra, ami neked volt, éppen ezért terveltem ki a játékot. Könnyű volt rábeszélni Flynnt, hogy segítsen cserébe az övé lett a lakókocsid. Míg a vagyonod az én markomat ütötte, de ezek csupán apró dolgok. Örömmel tölt el, hogy első kézből láthatom a bukásod, azt miként csúszol egyre lejjebb a lejtőn. Kedvesen felajánlottam, hogy dolgozhatsz nálam, de nem a jó szándék vezérelt így könnyebben tarthatlak szemmel. A végtelenségig szeretnélek kínozni, főleg mióta emlékszem a múltunkra. Tudom mit műveltél velem, hogyan taszítottál ki és tettél gonosszá. Most végre eljött az én időm és uralkodhatok feletted. Enyém lesz a város ezen része és semmit se tehetsz ellene.
Nem tudom mi fog történni, ha rá döbbensz ki a főnököd. Ellenem szegülsz? Vagy beletörődsz a sorsodba? Mit fogsz tenni, ha Hook és én újra közelebb kerülünk egymáshoz? Elássuk a csatabárdot valaha vagy folytatjuk az örökös harcot?
Gyere és derítsük ki együtt mit hoz a jövő!
Nagyon várlak drága ősellenségem