Welcome to Fata Morgana
Mirage Mirror
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív

– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat?
– Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni.
– Mi fog történni?
– Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned!
– Dehát...!
Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana

határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (117 fő) 2021-02-23, 20:50-kor volt itt.
Mesénk fejezetei
lapozd, nézd!

Baba Satoru
Ma 01:55-kor


Baba Satoru
Ma 01:52-kor


Sigrid Hávarðr
Tegnap 14:12-kor


Baba Mirai
Tegnap 13:41-kor


Baba Mirai
Tegnap 13:41-kor


Amber Lilian Monroe
2024-05-05, 18:52


Kugisaki Miyo
2024-05-04, 22:38


Sage Dearborn
2024-05-03, 19:25


Lishcelle Cannon
2024-05-03, 02:25


Usui Takumi
2024-05-03, 01:28


Kiemelkedõ mesemondók
ebben a hónapban

3 Hozzászólások - 16%


3 Hozzászólások - 16%


3 Hozzászólások - 16%


2 Hozzászólások - 11%


2 Hozzászólások - 11%


2 Hozzászólások - 11%


1 Témanyitás - 5%


1 Témanyitás - 5%


1 Témanyitás - 5%


1 Témanyitás - 5%



Megosztás
 
Shirong & Hadrian - Sick visit
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
ÜzenetSzerző
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-10-03, 00:15

The end
Egy félbehagyott fejezet
Nem szórt rá senki csillámport



Mirage Mirror
Káprázat Tükör
Káprázat Tükör
Mirage Mirror
Egyszer volt, hol nem volt... :
Shirong & Hadrian - Sick visit JPbm1tY
Shirong & Hadrian - Sick visit C762116a1803ee0f854bc93c33ab04366020e95a
I am afraid of what I'm risking if I follow you
Into the unknown
Ennyi ember hisz bennem :
1714
Titulus :
Pengu ✦ Sisu ✦ Namaari
✦ ✦ ✦ :
Shirong & Hadrian - Sick visit 5fddf4ef6494eaab04a3d1f645e25da2c51b0860
Életkor :
3
Akinek az arcát viselem :
Kim Soo-hyun ✦ Han So Hee ✦ Gemma Chan
A tükör mögött :
Shirong & Hadrian - Sick visit 6442b92e7f900b694cceef6bce1f5ee9dd32e05b
Evolet Yang
Baba Mirai ✦ Baba Shouta

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-07-03, 01:44


Hadrian && Shirong

332 words ✹ youtube ✹ note: Shirong & Hadrian - Sick visit 1115489239  

Csak bízni tudtam benne, hogy semmivel sem lőttem mellé azok közül, amit a kosárba pakoltam és csináltam. De tényleg nem lepett volna meg, ha úgy, ahogy van, inkább félretette volna. Nem is tudom, az ő helyében hogyan viszonyultam volna ahhoz a személyhez, akinek valamelyest köze volt a balesetéhez. Hiszen, ha jobban figyeltem volna, akkor Jun nem teszi azt, amit. Nem tudtam elnézni neki és azóta fokozott figyelmet élvezhetett. Bíztam abban, hogy soha többet nem fordul elő hasonló dolog.
Aprót bólintottam a rövid válaszára, aztán nem bírtam ki, kimondtam, ami a fejemben volt: felajánlottam, hogy csatlakozhatna hozzánk. Habár egy részem kételkedett benne, hogy nyitott lenne erre az opcióra; tekintettel arra, hogy szembe kellett volna néznie Junnal, Junnak pedig Vele. Talán ez az egész egy halva született ötlet volt, de már nem táncoltam vissza és érdekelt, ő mit gondol.
- Gondolkozz csak, nem kell azonnal válaszolni. Sőt, igazából bármikor választ adhatsz – Akár hónapok múltán is. Vagy majd évekkel később, ha eszébe jut, hogy felhagyna az egyedüli vadászattal. – Őszintén meglep, hogy így vélekedsz erről az egészről. Lehet, hogy még könnyebben megúsztad, de történhetett volna sokkal rosszabb is. Nem kellene ennyire elnézőnek lenned – Tudtam, hogy magam ellen beszélek, de igazam volt. Aprót sóhajtottam, majd megráztam gyengén a fejem. Persze, meg fog gyógyulni, ez nem volt kérdés, mégis mardosott a bűntudat.
- Az, hogy meggyógyulsz, nem kérdés – Halványan rámosolyogtam, majd ahogy viccelődni kezdett, még egy halk nevetést is kicsikart belőlem, ami tőlem furcsa volt.
- Hidd el, rajta tartom a szemem az illetőn… árgus szemekkel figyelem minden lépését és külön foglalkozok vele. Nem engedhetem meg, hogy újra előforduljon az, ami legutóbb – Magyaráztam végül komolyan. Szerettem volna, ha tudja, tényleg komolyan foglalkozok az üggyel, még ha érezhetően ő tovább is lépett a történteken. Erre nem volt képes mindenki: felnéztem rá, azt hiszem. – Jut eszembe… volt bent ma nálad már ő is? – A baleset után Jun lelkére kötöttem, hogy látogassa meg néhányszor Hadriant, mintegy szembesítésként azzal, amit tett. Úgy gondoltam, jó lecke lesz számára, hogy tetteinek következményével kell szembenéznie.


Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-06-02, 20:51

Shirong & Hadrian


Meglepetésként ért az első látogatása, meg talán a második és harmadik is, utána azonban, szinte már számítottam is rá, előbb vagy utóbb felbukkan ismét. Nem gondoltam arra, hogy érdeklődni fog, pedig belegondolva annyira nem is meglepő, érdeklődik a hogyléte felől annak, akit majdnem megölt az egyik embere, ha másért nem is, azért, hogy kiszedje belőlem, milyen lépéseket kívánok tenni az ügyben. Csakhogy, későbbi várakozásaim ellenére ezt azóta se hozta szóba, nekem pedig utólag jutott eszembe mindig megnyugtatni, nem áll szándékomban bevonni senki kívülállót. Biztos vagyok benne, saját berkeinken belül is képesek leszünk megoldani.
Zavarónak jelenlétét nem tartottam még akkor se, mikor teljesen meg voltam győződve róla, hátsószándék okán látogat meg újra meg újra, most pedig, hogy ebben nem vagyok annyira biztos már, pláne nem. Az utóbbi időben egyébként se nagyon volt lehetőségem beszélgetni Summer kivételével másokkal, aki természetesen csodálatos társaság, de mégis, szükségem van arra, hogy másokkal, másféle társalgást is folytathassak.
- Kétlem, hogy lenne benne bármi, amit ne ennék meg - sose voltam válogatós, már gyerekként se és nem is most fogom elkezdeni, pláne, hogy jelenleg bárminek örülök, ami más, mint amit Summer szolgál fel nekem. Félreértés ne essék, ízletes és laktató minden, de hiányoznak a megszokott ízek, a gyorskaják és egyéb sós és édes nyavalyák.
- Én is - bólintok egyetértően. Elhiheti, nekem se kifejezetten kellemes helyzet ez. Néhány napig még talán el is heverésztem volna itt, különösebb panaszkodás és sóhajtozás nélkül, kezd azonban kicsit túlságosan hosszúra nyúlni kényszerszabadságom. Persze tudom, jobban járok, ha megvárom, míg meggyógyulok teljesen, mielőtt még csak rontanék az állapotomon a felelőtlen rohangálással.
Sóhajtva bólintok arra, fogok még vadászni. Őszintén remélem, igaza van, mert valóban sejtelmem sincs, mihez kezdhetnék máskülönben. Az még csak hagyján, hogy semmi máshoz nem értek, de bele is bolondulnék valószínűleg, ha le kellene mondanom arról, ami eddig életem nagy hányadát tette ki.
Meglepetten pislogok a felajánlásra, szám is nyitva marad néhány másodpercre, mielőtt rajtakapva magam hangosan becsuknám. Ha valamire, hát erre igazán nem számítottam és nem is tudom miként kellene reagálnom a felajánlásra. Soha nem gondolkoztam azon, milyen lenne egy társaságban vadászni. Nem hiányzott, ez egészen biztos, mégis, teljesen ördögtől való dolog talán mégse lenne. - Gondolkoznék még rajta, ha nem bánod - ha akarná se tudnék most választ adni, legalábbis olyat nem amit biztosan nem bánnék meg a későbbiekben. - Nem mondom, hogy nem lenne egy-két szavam a tetteshez vagy hogy nem vagyok dühös, amiért lelőttek, de nem áll szándékomban rugózni rajta - nekem is jobb, ha elengedem, jelenleg is csak azért meditálok még rajta, mert napjaim nagy részében nincs más dolgom úgyse.
- Ha emiatt eszed magad - mutatok végig magamon futólag - ne tedd. Előfordul az ilyesmi - nyilván kevésbé lennék ennyire elnéző, ha maradandó sérülést szenvedte, de ennél nagyobb szerencsém volt, igazán nem akarom hosszúra nyújtani a témát ezzel kapcsolatban. Az időt visszafordítani nem fogjuk tudni úgyse, akármennyit rágódjunk is a történteken.
- Megtörtént, meggyógyulok, elfelejtem. Ennyi - rántom meg vállam, reményeim szerint pontot is téve ennek a témának a végére. Legalábbis mára.
- De azért megtaníthatnád a vadászaidnak a különbséget egy ember és egy szarvas között - vigyorodok el, arckifejezésemmel és könnyed hangfekvésemmel is egyértelműen sugallva, most már tényleg csak viccelek.

✥ ✥ ✥
Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-05-12, 02:51


Hadrian && Shirong

333 words ✹ youtube ✹ note: Shirong & Hadrian - Sick visit 1115489239  

Ha azt mondta volna, hogy zavarom, talán akkor is sűrűn eljöttem volna hozzá. Egészen egyszerűen a lelkiismeretem semmiképpen sem hagyta volna, hogy otthon üljek a fenekemen és várjam a csodát, mikor épül fel és látom meg majd az utcán épen és egészségesen. Nekem látnom kellett őt, azt, hogyan épül napról-napra… és talán nem pusztán csak azért, mert aggódtam érte és felelősnek tartottam magamat. Egy részem talán kimondottan az ő személye miatt volt itt. De persze, ez megmaradt az én mélyre temetett titkomnak, amit még magamnak sem tártam fel igazán.
- El fog jönni… még ha lassan is – Örültem a mosolyának, hisz ez azt jelentette, tényleg jobban van. Ha nem is sokkal, de egy kicsivel mindenképp.
- Nyugodtan dobd ki, amit nem szeretsz, vagy ha a süti nem ízlik… - Szabadkoztam, majd mély levegőt vettem.
- Jobban örülnék, ha egyszer azzal várnál, hogy teljesen jól vagy – Jegyeztem meg a fejemet ingatva, majd végighallgattam őt. Summer? Egy pillanatig nem tudtam, kire utal, de aztán hamar leesett, hogy a gyógynövényes lány. Mondhatnánk ápolónak is. – Erre ne is gondolj. Fogsz még vadászni… sőt, igazából… - Elgondolkodtam. Eddig eszembe sem jutott az az eshetőség, hogy felkérjem, csatlakozzon hozzánk, de most megfogalmazódott bennem. - …ha nem akarsz továbbra is magányos farkast játszani, én szívesen látnálak az Egyesületnél. Bár megértem, ha nemet mondasz, hisz végtére is miattunk kerültél ide – Vallottam be a kemény valóságot, és ez alapján nem is csodáltam volna, ha valóban nemet mond.
A kérdésre összerezzentem, majd megráztam a fejemet.
- Mármint, minden rendben, csak… keveset alszok mostanában. Kavarognak a gondolataim, és többet aggodalmaskodok – Nem akartam mélyebben belemenni a dologba, de a lényeg tényleg ez volt. Az álmatlanság, vagy a rémálmok jó ideje hű társaim voltak. Szívesen lemondtam volna egy-két randit velük. – De majd csak vége lesz ennek az időszaknak. – A rendőrséget nem akartam szóbahozni, de elgondolkodtam rajta, hogy talán meg kéne kérdeznem, tervez-e bármit… mégis, ha ezt megtettem volna, azt hihette volna, hogy csak ezért járok ide. Ami csak kis részben volt igaz. Hisz valóban aggódtam érte.


Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-04-27, 20:46

Shirong & Hadrian


Ostoba voltam, felelőtlen és mohó. Elhamarkodottan és túlzón ítéltem meg gyógyulásomat, azt hittem, attól, mert érezhetően erősebb vagyok, egyből bírni fogok egy hosszabb kirándulást is. A séta valójában meg se közelítette azokat a távokat, amiket a baleset előtt megtettem minden egyes nap akár többször is és mégis túlságosan nagy lépésnek bizonyult. Segítség nélkül szinte nem is voltam képes visszajutni a szobámba, s meg is kaptam a jutalmát nagyravágyásomnak.
Határozott, megszeghetetlen parancsot kaptam, hogy ma maradjak a fenekemen, a többi napot pedig megbeszéljük annak fényében, képes voltam-e tartani magam a megegyezéshez. Persze nem vagyok fogságban, senki nem zárta rám a szobaajtót vagy kötözött az ágyhoz, elmehetnék, ha annyira akarnék, de tudom, Summer csak jót akar nekem és tulajdonképpen igaza is volt. A tegnapi után rá fér a testemre egy kis pihenés, mielőtt még egyetlen mozdulattal tönkre is teszek mindent, amit elértem eddig.
Lelkiekben fel is készültem a hosszú, unalmas órákra, tudva, még látogatóra se számíthatok, hiszen nem említette senki, hogy benézni szándékozna, ezért is lep meg annyira a kopogás. Bánni persze nem bánom kicsit se, ki is szólok rögtön, mielőtt még meggondolná magát, bárki is legyen az.
- Nem mintha zavarnál - vonom meg vállamat. Bár nem voltam soha jó kapcsolatban, vagy úgy általában bármilyen kapcsolatban, a vadásztársasággal, igazán nem jelent problémát a látogatása. Épp ellenkezőleg, legalább ennek köszönhetően is kevesebbet kell a négy falat bámulnom és a repedéseket számolni századszorra is újra a festéken. - Örülnék a csodának - mosolyom széles vigyorrá változik, ahogy elképzelem, mennyivel könnyebb lenne minden, ha egyik napról a másikra olyan lennék ismét, amilyen voltam. Sajnos azonban, bármennyire vágyjak is egy efféle mesebeli fordulatra, abszolút esélytelen, hogy bekövetkezzen. Kénytelen vagyok a normális, unalmas módon összeszedni magam.
- Köszönöm - érdeklődőn kukkantok bele a kosárba, de túlzott figyelmet nem szentelek most neki. Lesz időm alaposabban is átböngészni a tartalmát, amint ismét egyedül maradtam.
- Megvagyok. Voltam már jobban, de rosszabbul is - nem is olyan rég még az utóbbi volt jellemző az állapotomra, ahhoz képest pedig már majd kicsattanok, hamarosan pedig a legnagyobb problémám tényleg csak az unalom lesz. - Egy kis időbe bele fog még telni, mire visszanyerem az erőmet teljesen, de Summer szerint olyan leszek hamarosan, mint újkoromban - ami, legalábbis nekem, kifejezetten nagy megkönnyebbülés. A szerencsétlenségben volt némi szerencse is azért, a lövés elkerült minden olyan helyet, ahol komolyabb, akár maradandó károsodást okozhatott volna. - Nem tudom, mihez kezdenék, ha nem így lenne - vallom be lehalkítva hangomat, eljátszva a gondolattal, hogy többé nem lennék képes vadászni, mibe egyből bele is borzongok. Fogalmam sincs, mihez kezdenék akkor, sose volt B tervem, sose merengtem el azon, mit csinálnék a megélhetésért, ha első választásom többé nem lenne opció. Talán kellene. Ha most nem is, de idővel biztosan.
- Veled minden rendben? - erőszakkal zökkentem ki magam a kellemetlen jövőképből, s próbálom is elterelni figyelmemet a lehető legjobban azzal, hogy megkísérlem átterelni a témát rá.


✥ ✥ ✥
Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-04-23, 11:10


Hadrian && Shirong

324 words ✹ youtube ✹ note: megjöttem Shirong & Hadrian - Sick visit 1115489239  

A lelkiismeret egy olyan dolog, ami nem hagyja nyugodni az embert. Jó esetben legalábbis nem. Ha az a belső kis hang már nem szól az emberhez, akkor valami olyasmit jelenthet mindez, hogy az ember már elveszítette önmagát – helyesbítve csak önmaga számít és mások nem. Azt hiszem, valahogy így tudnám jellemezni ezt a lelkiismeret dolgot.
A bűntudat állandó jelleggel nyomasztott, de időközben talán arra is rájöttem, hogy nem pusztán azért járok Hadrianhoz, mert aggódom érte, hanem sokkal inkább azért, mert meg is tetszett. Sosem tagadtam, de nem is kürtöltem világgá, hogy nem számít nekem a másik neme, addig, amíg minden klappol köztünk. Én az emberek lelkét néztem és sosem azt, hogy esetlegesen mi van a lábuk között. Nem mintha célom lett volna Hadrian tudtára adni a valóságot, nem zavart, ha megmarad a kapcsolatunk olyannak, amilyennek eddig is volt. Nem ismertem túlságosan, de valamivel megfogott. Valószínűleg kikergettem volna a világból a valósággal, tekintve, hogy feltűnt, hogyan néz Summerre.
Átvágtam a folyosókon, majd elértem ahhoz a bizonyos szobához, ahol minden nap megfordultam az utóbbi időben. Nem nyitottam be azonnal, még a kopogás után is várakoztam. Nem állt szándékomban felébreszteni vagy megzavarni, nem tudhattam, mikor jobb inkább elmenni. Egy biztos, mikor meghallottam a hangját, nem gondolkodtam, hanem benyitottam. A kezemben egy kisebb kosár volt, tele gyümölccsel, meg sütivel. Nem egyedül sütöttem, volt hozzá segítségem, de… nos, talán hülyeség volt azt is elhozni.
- Szia! Igen, én, mint mindig. Tudnom kell, mi van veled, gyógyulsz-e. Néha egyik napról a másikra is csoda történhet, nem? – Nem mintha annyira rossz bőrben lett volna. Valószínűleg már én léptem át azt az aggódási határt, amit nem kellett volna. – Igazából azért ugrottam be, hogy ezt odaadjam. Kell a vitamin! – Leraktam az ágya melletti asztalra, ha engedte, majd végül felé fordultam. – Szóval… hogy vagy? Szükséged van segítségre? Bármiben. – Azért azt nem szándékoztam elmondani, hogy az eset óta rémálmaim vannak, vagy hogy rettegek, a rendőrség mikor állít be hozzánk a baleset miatt, hogy ki akarják vizsgálni.


Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-04-22, 20:47

Shirong & Hadrian


Megjátszott érdeklődéssel futom át ismételten a napilapot, hátha valamilyen csodával határos módon ezúttal találok benne valamit, ami legalább egy rövid időre leköti az érdeklődésemet. Szerencsével azonban nem járok. Az apróhirdetések teljesen hidegen hagynak, a horrorszerű hírek szintén, s kivételesen még a sportrovat is mellőz mindent, amit szívesen böngészek végig, akár többször is. Mintha az egész világ összeesküdött volna ellenem.
Az utóbbi napokban a sebem állapota nem csak pusztán jónak, hanem egyenesen kiválónak bizonyult, tegnap azonban túlestem a ló túloldalára és eléggé megerőltettem magam ahhoz, hogy ma egyértelmű utasításként  szobafogságra lettem ítélve, amiből természetesen már a legelső perctől kezdve elegem van. Jogosságát azonban, bármennyire utáljam is bevallani, be kell látnom. Jófiúként maradtam hát a szobában, a nap nagy részében még ágyban is, de így késő délutánra kezdek teljesen megkattanni. Pedig megpróbáltam mindennel elvonni a figyelmemet, amit csak ki tudtam találni. Könyvet és újságot olvastam, különös, történetet teljesen mellőző, de annál több vérontást felvonultató filmet néztem, kipakoltam és visszapakoltam a szekrényekbe, végighívogattam az ismerőseimet, szunyókáltam, épp csak komolyabb takarításba nem kezdtem bele, de ez az idő telésével arányosan egyre szimpatikusabb elfoglaltságnak tűnik. Mostanra azonban kifogytam a tennivalókból, s bár legszívesebben tennék az egész pihenés mizériára, szeretnék minél hamarabb ismét kijutni innen, igyekszek hát tényleg nyugton maradni.
A váratlan, de annál örömtelibben fogadott, kopogásra úgy csillannak fel szemeim, mint egy gyereknek, akivel éppen közölték, idén előbbre hozzák és meg is duplázzák a Karácsonyt. Fogalmam sincs, ki lehet az, nem vártam látogatót és Summer benézése se aktuális még, de bárki is legyen, megmentőmként boldogan fogom fogadni.
- Gyere! - kiáltom is ki lelkesen, félretéve, vagyis inkább hajítva, az újságot és feljebb tornázva magam az ágyon. - Ó, te vagy az. Mi a helyzet? - gyakori látogatóm, ezért tulajdonképpen nem kellene, hogy meglepetésként érjen felbukkanása, mégis váratlanul ér. Talán azért, mert tegnap volt itt utoljára, talán azért, mert nem gondoltam volna, hogy bár nagyrészt az egyik kétbalkezes emberének a hibája a sérülésem, ennyire fogja érdekelni az, ami történt. Nem ismerem jól ugyan, de lelkiismeretesnek hallottam, biztos voltam ezért benne, időnként beugrik ellenőrizni, élek-e még, de valódinak látszó bűntudatra nem számítottam. Ajándék lónak ne nézd a fogát, ugye, meg mert tulajdonképpen semmi problémám vele és eddig kifejezetten kellemes társaságnak bizonyult, mosolyogva intek is neki kérdésem követően, jelezve,  lépjen nyugodtan beljebb.

✥ Lesz ez ennél jobb is ✥
Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty2021-04-22, 20:37

Sick visit
Li Shang && John Smith

Vendég
Vendég
Anonymous

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
TémanyitásShirong & Hadrian - Sick visit Empty

Ajánlott tartalom

Shirong & Hadrian - Sick visit Empty
 

Shirong & Hadrian - Sick visit

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Vaehina & Hadrian
» Hadrian && Summer
» hana & hadrian ✦ well this is awkward
» If i never knew you ― Hadrian && Pandara
» Friendly chat~ Marcus & Hadrian