I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana
határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 1 Bot
Nincs
A legtöbb felhasználó (117 fő) 2021-02-23, 20:50-kor volt itt.
Időm sincs reagálni, el is viharzik mellettem az iroda felé. Jézusom. Érzem a negatív energiáit és azt, hogy élve szét fog tépni engem, akár egy oroszlán. A vérszomjától kiráz a hideg. Egy nagyobb sóhaj után fordulok utána és lépek be az irodába, majd be is zárom az ajtót. Érdeklődve nézek rá. Azért nem bánnám, ha Seth a közelben lenne és rendre intené a drága feleségét, mert ennek így nem lesz jó vége. Még ha volt is idő, amikor odáig voltam azért a férfiért, mára már van egy, aki különlegesebb a számomra. - Van egy sejtésem, igen – Az a rohadt poszt, amiről semmit sem tudok és amin nem is én vagyok. Valószínűleg szerkesztett kép és van egy utálóm, vagy több, aki keresztbe akar nekem tenni. Ha megtudom, ki az… de előbb Lethát kell lerendeznem, mielőtt kikaparja a szemem. Hagyom, hogy kiadja a fáradt gőzt és rajtam csattanjon az ostor, mert most hiába szólnék bármit, úgyis én leszek a „szemét ribanc”. Egek. Tényleg itt tartunk? - Lehiggadnál, kedves Letha? – A „kedves” helyett szitkozódást vágnék hozzá, de a végén még tényleg kirúgatom magam, ha leribancozom a főnök feleségét. Pedig nem sok kell, hogy én is nekiessek, jogtalanul, ahogyan ő nekem. – Jól megnézted te azt a posztot, ami miatt most nekem estél? Gondolom, Pletykacica ostoba pletykája miatt törtél be hozzám. – Próbálok higgadtan beszélni, bár sejtésem szerint az csak jobban felcseszi az agyát. – Nincs köztünk semmi, mert nem én vagyok azon a képen, oké? Csőbe húztak. Akit utálnod kell, az nem én vagyok, hanem Pletykacica. De nyugodtan törj rá a férjedre, és kérdezd meg őt is erről. – Elmutatok az ajtó felé, miszerint mehet is, ha akar. – Igen, volt idő, amikor kicsit jobban kedveltem Seth-et, de nem kezdek ki házas férfiakkal. Főleg nem most, amikor van valakim – Nem, még nincs, de ha ezt hiszi, talán leszáll rólam. Lincolnt akarom, nem Sethet.
Earthquakes just happen. Tornadoes just happen. Your tongue does not just happen to fall into someone else’s mouth!
Bármilyen rossz véleménnyel is vagyok róla, azt el kell ismernem, hogy van benne kurázsi, amiert így elém mer állni azok után, hogy minden jel szerint rámászott a férjemre. Ha nem akarnám átharapni a torkát, talán még le is nyűgözne a dolog. Pech, hogy nagyon is akarom. – Ezt úgy veszem, hogy behívtál – indulok meg az irodája felé, bár legszívesebben itt, mindenki előtt rendeznék jelenetet, hátha Seth is idedugja a képét. Nem ülök le, még az is nehezemre esik, hogy megálljak egy pontban és ne járkáljak idegbetegen fel-alá. – Szóval tudod, hogy miért jöttem – nem kérdés, abból, hogy ilyen zseniálisan összerakta gyanítom, hogy nincs meglepve, ebből pedig arra következtetek, hogy van mit meggyónnia. – Ne kímélj, mesélj, ki kezdett ki kivel? – bukik ki belőlem gúnyosan, de remegek a dühtől. Eszembe jut az összes túlóra, az összes értekezlet, amikor nem tudta felvenni a telefont, vagy lerázott a rögzitő, eszembe jut az is, hogy mennyire szánalmasnak tűnhettem közben, és hogy valószínűleg jól szórakoztak rajtam. – Mondd csak, mit ígért neked? Hogy elválik? Hogy elhagy engem és a gyerekeket? Mivel érte el, hogy ne akarj hányni magadtól? – sziszegve lépek közelebb hozzá. A kezemet a testemhez szorítom, hogy még véletlenül se essek az arcának, és csak várom, hogy megsemmisítsen a szavaival, hogy kimondja, hogy Seth őt akarja, próbálom felkészíteni magam erre lelkileg is, de azt hiszem, egészen más elképzelni, más gyanítani és más tudni.
A terepmunkát mindig is jobban szerettem, mint az irodában való ücsörgést. Nem, hazudok. Régen szerettem, mert Seth körül lehettem és volt lehetőségem beszélgetni vele. Már-már rajongásig voltam érte, de ez megváltozott. Többé már nem ő a világom közepe, hanem Lincoln, aki ráadásképp teljesen kívülálló és félek, belerángatom majd valami olyanba, amibe nem kellene. Igazából nem is találkoztam vele azóta, pedig megbeszéltük, hogy randizunk… de azóta történt valami, amivel nem számoltam. Nem Charity vagyok valójában, hanem Clover. És ez a tény elég sok dolgot megmagyaráz a számomra. A pasizós habitusomtól kezdve, egészen a kémkedési tehetségemig mindent. Nagyot sóhajtok, ahogy az egyik aláírandó papírnál megállok. - Seth nem írta alá, így nem lehet elküldeni… ahh – Azt sem tudom, bent van-e most a férfi. Mintha mondta volna, hogy elmegy elintézni egy fontos ügyet. Mindegy. Ráér az. A telefonomon kezdek babrálni, nézelődni. Most lenne ebéd szünetem, de nem vagyok éhes, így kicsit kihasználom az időt másra. Ahogy az instagramot görgetem, megakad a szemem egy furcsa képen. - Ez meg…? – Kikerekednek a szemeim, ahogy realizálom a képet és hozzá a leírást. Pislogok. Próbálok rájönni, ki lehet az a szőke lány vele… Ekkortájt hallok meg egy ismerős hangot a folyosóról. Letha? Mi az ördögöt keres itt? Oh, várjunk csak… Összeáll a kép hamar, így sietve állok fel és indulok el kifelé a folyosóra, hogy mihamarabb a nő látókörébe kerülhessek. - Letha, ha van egy sejtésem, engem keresel… ugye? – Felvonom a szemöldökömet. Nem magyarázkodok, hisz nincs takargatnivalóm, de igazán kíváncsi vagyok, Seth felesége mennyire heves természetű. Az iménti hangoskodásából ítélve eléggé az. De állok elébe. Amúgy sem értem, Seth hogy lehet együtt ezzel a nővel. Nem sok jót hallottam róla.
Earthquakes just happen. Tornadoes just happen. Your tongue does not just happen to fall into someone else’s mouth!
Mindig is úgy gondoltam, hogy a legrosszabb, amit Seth megtehet velem már megtörtént, mert ugyan mi lehet fájóbb annál, mint hogy a saját férjemet egy per jobban izgatta, mint a házasságunk? Soha sem ringattam magam abban, hogy ami köztünk van, az szerelem, de mikor kimondtam az igent, még minden más volt. El akartam hagyni, feladni, már az sem érdekelt volna, ha megcsal, de ez még mind azelőtt volt, hogy ráébredtem arra, ki vagyok. Lethával lehet szórakozni, ő jókislány, lenyeli ezt is. Zira viszont nem. Pláne, mióta azt is tudom, hogy a férjem ebben a világban Zordon. Nem érdekel, mi lett belőle, az enyém és erre emlékeztetni fogom, akár az élete árán is, ha kell. És úgy tűnik, kell. De most nem hozzá tartok, ezt közlöm a recepcióssal is, aki készségesen felajánlja, hogy bejelent a férjemhez, mikor berontok az épületbe. – Nem szükséges, nem hozzá jöttem, hanem a szőke ribanchoz, akivel minden jel szerint csal, szóval ha lennél olyan kedves, szólnál... – hirtelen nem jut eszembe a szőkeség neve, csettintek, hátha az segít, de végül a recepciós ad választ a ki nem mondott kérdésre: – Charity Callaway? – kérdezi megszeppenten, mire elmosolyodom. – Igen, hozzá. Milyen furcsa, hogy a szőke ribancról errefelé csak úgy beugrik a neve – horkantok és a pulton dobolva várom, hogy intézkedjen. A szemem sarkából azért elpillantok arra, amerre Seth irodája van, de őt nem látom, szerencséjére. És ha jót akar magának, most nem épp az említett... hölgy társaságát élvezi. Egyébként nem tudhatom biztosan, hogy a kép, amit Pletykacica kitett kit ábrázol, de majd most minden kiderül, ugyanis addig nem megyek sehová, míg valaki a képembe nem mondja az igazságot.
Legutóbbi képek
••• 
