Letha & Amanda

The enemy of my enemy is my friend

Néha azt gondolom, hogy Mandy és Amanda nem is állnak olyan messze egymástól. Persze Manfy eléggé kicsinyes és a felszínessége miatt nem mindig látja meg a lehetőségeket. Talán azt tudnám mondani, hogy Amanda egy tovább fejlesztett verzió, akit érdemes megtartani. Ő azaz én látom a tartalmak mögötti összefüggéseket és képes vagyok a felszín alá nézni és még jobban a mélyére ásni. Persze abban nem igazán különbözünk, hogy imádjuk a férfiakat legyen az szingli vagy foglalt, sőt ha házas az se feltétlen probléma, főleg ha ő is akarja. Itt van az a pont, ahol Letha a képbe kerül. A férje titkárnője vagyok, ami már magában hordoz egy egészséges féltékenységet, hiszen csak rám kell nézni. Fiatal, szexi, gyönyörű nő vagyok, aki könnyedén bármelyik férfit az ujjai köré tudná csavarni. Sajnos semmi esélyem sincs a főnöknél, persze erről nem kell tudnia a drága feleségének. Ezt az apró információt mindig mélyen elrejtem magamban, hiszen így lehetek az ő beépített kis ügynöke, aki szállítja az információkat. Az együttérzése talán félig igazi, mire csak legyintek egyet, hogy később térjünk vissza rá, amit aztán szavakba is öntök. Elnevetem magam a mondatát követően, majd könnyedén vállat vonok.
- A PTK elég visszahúzó erő, mindamellett te bemocskolnád ezeket a körmöket? - teszem fel a kérdést kissé teátrálisan, majd elé tolom a frissen manikűröztetett lila karmaimat. Még folytatnám a mondandóm, de a pincér félbe szakít, így gyorsan leadom a rendelést barátnőmmel együtt. Miután távozik a pincér egyből a lényegre tér a velem szemben ülő nő, mire elmosolyodom. Tudom miért pont a férje nevét emelte ki, mire kissé oldalra döntöm a fejem úgy nézek végig rajta. Vajon újabb információkat akar kihúzni belőlem vagy az érdekli, hogy közelebb kerültem Sethez?
- Mondhatjuk úgy, hogy ő de a történet másodlagos szereplője inkább. Charity betoppant az irodába fél hónap után és mint mindig egyből mindenki pattogni kezdett a kedvéért. Seth is kizavart az irodában, ahogy belibbent a szöszi. A havi egyszeri vagy kétszeri látogatásért ne tudd meg mennyi fizetést kap. Lassan úgy gondolom az enyémet is neki utalják - morgolódok hangosan, majd megforgatom a szemeimet - Csak tudnám mire fel... mert hát ha bármi igaz abból a netes pletykából, akkor egyből érthető a nagy pénzösszeg - félig hangosan gondolkodom, de árgus szemekkel figyelem a reakcióját, hogy tudja-e miről van szó pontosan. Pár hónapja feltűnt a színen GG, aki azóta egyfolytában ontja magából a pletykákat. Az megint más kérdés, hogy igazak-e. A fekete karikák a szeme alatt eléggé feltűnőek, még a fedés ellenére is, arról nem is beszélve, hogy az a korrektor nem Letha színe. Nagyon elüt a pólusaitól és ezáltal nem elrejti, hanem még jobban kiemeli a karikákat. De nem vagyok én sminktanácsadó, hogy segítsek rajta. Kissé undorodva húzom fel az orrcimpám a kamaszok hallatán. Hányingerem van a sok kis zajongó gyerektől, a kamaszoktól pedig egyenesen falra tudok mászni. Miért hiszi mindegyik azt, hogy övé a világegyetem? Inkább iszom egy kortyot, mielőtt meggondolatlan szavak hagynák el az ajkaimat. De arra nem számítok, hogy Letha egy olyan információt oszt meg velem, amitől félre nyelek. Köhögő rohamot kapok, a mellkasomra tapasztom az egyik kezem, míg a másikat a szám elé helyezem. Pár percet követően jobban leszek és hatalmas szemekkel meredek rá, mint akinek teljesen elmentek otthonról.
- Hogy mondod? Egy leprás, koszos utcakölyköt beengedtél a házadba? Mondd, hogy ez valami vicc és mindjárt felébredek... A bútorok a helyükön vannak? Remélem a széf helyét nem ismeri - ezernyi kérdés záporozik belőlem. Tényleg úgy gondolom, hogy Letha agya teljesen zárlatos lett.

565 szó

Mandy & Zira

Many things that I could get rid of
Ain’t about to give it up!

Seth és Letha sosem volt az a típusú pár, akik lefekvés előtt még átbeszélték a napjukat. Ki tudja, talán mindketten akartak volna, de ez már sosem derül ki. Szerencsére Lethának, vagyis nekem itt van Amanda, rajta keresztül többnyire képben vagyok a cég dolgaival, sőt a számomra érdektelen pletykákból is szoktam kapni egy adaggal, amit úgy fogok fel, mint Mandy fizetségét a szorgos munkáért; ő infót gyűjt, beavat, én meg meghallgatom, ahogy a kollégáit szidja, sőt, ha épp nagylelkű hangulatban vagyok, még adom is alá a lovat. Ma nincs különösebb kedvem a pletykákhoz, de ha nem ő beszél, nekem kell, és én csak olyasmit tudnék mesélni neki, amitől bár biztosan leesne az álla, megtalálná a módját, hogy visszaéljen vele.
– Semmi baj, gondoltam, hogy megint van valami – csóválom meg a fejem együttérzően. Egy időben, mikor nem ment olyan jól a galéria, eljátszottam a gondolattal, hogy besegítek a vállalatnál, hogy elfoglaljam magam, de Mandy anekdotái meggyőztek róla, hogy ne tegyem. – Csodálom, hogy még senkit sem nyírtál ki.
Csak mosolygok, a bor jó ötlet volt, remélem, hogy annyira el lesz foglalva saját magával és egy újabb munkahelyi horrorsztorival, hogy nem tűnik fel neki, hogy hozzá sem nyúlok a pohárhoz.
Én is salátát kérek, bár meg tudnék enni egy egész marhát, de szinte látom magam előtt Mandy arcát, ahogy élvezettel vegyes undorral nézi, ahogy tömöm magamba a kilókat. Pár hét múlva egyébként is megkapom majd, mikor látszani kezd a terhesség, szóval most kihagynám.
– Szóval? Mi történt? Ki nem bír magával megint? Csak nem Seth? – a hangom tréfás, de pislogás nélkül várom, hogy kiüljön valami az arcára, mikor kiejtem a férjem nevét. Időnként jó emlékeztetni magam arra, hogy Mandy már csak Mandy, akinek egy pénzes, jóképű pasas nem lesz tabu attól, hogy történetesen a barátnője férje az illető.
Sosem kerüli el semmi a figyelmét, pont ezért pakoltam magamra olyan mennyiségű korrektort, amit egyébként nem szoktam, de nem lep meg, hogy nem sikerült becsapnom.
– Persze. Csak nem könnyű két kamasszal – rántom meg a vállam. Az anyaság a fedősztorim, bár nem kikezdhetetlen persze, sejtem, hogy egy Mandy-féle karrierista nő mit gondolhat azokról, akik gyereket szültek, pláne többet.
Annak ellenére, hogy úgy döntöttem, ma jól fogom magam érezni, mégis eszembe jut valami, amivel ki tudnám akasztani Mandyt, és nem sokat vacakolok azon, hogy beszéljek-e neki Noahról. Mással úgy sem tudok.
– És van ez az utcakölyök, akit befogadtam, aggódom érte. – Tudom, hogy ügyesebben is felvezethettem volna, akár úgy, hogy elmesélem a sanyarú sorsát és hősnek állítom be magam, de így nagyobbat szól. Hagyom, hadd vonja le, amit csak akar, hadd kombináljon. Tudom, hogy ezt imádja, én pedig jó barátnő akarok lenni.

432 szó

Letha & Amanda

The enemy of my enemy is my friend

Az emlékek könnyedén zuhantak a valóságba, ami egy másik élet darabkáit mutatta, ahol ugyan olyan tökéletes volt a hajam mint most. Mégis az a lány nem volt tökéletes, persze volt egy-két jó meglátása és húzása, de túlzásba vitte a legfőbb ellensége hajkurászását. Más célja nem is volt az életben, kizárólag annyi, hogy őt tönkre tegye. Hasonló terveim nekem is vannak, ugyanakkor tanulok az ő hibáiból és sokkal okosabban terítem ki a kártyáimat szépen sorban. Mikor az a szőke ciklon megjelent a cégnél egyből tudtam, hogy ebből bajok lesznek, első pillanattól fogva unszimpatikus volt, ahogy sündörgött Seth körül. Éppen ezért kapóra jött, hogy barátságot kötöttem Lethával, aki bizony a főnök úr drága felesége. Kettőnk barátsága nem a legkönnyedebb, hiszen folyton érzem rajta a féltékenységet, mégis van egy közös ellenségünk, aki miatt szükségünk van egymásra. Sokszor felszínes ez az egész közöttünk és mindketten tudjuk, hogy nem egy életre szóló kötelékről van szó. Mégis megszokássá váltak a közös ebédeink, amikor igazán magunkat adhattuk. Persze sose vagyok rest eléggé taktikázni és a saját javamra hajtani a helyzeteket. Késésben vagyok az ebédről, mert megint megjelent az irodában a szöszi, aki miatt ugrálni kell folyton. Hányok tőle. Gyors léptekkel beviharzok a vendéglőbe, ahol látom Letha már a szokásos helyünkön ül. Érkezésemre felkel és két puszival köszöntjük egymást, hogy aztán helyet foglaljak vele szemben.
- Bocsánat, egy kicsit megcsúsztam időben, mert az irodában állt a bál - válaszoltam egyből a kérdésére, majd elrendezem a dolgaimat. Végül a tekintetem a borra terelődik és vele együtt mosolygok. Nem kellene innom munka közben, de néha tehetek kivételt és egy pohárka amúgy se árt meg, szerencsére elég jól bírom az alkoholt.
- Élet mentő vagy! - teszem hozzá, majd elgondolkodok egy percre a kérdésén. Jó lenne kifújni magam, de előbb rendeljünk, úgy is lesz időnk míg kihozzák a fogást.
- Rendeljünk, utána elmesélem mi volt ma - adom meg végezetül a választ, majd gyorsan átfutom az étlapot, nem mintha ne ismerném eléggé. Iszom egy kortyot a boromból, Lethának mindig ó érzéke volt hozzá, így ízlelés nélkül is tudtam, hogy a legjobbat választja, amit itt lehet kapni. Közben a pincér megérkezett gyorsan leadtam a cézár salátára és egy jó erős cappucinora a rendelésem. Vannak azok a napok, amikor nem elég a bor, kell hozzá egy fekete kávé is, ami felpörget kicsit, hogy ne csak az ideg dolgozzon bennem. Megvárom míg újra magunkra hagy a pincér és végig futtatom a pillantásom a nőn.
- Minden rendben? Fáradtnak tűnsz - aggodalmas tekintettel szemlélem, mert valami nem az igazi vele kapcsolatban, mintha nem önmaga lenne.

412 szó

Mandy & Zira

Many things that I could get rid of
Ain’t about to give it up!

Megfordult a fejemben, hogy lemondom a mai ebédet Mandyvel és inkább ágyban maradok. Újabban furcsa, testenkívüli élményeim vannak, kezd az agyamra menni ez az egész Letha-Zira izé, mintha két teljesen különálló személyiség élne bennem. Nem gondolnám, hogy meghasadt a személyiségem, egyszerűen csak annyira eltérő a múltbéli énem és a mostani felfogása és habitusa, hogy időnként mégis azt érzem, hogy kezdek bekattanni. Általában igyekszem Zirára hallgatni, aki egyébként is elnyomja a gyengébb, emberi önmagam, de olykor Letha kerekedik felül. A ma délelőtt is egy olyan nap, amikor nehéz rávennem magam bármire is, azonban muszáj vagyok felkelni, mert ha begubozóm, azzal nem jutok sehova. Az első lépés, hogy Ziraként is megtegyem azokat a dolgokat, amiket eddig csak épp sokkal jobban. Feleség leszek, de nem olyan, aki beletörődik Seth faszságaiba és anya leszek, de nem olyan, aki hagyja szétesni ezt a családot.
Ma barátnő leszek, aki kibaszottul jól fogja érezni magát.
Mandy azok közé az emberek közé tartozik, akit Sethen keresztül ismertem meg. Ezek az emberek általában az ő barátai, nem az enyémek, de van valami ebben a nőben, ami megfogott. Jóban vagyunk, de a barátságunkat nem úgy kell elképzelni, mint azokét a tinikét, akik együtt tervezik leélni az életüket. A kapcsolatunk sokszor felszínes, előfordul, hogy kihasználjuk egymást, de ebben az életszakaszban egy nő már teljesen átértékeli, hogy mit is vár egy barátnőtöl. Én azt, hogy tartsa szemmel a férjemet.
Az ébredés óta nem találkoztunk, de sokat gondolkodtam azon, ki lehet ő, ha egyáltalán közülünk való, odaátról. Úgy gondolom, hogy elég egyedi személyiség ahhoz, hogy ha odaát is ismertem volna, tudjam ki itt. A családomról rögtön tudtam, még Sethben is éreztem Zordont, habár ő is megváltozott.
Ezen töprengek, miközben rá várok a szokásos helyünkön. A pincér borral kínál, amit először elutasítok, hiszen terhes vagyok, de aztán az jut eszembe, hogy Mandy rögtön észrevenné, ha ma csak ásványvizet iszogatnék, ezért mégis rendelek egy pohárral neki és magamnak is, noha csak alibinek kell. Nem áll szándékomban bárkinek is beszélni a gyerekről, amíg Sethnek nem mondtam el. Elhúzom a szám, mert felrémlik előttem a múltkori találkozó Kyrával. Nem szeretek olyanok lekötelezettje lenni, akiket nem kedvelek, de el kell ismernem, hogy mégis csak igaza volt.
Szerencsére Amanda a legjobbkor jön, még mielőtt a tágabb családra terelődnének a gondolataim, amihez most tényleg nincs kapacitásom. Felállok, hogy köszöntsem, adok neki két puszit, majd visszaülök a helyemre.
– Minden rendben? – kérdezem úgy általánosságban, és végig nézek rajta. Mindig keserű szájízzel  képzelem el, hogy ezekben a cuccokban, ezzel a testtel és arccal ugrálja körül Sethet, aki nyilván nagyon élvezi a dolgot, de mikor mérlegre pakolom az ellene és mellette szóló érveim, kedvező irányba billen a mérleg; Mandy jobb, mint egy vadidegen. – Rendeltem neked is bort, gondoltam, rád fér. – A cinkos mosolyom annak szól, hogy nem irigyelem, amiért a férjemnek dolgozik, ráadásul a cégnél van jó pár idióta, és persze ott van Charity is. – Rendelünk, vagy kifújnád magad előbb?

332 szó

Mandy

Zira