I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív
„– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat? – Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni. – Mi fog történni? – Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned! – Dehát...! Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
-Igen, tudom. Néha túlzottan is, még úgy is, hogy én vagyok az idősebb testvér. - kuncogok fel ezen. Kettőnk közül mindig is ő volt a harciasabb és a kemény kezű. Másoknak talán ez kicsit túl sok lehet, akik nem ismernek furcsának is találják, de nem szoktunk foglalkozni ezzel. Gondoljanak, amit akarnak, de szerintem, ha az egész világ is ellened van, a testvéred mindig ott lesz neked, hogy segítsen. -N-nem gond. Sőt, örülök is neki. Mégis csak másabb, ha egy férfi véd be, mint egy másik nő. Sajna Ha-Rin lehet nem csak ennyivel oldotta volna meg ezt a dolgot. - sóhajtok fel egy picit és lágyan megrázom a fejemet. A következő mondatára csak szerényen felnevetek. -Nem fog élve megnyúzni, ne aggódj emiatt. - mosolygok rá kedvesen. -Van benne valami, amit mondasz, de akkor is inkább én közöljem vele, ha úgy alakul mégis csak. - teszem még hozzá. Nem mintha titkolózni akarnék, de nem akarom, hogy feleslegesen aggódjon miattam. Így is sok dolga van, ráadásul eltűnt a barátnője, a párja… Biztosan nem egyszerű ez neki, ráadásul a betegeket is átvette tőle, ami csak plusz munkát ad neki. Bár van egy olyan érzésem, hogy nem bánja, mert legalább addig is el tudja terelni a gondolatait úgy…minden eseményről. -Nem, szerencsére nem gyakran. Nagyon ritkán van balhé, de ha elő is fordul, általában próbáljuk minél csendesebben lerendezni, mint most is. Velem szerencsére még csak ez volt az első alkalom, de remélem, hogy sokáig az utolsó is. - mesélem el neki. Szerencsére a biztonsági őrök hamar le szokták az ilyesmit rendezni, vagy esetlegesen Esmeralda, de tényleg ritkán fordul elő. Persze vannak ilyen alakok, mint az előző férfi, de próbáljuk kiszűrni is az ilyesmit, ami nem mindig száz százalékos, de most tutira meg lett jegyezve az a fickó. -Igazán? Szóval fontos feladat. - bár az utóbbi mondatot leginkább csak magamnak jegyeztem meg, nem is neki. Ez valahol aranyos azért, hogy ennyire komolyan veszi és emiatt inkább nem akar egyáltalán inni. -Rendben van, akkor mindjárt hozom a szódát. - mosolygok rá, majd elmegyek elkészíteni azt, meg még közben pár másik italt is. Legelőször neki adom oda az italát, majd visszatérek a munkához. Hiába csak egy óra van hátra, még azért fel-alá kell rohangálni. Én mondjuk észre se veszem, hogy milyen gyorsan vagy épp milyen lassan telik el ez az egy óra, mert szinte folyamatosan el vagyok foglalva. Miután az utolsó vendég is elment, még el kellett pakolni is, meg feltakarítani, hogy ne maradjon holnapra, már sok meló. Én legalábbis jobb szeretem most este elintézni ezeket, mert így nem kell a nyitás előtt annyi mindent csinálni. Végül ezzel is megvolnánk, akkor visszaöltözök a saját ruhámba, megfogom a táskám és elköszönök a többiektől. Hei-nek, már kint kellett megvárnia a club előtt, mert ő sem maradhatott bent zárás után, így kint találkozom vele ismét. -Készen vagyok, indulhatunk. - állok meg egy pillanatra mellette. -Remélem nem volt annyira unalmas a várakozás.
I'm more than sure we can find the other one in every life
✦ ✦ ✦ :
We are always be sisters
No matter what
Akinek az arcát viselem :
Shin Se Kyung
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Kelet (Bloomcrown)
✦ ✦ ✦ :
Sometimes a hug is all we need
A tükör mögött :
Jinx
Tegnap 20:54-kor
Protecting you is what I do best
Hei & Ji-Na
late night walks with you
A hősiesség vakított el, ahogy átvágtam magam a tömegen, hogy Ji-Na védelmébe kelljek. Általában érzékeny pontom volt, ha egy nővel kekeckednek, s sosem voltam rest kimutatni mennyire védelmező is voltam velük szemben. Biccentettem felé egyet, miután ő is megerősítette, hogy jól volt és nem esett bántódása. Talán ha később érkezek más kimenetele lett volna a dolgoknak, épp ezért is áldom magam érte, amiért sikerült pontosnak maradnom Verta miatt. Ha nem kért volna fel, hogy kísérjem haza a testvérét, akkor most nem lett volna lehetőségem kimenteni a bajból sem. Bár valami azt súgja ezek az esetek mindennaposak lehetnek az ő munkakörében. Végül vetettem még egy szigorú pillantást a férfira, de ezt csak akkor, amikor Ji-Na már elfordult és sikeresen eltávolítottam a zavaró tényezőtől. A fickó még mormogott valamit, de nem hiszem, hogy értelmes szavak voltak azok. - Nem meglepő, igaz? - mosolyom szélesedett. - Vigyázni akar rád, csak hát…tudod milyen elfoglalt szokott lenni. Remélem nem gond, hogy én jöttem helyette. - kedveltem a köztük lévő testvéri kapcsolat erősségét, bár be kellett valljam mindketten különbözőek voltak egymástól. S habár Vertával hamarabb megtaláltam a közös hangot, Ji-Na mindig is egy külsős rejtély maradt, amit sosem tudtam megfejteni. - Biztos? - kérdeztem vissza kétkedve. - Ha valahonnan ki is deríti ezt, engem fog élve megnyúzni. Nem gondolod, hogy a titkolózás rontja a kapcsolatotokat? Na meg az én épségemet is… - a végére azért eleresztettem egy fájdalmas nevetést is. Tudtam miként fogadta volna Ji-Na testvére, ha kiderül miféle esetek történtek itt a ma este, viszont abban is biztos voltam, hogy ha csendben maradunk valahogy csak visszajut a fülébe az incidens. Még ha nem is volt olyan nagy dráma, Ji-Na épsége és biztonsága minden más célt felülmúlt. - Gyakran előfordul az ilyen? - kérdeztem tőle, mielőtt visszasiethetne dolgozni. Nem tudtam róla túl sokat a munkahelyén és a nevén kívül. Verta ugyan sokat emlegeti, de amiért Ji-Na elkerüli a csoportunkat, nem volt esélyem megismerni őt. Ezért is volt egy keserű érzés bennem iránta az ismeretlensége miatt. Talán nem most kellett volna csevegőpartit kezdeményeznem vele arról, hogy mi a kedvenc színe, ám ezeket a gondolatokat és kérdéseket most sikeresen elraktároztam magam későbbre. Hisz’ hazafelé úgyis hosszú az út, én pedig nem fogom hagyni, hogy néma csendben koslassak utána az éjszakában, mint valami karótnyelt testőr. - Ez a dolgom. - mosolyogtam rá vissza kedvesen. - Jaj, nem, nem, nem ihatok. Ma este fontos feladatom van és egy csepp alkoholt sem nyomhatok le a torkomon. - utasítottam vissza az ajánlatát, amit már korábban feltételeztem magamban, hogy meg fog történni, csak épp azt nem gondoltam volna, hogy szóba fogja hozni végleg. Én már az elején elhatároztam magamban, hogy ma este jó fiú leszek, még ha az az ital most hihetetlenül jól is hangzott. - De talán egy szódavizet elfogadnék…limekarikával. - tettem hozzá azért óvatosan vigyorogva felé. Valami frissítő még szóba jöhetett, ami éberen tartott az est hátravaló felében. Egy óra nem számíthatott soknak, igaz? Pikk-pakk eljöhetett a záróra!
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Nem szeretek jelenetet rendezni, nem az én stílusom, illetve nem akarok felesleges drámát sem. Viszont az roppantul bosszant, hogy senki sem lép közbe, még azok sem, akik a közelben ülnek. Nem tudom, hogy azért, mert nem érdekli őket vagy csak élvezik nézni a civakodást, de örülök, amikor megérkezik Hei és bevéd. Nem igazán szoktam beszélni vele, hiszen inkább elkerültem mindig, ha lehetett, ezért kissé meg is lepett, de egyben kellemes meglepetés is volt, hogy ilyen hirtelen megjelent és kisegített. -Igen, jól vagyok. - bólintok kérdésére először. -Köszönöm. - húzom egy kisebb mosolyra ajkaimat. Látszott a férfin, hogy akarna mondani még valamit, nagyon vissza akarna szólni, de nem igazán tudja összeszedni magát a túl magas alkohol szintje miatt. Igazából nem is bánom már, rendesen nemet mondtam neki, még csak azt sem lehet mondani, hogy kéretem magam, mert nem igaz. Egy sóhaj hagyja el az ajkaimat, amikor végre magára hagyjuk a férfit. Még az a legnagyobb szerencse, hogy nem minden nap szokott ilyesmi előfordulni, az eléggé kellemetlen lenne nekünk is, mint felszolgálók és a többi vendégnek is. Most legalább csak ennyivel megúsztam ezt az egészet, mielőtt komolyabb erőket kellett volna bevetni, mondjuk a biztonságiakat. -Ha-Rin mondta? - nézek rá, majd felkuncogok és megrázom a fejemet. -Gondolhattam volna, hogy ő küldött, néha túlságosan is aggódik értem. Viszont kivételesen jól jött ez. - teszem hozzá azért, mert tényleg örülök neki, hogy most itt volt. Viszont attól még a testvéremnek ezt nem fogom elmondani. -Kérlek, Ha-Rinnak ezt ne említsd meg majd. Tudod milyen tud lenni… - kérem meg rá őt is. Nem tudom, hogy találkoznak-e mostanában, de ha esetleg beszélnek telefonban, akkor se lenne jó, ha esetleg véletlen mégis megemlíteni. Csak a biztonság kedvéért szólok neki. -Igen, még egy óra. Kivételesen nem igazán örülök neki, de hátha nem lesz több probléma addig. - pillantok a férfi irányába egy pár másodperc erejéig, majd visszanézek rá és bólintok. -Rendben van. Köszönöm még egyszer a mentést. - mosolygok rá kedvesen. -Esetleg szeretnél inni valamit, amíg vársz? A ház ajándéka lenne. - ajánlom fel neki, ha már ennyit fáradozott csak mert a tesóm erre kérte, pedig akár nemet is mondhatott volna neki. Az pedig megint csak más téma, hogy nem örült volna neki és lehet megfenyegette volna szerencsétlent, de azt már nem tudjuk meg, hogy hogyan alakult volna.
I'm more than sure we can find the other one in every life
✦ ✦ ✦ :
We are always be sisters
No matter what
Akinek az arcát viselem :
Shin Se Kyung
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Kelet (Bloomcrown)
✦ ✦ ✦ :
Sometimes a hug is all we need
A tükör mögött :
Jinx
2024-11-12, 04:09
Protecting you is what I do best
Hei & Ji-Na
late night walks with you
Az Outcasts’ Club fényei zavaróan villognak, mialatt a zene dübörög a háttérben. A benti fülledt levegőből érezhető az alkohol, ami eléggé csavarni is kezdi az orromat. Hozzá voltam szokva a szokásos hétvégi ivó versenyekhez Duduo haverommal, ezáltal az alkohol nem állt messze tőlem, de most valahogy nem vitt volna rá a lélek sem, hogy lenyomjak egy shotot a bárnál. Józan akartam maradni, ameddig Ji-Na-t hazakísérem. Így is megosztottam már jó pár őrült emléket a pajtásommal egy-egy részeg pillanatomban, nem viselkedhettem olyan eszeveszetten ma este. Ez volt a legkevesebb, amit tehettem Vertáért. Meg aztán egy kicsit tartottam is a nőtől, mert ha nem vittem haza a testvérét egy darabban, bizonyára az én életemet keserítené majd meg. Ha előtte meg nem gyilkol… Mégiscsak az emberi aggyal foglalkozott, biztos belülről boncolna ki először és ott szúrkálna, ahol a legjobban fáj. Épp ezért sem maradhattam szótlanul, amikor megláttam, ahogy Ji-Naval szórakozik az a férfi. Ugyan vele aligha váltottam pár szót, mégse akartam, hogy az éjszakája végét megnehezítse egy ittas figura. A férfi már nevetve erősködött tovább, s habár úgy tűnt távolról Ji-Na egész jól kezeli a helyzetet, mire erre a következtetésre jutottam, már a lány előtt álltam és teljes mellszélességgel óvtam őt a férfi undormányos viselkedésétől. Egyértelműen nem volt tisztában a határaival… - Ji-Na… - egy félmosollyal köszöntem felé, nem sokkal azután, hogy felismert engem. Nem voltam biztos abban, hogy emlékszik-e még rám, hiszen akárhányszor Mushu és Mulan csatlakoztak a csoportunkhoz, Ji-Na hamar távolságtartóvá vált. Egyértelmű volt számomra is, hogy kedvelte Mushu-t, és ezért volt bátortalan, ha a közelébe kellett lennie. Néha azon tűnődtem, vajon elfogadna-e egy-két tanácsot tőlem, de aztán sose akadt tökéletes pillanat ennek megbeszéléséhez. - Jól vagy? - kérdeztem a lánytól, remélve, hogy nem próbálta teletapizni őt ez a férfi, mielőtt ideértem volna, bár magamat is megleptem milyen hamar ugrottam a segítségére. - Ami pedig magát illeti, hallotta a hölgyet. Nemet mondott, fogadja el. - a jelenlétemmel is csendet parancsoltam a férfiba, aki a részegségtől homályos szemekkel meredt vissza rám, de nem sikerült megtalálni a szavakat, akármennyire is erősen próbálkozott. Valószínűleg valami csodás bókot akart ellőni nekem is, amihez az agya és a teste sem akart együttműködni. Kezemet Ji-Na csuklójáról a háta közepére emelem, s ezzel a mozdulattal tessékelem odébb először őt a problémás haverunktól, vissza a bárpultok irányába. - Ha-Rin szólt, hogy kísérjelek ma este haza. Már megértem miért aggódott ennyire… Ezek a figurák kiszámíthatatlanok. - sóhajtottam még mindig neheztelve a férfira. - Van még egy órád igaz? A bárnál megvárlak. - ajánlottam fel egy félszeg mosollyal, s ugyan párszor átfutott egy ital lehúzása a gondolataim között, mégis tűrtőztettem magam. Nem most kellene megint az a fura mesefigurát köszöntenem a mosdó tükréből.
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Ma is igencsak sokan vannak az Outcast’ Club-ban, főleg mert élőzene is van, amit pedig még jobban szeretnek az emberek. Ad egy plusz alap hangulatot a helyiségnek és ha valaki akar, akkor esetleg táncolhat is. Viszont ez azt jelenti, hogy nagyobb a sürgés forgás is és több a munka. Engem mondjuk nem zavar, mind addig, amíg nincsenek balhék. Sajnos elő szokott fordulni az ilyesmi fordulni, hiszen az emberek néha nem tudják kontrollálni magukat, főleg ittas állapotban. A mai estén szerencsére nincs semmi ilyesmi egyelőre és talán, már nem is lesz, hiszen hamarosan vége a napnak és zárunk is. Még egy óra van hátra, azt már ki lehet bírni. Épp egy asztalról szedem össze az üres poharakat, hogy elvigyem a konyhára őket, amikor meglátom, hogy az egyik vendég int nekem. Biztosan rendelni akarnak még, így biccentek a fejemmel először. -Egy pillanat és érkezem! - szólok oda, majd megfogom a tálcát és először gyorsan elviszem azt a konyhára, utána pedig a papírral és tollal a kezemben érkezem meg ahhoz az asztalhoz, ahonnan intett a férfi nekem. -Miben segíthetek? - kérdezem egy bájos mosollyal az arcomon, hiába vagyok, már kissé fáradt plusz egész nap ezt kellett tegyem, de ez a munkám, nem lehet búskomor arccal felvenni a rendeléseket. A panasznak nem igazán örülne a főnökünk sem. Először nem igazán értem, hogy miért akarja, hogy miért akarna meghívni italra, hiszen én dolgozok és munka közben nem ihatok, illetve másokat is ki kell még szolgáljak. Viszont, amikor, már egyértelműbben célozgat, hogy üljek le mellé és egy idő után pénzt is ajánl, sőt, még haza is akarna kísérni, már rájövök, hogy mire megy ki ez az egész dolog. -Sajnálom, de nem lehet. Én itt dolgozom és ha most megbocsájt, de még van dolgom. - kérek még én elnézést, majd már indulni akarnék, feláll gyorsan és elém lép. Egy kissé bosszúsabban nézek fel a férfira, majd ki akarnám kerülni őt, de nem hagyja. Az egyik kezem, amiben a toll van, már ökölbe szorul, mert kezd egyre jobban felmérgesíteni, sőt, talán kissé megfélelmíteni, mert nem igazán tehetek bármit is ellene, amikor valaki megragadja a csuklómat és maga mögé húzva, elém áll, mint egy védőpajzs. Meglepve pillantok az újonnan jött személyre, majd felismerem azonnal, hogy ki ő. -Fu Hei? - kérdezek rá meglepődve, mert nem számítottam rá egyáltalán. Amikor a vendég megint nagypofájúan bepróbálkozik, idegesen felé vonom a tekintetemet. Utálom, ha valaki nem érti a nemet. -A válaszom továbbra is ugyanaz, mint eddig, nem. - nyomatékosítom benne. -Illetve, ha továbbra is szeretne itt maradni vagy legközelebb is eljönni ide, akkor se engem, se mást ne zaklasson, különben kénytelen leszek a tulajjal beszélni. - Fu Hei társaságában, már sokkal bátrabbnak érzem magam, mert tudom, hogy ha esetleg még valamit akarna tenni, akkor lesz, aki megvéd tőle.
I'm more than sure we can find the other one in every life
✦ ✦ ✦ :
We are always be sisters
No matter what
Akinek az arcát viselem :
Shin Se Kyung
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
Kelet (Bloomcrown)
✦ ✦ ✦ :
Sometimes a hug is all we need
A tükör mögött :
Jinx
2023-08-28, 16:05
Protecting you is what I do best
Hei & Ji-Na
late night walks with you
Ha-Rin manapság igazán elfoglalt volt a pácienseivel, így nem csoda, ha ideje nagy részét az ő látogatásuk töltötte ki. Mondjuk még mindig meglep, hogy a ma esti becses feladatra engem kért fel, miszerint kísérjem haza a nővérét, miután végez a műszakjával. S mint tudjuk, nekem nincs jobb dolgom a "gazaimmal" való foglalkozásokon kívül, azok meg úgyis nőnek maguktól, csupán minimális beavatkozásra van szükségük. Ami viszont jobban érdekelt ma este, az Ji-Na. Végre esélyét láthattam annak, hogy jobban megismerhessem, ha már bátorkodott beszállni a szent hármasunkba. Egy esélyt mindenki megérdemel, főleg úgy, hogy már hetek óta kíváncsi vagyok felőle. Néha persze betoppanok az életébe, ám eddig nem történt semmi mérvadó vagy eseménydús, amit el tudtam volna raktározni emlékeim kánaánjába. Talán a ma este hoz majd némi változatosságot, s ennek örömére egy órával zárás előtt érkezek meg az Outcasts' Clubjába. A hely most is zsong az emberektől. Sokan a biliárdasztalokat ölelik körbe, míg mások a bárpultra támaszkodva szürcsölik fel hatvankilencedik italukat is. Sung-Min-t ma nem látom itt, legalábbis egész hamar sikerül átfésülnöm szemeimmel a terepet ahhoz, hogy lássam nincs itt a pajtásom. Mondjuk a múltkori ivóversenyünk után igazán ráfért egy kis pihenő. Meg aztán szóba jött az a titokzatos falon túli lány is. Vagy lehet csak beképzeltem, amikor szóba hozta? Rövid időn belül sikerül megpillantanom So-Youn-t, de mintha valami gond lenne az egyik asztalnál. Az ott ülő férfi nagy ívekben gesztikulál neki, majd a kezei olyan területekre tévednek, ahol nagyon nem kéne lenniük. Az asztalon heverő üres söröspoharakból ítélve ő sem lehet teljesen józan, a hangoskodását pedig még a bejárattól is hallani tudom. Azt hajtogatja, hogy majd ő hazaviszi a lányt és kap is érte extra borravalót. So-Youn testbeszédéből hamar ki lehet olvasni az ellenkezést, mely látványától csak még inkább felszalad bennem a pumpa. Nem hezitálok tovább, eleget hallottam. Megemberelve magamat indulok hát el az embertömegen keresztül, hogy utat törve elérhessem célpontomat. So-Youn csuklóját megragadva vonom magam mögé a lányt, majd a férfi vállát meglökve hívom fel a figyelmét rám. - Ha azt mondja nem, akkor az nemet jelent, haver. - rivallok a férfire, aki elsőre megszeppen, később viszont csak undorító grimasszal emelkedik fel a székéből. Leolvasható róla a nemtetszés, s hogy azt elemezgeti itt dolgozhatok-e vagy sem. Sajnos előbb tudnék beleolvadni a környezetbe, mint részeges fazon, mintsem nézzek ki kidobófiúnak. Ezt ő is látja és látszólag nem tűnik túl boldognak a felfedezése miatt. Nem szoktam verekedni, de ha itt és most erre kerülne a sor, büszkén állok ki So-Younért. - Úgy látszik elkél neked egy nyakleves öcsi. Nem mondták még, hogy mások beszélgetését ne zavard meg? Kiscsillag, van nálam elég készpénz, csak igent kell mondanod és eltűntetni ezt az idegesítő vakarcsot. - intézi szavait a hátam mögött álló lány felé.
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Can meet with you, I don't what good luck had struck me. Just because of your single kiss I believe that the wheels of fate had turned. Just because of that moment, the moment was filled with sweet and happiness. From now on, every minute and every moment, I will protect you always and let you happy for life.
Legutóbbi képek
A hősiesség vakított el, ahogy átvágtam magam a tömegen, hogy Ji-Na védelmébe kelljek. Általában érzékeny pontom volt, ha egy nővel kekeckednek, s sosem voltam rest kimutatni mennyire védelmező is voltam velük szemben.
