A Kumandra cég nagy előrelépés lehetne bármelyikük karrierjében, ezért sem kellene Ambának meglepődnie, hogy mindannyian készítettek egy tervet, hogy megszerezhessék az állást. Pedig a lány lélekben már részletesen elképzelte, milyen lehetne ott dolgozni. Végre ténylegesen azzal foglalkozni, amiért ennyit tanult. Aztán elszégyelli magát. Biztos, hogy  a többiek fejében is ezek a gondolatok játszódnak le. Pengu a terveiket szemléli, ő pedig kimegy a konyhába, hogy limonádét csináljon, hátha a frissítő valamennyit old a hangulaton.
Az idősebb bátyja kiszúrt valamit, a lány pedig kíváncsian huppan mellé, hogy ő is szemügyre vehesse. Tényleg elképesztő Sisu munkája. Nem is kérdés, ki lesz, aki képviseli őket az állásinterjún. Természetesen örül a nővére sikerének, nagyon büszke is rá, mégis lelkébe mar némi irigység. Ügyesebbnek kellett volna lennie, kreatívabbnak… azt remélte, ezzel az állással kiemelkedhet a testvérei közül, hogy megmutathatja mi mindenre képes. Imádja őket, bármit megtenne értük, mégis úgy érzi eltörpül az árnyékukban. Mindannyiuknak van valami, amiben a legjobbak, csak ő lóg ki a sorból. Még mindig nem jött rá, mi lehet az, amiben tehetségesebb, mint a fivérei és a nővérei, de nagyon vágyik rá, hogy fényderüljön eme egyelőre rejtettnek bizonyuló képességére.

✦✦✦
- Valami furcsát érzek, valami megváltozott - a hang a sajátja, mégsem tudja miről beszél, csupán félelmet érez. A változás ijesztő.
- Ne butáskodj Amba, ez csak köd - nem lát semmit, mégis hallja a másik hangot. Bizonyára közel van hozzá, talán karnyújtásnyira, talán valamivel távolabb, mindenesetre nem képes kivenni az alakját. Sötétség öleli körbe őket, ez pedig nem segít, hogy visszaszerezze a nyugalmát.
- Nem, ez biztosan nem köd, a köd jó, meleg. Ez hideg és sötét, nem olyan, mint Jagan képessége - megint a saját hangja. Igyekszik kivenni valamit, bármit, de nem jár sikerrel.
- Talán az emberek rosszindulatát érzed. Egyre hevesebbek a konfliktusok. Most min is vesztek össze? Talán egy tenyérnyi földön? Nem, az a múltkor volt. Á, a tőlünk kapott virágokon. Rossz helyre ültették őket, ezért elszáradtak, de valamiért azt hiszik, hogy a másik városból érkező kereskedők mérgezték meg a őket. Néha nem értem, hogyan juthatnak ilyen buta következtetésekre - a másik hangból süt a rosszallás. Úgy tűnik a beszélőnek nem először gyűlt meg a baja azokkal, akikről szót ejt.
- Valóban mindig elégedetlenek valamivel, pedig annyira igyekszünk őket boldoggá tenni. Na gyere, menjünk vissza a többiekhez, avassuk be őket is, hogy mit tapasztaltunk - erre a gondolatra már melegség járja át, s mintha a köd is veszítene a sűrűségéből. Bárkik is azok a többiek, nagy szerettel gondol rájuk.

Hunyorogva nyitja ki a szemeit, ugyanis erős napsugarak törik át függönye világos fátylait. Végre nem kell korán kelnie, aludhatna nyugodtan, erre ilyen furcsa álmok zavarják meg a lelke békéjét. Lapos pillantást vet a kislámpája irányába. Már nem ég, pedig minden éjjel felkapcsolva hagyja. Ezekszerint valamelyik testvére gondolt rá, és persze az energiatakarékosságra. Erre önkéntelenül is elmosolyodik, márcsak elméje mélyén mocorog a kérdés, hogy kik lehetnek Amba, és Jagan.

✦✦✦
Nem ártana munkát keresnie. Valahogy semmivel sincs igazán szerencséje. Igyekszik nagyobb, híresebb cégeknél recepcióskodni, titkárnősködni, hátha valahol majd felfigyelnek a tehetségére, s alkalmazzák valami fontosabb, s testhezállóbb állásban. Ez azonban eleddig hiú remény, pedig igazán a lelkét kitette, hogy minden tökéletesen menjen. Persze, a kávék hadát nyugodtan szállítmányozhatta, de bezzeg a ha kinyitotta a száját, hogy megossza “munkatársaival” egy-egy gondolatát, élből lepisszegték, hogy neki fogalma sem lehet az adott rémesen fontos témáról. Ez mélységes csalódottsággal töltötte el. Hogyan bizonyítson, ha esélyt sem kap rá?
Végre megakad a szeme egy hirdetésen. Recepcióst keres a Heart Marketing Company. Amba elmosolyodik. Hátha ők most kedvesebbek lesznek, s igazán kibontakozhatnak a képességei!

✦✦✦
Körbe vannak véve, ő, és… egy másik sárkány. Pontosan szemmagasságban vannak, innen kezd gyanús lenni a szituáció. Két eshetőség akadhat: vagy egy kisebb sárkányhoz van szerencséje, vagy ő maga is sárkány alakban pompázik. Az utóbbi bizonyul igaznak. A tudalattija megint élénk életet él. Ráadásul igen nyomasztót. Bármerre néz, mindenhol lilás, burjánzó füst tekereg. Minden, amihez hozzáér, kővé dermed.
- Amba, világíts kérlek, hátha az elűzi őket - a társa legalább annyira rémült, mint ő maga. Teste lágy fényt bocsát ki, amit próbál erősebbé tenni, az azonban mit sem használ a körülöttük kevergő lila pamacsok ellen. Folyamatosan szűkítik a kört, mint egy ragadozó, amely a zsákmányát szorítja sarokba. A sárkány tudja, hogy jelen pillanatban valóban nem többek holmi prédáknál. Hogyan fajulhatott el ennyire a helyzet? Azt mondták a nálánál bölcsebb sárkányok, hogy a druunok csak pusztítanak, nem rendelkeznek tudattal. Neki mégis az volt az érzése, hogy élvezetüket lelik áldozataik megrémítésében. Bármi is az igazság, a kék sárkány pikkelyes farka legeslegvégéig intenzíven remeg.
- Minden hatástalan elle… - Amba rémülten fordítja társa felé a tekintetét, s elhűlve mered annak kővé vált testére. Egyedül maradt, a füst immáron egyedül őt öleli körbe. Semmit sem hall szívének heves dobogásától. Hirtelen valaki megragadja.

Összerándul, s óriási sikollyal ébred. Érzi, milyen az, amikor minden porcikáján végigsuhan az erő, ami kővé változtatja a testét. Valaki lekapcsolta a kislámpáját, s most teljes sötétségbe borul a szoba. Azonnal a villanykapcsoló keresésére indul, dolgát pedig nagyban nehezíti, hogy remeg, mint a nyárfalevél. Hevesen zihál, de ígyis megleli. A mellkasára nehezedő nyomás alig csökken, riadtan kémlel körbe a szobában. Annak a lila valaminek szerencsére semmi nyoma. Igyekszik lassítani, s mélyíteni a levegővételeit, háttal az ágyára dőlve bámulja a mennyezetet. Meg kell nyugodnia, itt biztonságban van.
- Amba, jól vagy? - a bátyja szinte beront az ajtón. A lány szégyelli magát, hogy felverte.
- Csak rémálmom volt. Ne haragudj, hogy felkeltettelek, Pengu - bűntudattal telve bámulja a testvérét. - Nem fogok tudni visszaaludni úgyse, készítek neked reggelit - felkel, s indulna kifelé, de a srác megállítja.
- Még két órám van aludni, próbálj meg inkább te is pihenni - Amba odabújik a bátyjához. Csak egy egészen rövid időre, tovább igazán nem tarthatja fel, hiszen Pengunak hosszú napja lesz.

Amint testvére kilép a szobából, lerogy az asztala székére. Nem fog tudni visszaaludni. Még mindig remeg egy kicsit. Valamit kezdenie kell ezzel az álommal. Egyáltalán nem reális félelem, hogy egyszercsak hipp-hopp kővé váljon. Ráadásul holmi lila ködök miatt. Nagy elmélkedései közepette eszébe jut Medúza személye. A nő, aki semmit sem vétett, mégis átkot küldtek rá, amivel aztán kővé dermeszt mindenkit, aki csak ránéz. Ceruzát ragad, és egy papírt is előszed. Gondolatai már akörül járnak, hogyan fogja aranyosnak és védtelennek lerajzolni a kígyóhajút, teljesen magával ragadja az alkotás izgalma. Nincs annál jobb gyógymód a rettegésre, mintha a legnagyobb félelmednek arcot adsz, s megpróbálsz vele empatizálni.

Órákkal később elégedetten szemléli a kész művet. Farzsebéből elővarázsolja a telóját, s lefotózza a rajzát, hogy aztán feltehesse az instagram oldalára. Nem túlzottan régóta próbálkozik képregények rajzolásával, de a mangák stílusát mindig is kedvére valónak találta.

✦✦✦
Tágra nyílt, hitetlenkedő szemekkel bámulja a telefonját. Pontosabban az azon virító üzenetet. Megdörzsöli a szemét, mert nem akarja elhinni, amit lát. Valaki felfigyelt rá, s érdeklik a művei! A szemei csillognak, de hosszú percekig csak ül, miközben elméjében nagyon fogalmazza a választ. Végül a fejében megjelenő nagyjából két millió lehetőség közül kiválasztja a legjobbnak találtat, s bepötyögi. Kellően hivatalos és érdeklődő, szóval nagyon elégedett vele.


✦ Képes vagy az alakváltásra: fel tudod venni a kék sárkány mivoltodat.
✦ Különleges adottságod az, hogy képes vagy bárhol, bármikor ragyogni, azaz fényleni. Neked nem kell félned a sötéttől, hisz bármikor legyőzheted azt!
✦ Az erődet át tudod ruházni másra egy sárkánykő segítségével. Amíg az nincs nálad, addig az erőd sem működik (még az alakváltás sem).