It's so funny how we are looking for someone and in the end, it turns out, they were always right next to us

Elment a maradék esze is – ha egyáltalán volt neki. Visszatérni egy büntet helyszínére nem a legbölcsebb dolog. Vagyis ez nem volt egészen igaz, mert nem ment be, hanem csak körülötte sétálgatott. Ideges volt, méghozzá nagyon.
Az elmúlt egy hétben szinte minden nap a könyvtárat bújta, mert reménykedett benne, hogy most talán talál valami használhatót is arra, hogyan jusson vissza a világába. Időnként voltak ilyen fellángolásai, mikor szeretett volna reménykedni abban, hogy esetleg… Van is esélye arra, hogy visszakaphatja a rendes életét. Nem utált itt lenni, viszont az mérhetetlenül zavarta, hogy tulajdonképpen nem voltak itt azok, akiket szeretett. Leginkább Aranyhaj… És hitte, hogyha egyszer már valahogyan idekerült, akkor vissza is tud jutni, hiszen nem létezhet, hogy nem találtak ki erre megoldást.
Azonban ez a világ teljesen más volt. Ott volt például a telefon, meg a különböző modern eszközök, amik az előző életében nem voltak jelen. Igazából emiatt nem is tudja mire számítson, vagy mibe reménykedjen. S ezért is állt fel, miután már a negyedik könyv sem írt semmi hasznosat és inkább dühösen sétált az utcán. Nem segített rajta. Pusztán annyit ért el, hogy folyamatosan az járt a fejében, hogy mekkora egy csődtömeg és szerencsétlenség, amiért ilyen helyzetbe keveredett. Egyszóval ezzel csak annyit ért el, hogy még rosszabbul érezte magát, holott megfogadta, hogy megpróbálja élvezni az életet itt.
Ezért aztán már arra sem figyelt, hogy harmadszorra ment el az iskola előtt. Akkor még nem tudta, hogy ki is ő, mikor legutóbb bement és ellopta azt a vacak tolltartót. Semmi értelme nem volt az egésznek, sőt még le is bukott. Bár azóta se hívták rá a rendőrséget, így ki tudja, hogy mit gondolt az a tanárnő… Áh, miért is ne? Ha legalább összefut vele, akkor talán egy pillanatra elfeledkezhet Flynn Rider gondjairól és foglalkozhat Fred bajaival. Nem tudja, hogy melyik a rosszabb, elvégre Flynn itt nem is él, tehát hivatalosan annak az énjének is meg kéne szűnnie létezni, nemde? De mégis hogyan felejthetné el ki volt ő?! Hiszen gyakorlatilag ugyanazt csinálta. Talán a tudatalattia miatt is alakult ki nála a kleptománia. Talán ezzel próbálta megőrizni, hogy ki is ő valójában.
Most pedig csak arra akarná használni, hogy ne is figyeljen a gondolataira. Elzárná őket egy ládikába, hogy ne aggódjon a múltján. Vajon ő keres engem? Hiányol? Vagy el is felejtett?!
Időközben belépett az iskolába, így most az egyik szekrénybe üt egy nagyot, hogy levezesse a frusztrációját. Ökölbe szorított keze nem lazul miután már leeresztette sem. Csak azt érzi, hogy sajog, de őszintén? Jelenleg ez sem tudja érdekelni.