I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana
határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot
Nincs
A legtöbb felhasználó (117 fő) 2021-02-23, 20:50-kor volt itt.
A beszélgetésünk óta Tae-Moon beleültette a fülembe a gondolatot miszerint… tényleg találhatok itt valamit a falnál. Ami köthet a múltamhoz… ám felvetül a kérdés ezt mégis, hogy? Még én sem tudom, de a héten már többször is kit kóricáltam a falnál. Sétáltam, leültem és szinte szugeráltam ezt az egészet. Addig legalább hiába marcangoltam magamat az amnézián mégis megnyugtatott a tudat… valami várhat odaát. Olyan valami esetleg valaki, akiről nem is tudhatok. Legalábbis az én olvasatomban ez volt. Nem mintha annyira számítana ez az egész, nem? Mármint most gondoljuk végig logikusan. Mi lehet a fal mögött, amiről senki nem tud? Okkal jött volna létre vagy teljesen akaratlanul? Ahogy ott sétálok végig simítok a falon finoman. Aggodalom gyülekezik szívemben mi van, ha akkor sem találkozom meg amit keresek, ha itt táborozok folyamatosan? Ezek mind olyan kérdések, amikre megkellene találnom a válaszaimat. Sóhajtottam egyet és éppen elindulnék, hogy menjek vissza a városba mikor egy furcsaságot látok a fal… túloldalán? Összevonom a szemöldökömet, akaratlanul is oldalra döntöttem a fejemet, hogy megnézhessem magamnak jobban. Olyan kis picike… mi a fene az? Ahogy közelebb hajolok kikerekednek a szemeim. Egy… TÜNDÉR?! Hátra hőkölök így hirtelenjében. Meg is törölgetem a szemeimet utána nézek vissza megint a falra. Ezer százalék, hogy a kialvatlanság a baja. Hiszen a beszélgetés után nem aludtam valami sokat sajnos, vagy éppen nem sajnos. Újra közelebb hajolok hozzá, hogy lássak valamit. Biztosra veszem csak káprázott a szemem így most közel nyomom arcomat a falhoz és szinte szemezek a kis tündérrel. Aki mintha mondani akarna valamit. Lehet ezt is behaluzom. Elhúzódok megint a faltól majd megcsípem magamat. Fixen alszom. Felszisszenve kell rájönnöm, hogy nem. Megpaskolom még az arcomat mind a két oldalról. Végül is az amnézia után már ezen meg sem kellene lepődni, nem? Plusz látok egy mesealakot is, aki én vagyok. Akkor ez már mi úgy őszintén? - Mégis ki lehetsz te? - kérdezem meg, bár egyáltalán áthallatszik valami? Gondolom, ha ő beszélt tényleg az előbb akkor én nem hallottam. Keresgélek hátha tudok valamit csinálni majd egyszerűen elkezdek írni a falra. - Ki vagy te? - ahogy látom nem nyeli be a dolgot. Legalábbis azonnal így várakozás teljesen nézek a fal másik oldalán lévő kis szerzetre.
Legutóbbi képek
