Nem gondoltam volna, hogy az életem során kétszer is megtapasztalhatom milyen az, amikor Zingelsz valakivel. Márpedig, ez történt, amit munkát keresve évekkel ezelőtt beléptem Drac vendéglőjébe és megpillantottam Mavist. A kisugárzásával, a mosolyával levett a lábamról.
Hálás voltam azért, hogy ebben a világban is rátaláltam, sőt hogy újra sikerült felépítenünk egy szilárd alapokon nyugvó kapcsolatot. Emlékeztem az első napok szerencsétlenkedéseire: folyton megbotlottam, vagy csak elbambultam és valami galibát okoztam. Néha összeakadt a nyelvem és hülyeségeket hordtam össze, de neki valamiért tetszett. Jókat kuncogott a poénjaimon, nyitott volt az ötleteimre, és kiállt mellettem, amikor az apja készült volna felkapni a vizet.
Évek óta tervezgettem egy bizonyos pillanatot, csakhogy az még nem következhetett be. Másodjára nem. Pedig tudtam, hogy egy másik életben, egy másik világban már igent mondott. Tudom azt is, hogy ez az egész nem csak kettőnkön múlik. Igyekeztem mindig laza lenni, nem törődni a rosszmájú megjegyzésekkel és csak sodródni az árral. De… Most tényleg izgultam.
Szabadnapos voltam, mégis a vendéglőben sertepertéltem. Dumcsiztam egy kicsit Halvérrel és Takonypóccal, akikkel a döcögős kezdetek ellenére sikerült mára zöldágra vergődnünk. Lehet benne volt az is, hogy titokban, amikor Drac nem figyelt, akkor saját készítésű lemezeket sóztam rájuk, amik végsősoron bejöttek nekik. Meg tényleg próbáltam helytállni ebben a munkában, imádtam a vendégeket, a nyüzsit, bár véleményem szerint a helyet fel lehetett volna dobni egy-két dologgal. Ezt a véleményemet V is osztotta amúgy, de amikor rászántam volna magam, hogy előhozakodjak Draculának vele, valahogy mindig talált magának sürgős elfoglaltságot.
Most azonban nem azért kopogtattam nála, mert a csúcsszuper ötleteimmel akartam bombázni, hanem Mavisről akartam beszélni vele.
Az irodába lépve megint úgy éreztem magam, mint valami erdélyi középkori várba csöppentem volna, mert annyira retro volt a hely. Na, igen, ezért tartottunk néha ott, ahol… Bejött nekem ez a középkori stílus, amit néha Drac tolt, de bőven lehetett volna mivel dobni rajta.
- Á, Johnny! Miről szeretnél beszélni? – pillantott fel a papírmunka mögül.
- Szevasz Drac! Izé… Hello – köszörültem meg a torkomat zavaromban. Valamiért még mindig szúrós pillantásokkal jutalmazott, pedig már évek óta randiztunk Mavisszel. Nem is értettem miért fújt rám. Talán múltkor túltoltam az ötletelést? Sebaj. Nem kellett mást tennem, mint haladni az árral, lesz ami lesz alapon.
- Bocsi, hogy zavarlak. Eskü, nem akarlak sokáig feltartani, csak mostanában sokat gondolkoztam… Tudod, Mavisszel már egy ideje járunk és nagyon szeretem a lányodat, szóval arra gondoltam… Hogy ha téged nem zavarna és persze ő is beleegyezik, akkor megkérném a kezét. Már, ha ez neked is okés, Dra… Főnök. – Elhadartam neki a mondanivalómat. Igazából, annyira zavart arccal bámult rám, hogy nem tudtam eldönteni nem értett engem, a kérdésem sokkolta le, vagy miért vágott olyan arcot, mintha örökre el akarnám ragadni tőle a lányát.
Kínos csend állt be. Egyik lábamról a másik helyeztem a súlyomat, és vártam, hogy végre mondjon valamit. De hosszú percekig nem mondott semmit, én pedig alig bírtam csomót kötni a nyelvemre, hogy ne kezdjek el dumálni és érvelni azért, hogy miért lett volna jó döntés, ha engedélyt ad a lánykérésre.
Végül… Nem fogjátok elhinni, de igent mondott. Örömömben odaugrottam hozzá, és átöleltem, azonban mielőtt elnyújtottam volna az ölelkezést, kirohantam az irodából, hogy elújságoljam a többieknek is a jóhírt.
- Halvér, Takonypóc, V! Képzeljétek! A főnök igent mondott! Nem tudom mi ütött belé, de igent mondott! – rohantam le őket, miközben ők éppen a vendégeket próbálták kiszolgálni.
- Apa mégis mire mondott igent? – szólalt meg a hátam mögött Mavis. Azonnal abbahagytam a győzelmi táncom lejtését, és zavartan nevetve túrtam a hajamba, ahogy felé fordultam. Neki még nem mesélhettem el. Egy igazi, csodálatos lánykérést terveztem meg, ciki lett volna így lebukni.
- Hát, izé… Hogy mondjam… Rábólintott az egyik ötletemre – tértem ki a tényleges válaszadás elől, és még csak nem hazudtam neki – tudtam jól, hogy azokat utálta -, már csak abban reménykedtem, hogy nem tervezett részletesen kifaggatni a dologról, mert abszolút nem akartam füllenteni.


✦ Immunis vagy Dracula és Mavis befolyására.
✦ Képes vagy feldobni mindenkinek a hangulatát, akivel csak érintkezel.