Welcome to Fata Morgana
Mirage Mirror
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív

– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat?
– Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni.
– Mi fog történni?
– Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned!
– Dehát...!
Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana

határa
Számos és számtalan
karakter állás
Beszélgethetsz bárhogy
még állatok nyelvén is
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 57 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 51 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (410 fő) Szomb. 19 Okt. - 3:38-kor volt itt.
Mesénk fejezetei
lapozd, nézd!

Ok Tae-Moon
Ma 14:47-kor


Frida Leifsson
Ma 10:51-kor


Chi Bo-Ra
Ma 3:34-kor


Lydia Casey
Tegnap 20:22-kor


Lydia Casey
Tegnap 20:19-kor


Baba Shouta
Tegnap 19:58-kor


Vittorio Scarsi
Tegnap 19:03-kor


Woo Ryung
Tegnap 16:24-kor


Thiana Dair
Tegnap 14:57-kor


Onyx Blackwell
Tegnap 13:26-kor


Kiemelkedõ mesemondók
ebben a hónapban

32 Hozzászólások - 59%


4 Hozzászólások - 7%


3 Hozzászólások - 6%


3 Hozzászólások - 6%


2 Hozzászólások - 4%


2 Hozzászólások - 4%


2 Hozzászólások - 4%


2 Hozzászólások - 4%


2 Hozzászólások - 4%


2 Hozzászólások - 4%



Megosztás
 
Choi So-Youn
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
ÜzenetSzerző
TémanyitásChoi So-Youn EmptySzer. 29 Márc. - 16:58

Choi So-Youn
Play by: Shin Se Kyung



Becenév
Nővérem - csak és kizárólag Vertának
SoSo - annak, aki "nagyon kreatívan" akarja becézgetni vagy nem tudta megjegyezni a nevét (az utóbbi gyakoribb)
Hé, te ott... - új és igazán részeg vendégeknek a clubban
Mesehõs
Blanca/Xiao Bai (A fehér kígyó)
Tükörkép
látja magát és emlékszik (nagyjából)
Csoport
Gods ✦ Istenek
Tartózkodási hely
Kelet: Bloomcrown
Foglalkozás
Felszolgáló, önkéntes
Családi állapot
Egyedülálló
Szexuális beállítottság
Biszexuális
Mi történt velem?

Can't you see the water which flows to the east?
No one knows where it's from,
no one knows where it goes.

Képek cikáznak egymásután, oly' gyorsasággal, hogy nincs ideje megnézni őket, esetleg elmerülni bennük. Nem tudja mit lát, mik ezek, mégis kétségbeesetten próbál utánuk kapni, megragadni legalább egyet és kicsit, csak egészen kicsit, ott tartani, hátha értelmet nyert. Hátha a temérdek soha, fel nem tett, így senki által meg nem válaszolt kérdése közül legalább egy, nagyon szélsőséges esetben esetleg kettő választ kap. De esélye sincs – sosincs – amint elérne egy képet, egy pillanatot (egy emléket?) az szó szerint szétfoszlik, köddé válik és vakító, hófehér semmibe veszik.

Zihálva ébred, levegő után kapkod – mint egy szomjazó zarándok, úgy nyeli azt. Szíve pontosan olyan hevesen ver amilyen gyorsan a club vendégteréből beszűrődő latinos ritmusok szólnak. Az öltöző-pihenő szoba, ki minek nevezi vagy éppen tartja, levegője meleg, szinte fülledt So-Youn mégis libabőrözik, már-már reszket.

Megint ugyanaz az álom, csóválja a fejét és egyszerűen nem tudja mire vélni.

A mellkasa sajog, noha valódi fájdalomról valójában szó sincs, az orvos szerint is – akihez természetesen a testvére parancsolta el, amikor egy álmos szombat délutáni reggeli epres pirítós felett megemlítette neki, hogy valami furcsa; nem rossz, nem jó, csak furcsa, olyan... üres – egészséges, talán kissé túlhajszolt a sok éjszakai műszak okán, de semmi más, semmi komolyabb, semmi olyan, ami aggodalomra adna okot.

Csak a front és egy kis fáradtság... ennyi az egész, ismétli újra és újra, annyiszor, hogy már-már maga is elhiszi a hazug igazságot, miközben gyakorlott mozdulatokkal hozza rendbe a munkaruháját, csomózz szorosabbra a kötényét és eldönti, hogy Vertának nem szól az álomról, még csak nem is utal rá. A testvérének felesleges még ennél is több dolog miatt aggódnia, inkább, mint idősebbnek, neki kell(ene) gondoskodnia és támaszt nyújtania, nem pedig fordítva...


Can’t you see the sun hung above the city?
Tonight it will disappear behind hills,
and will appear again tomorrow morning.

– Nem tudom, hol lehetnek – harap az alsó ajkába, miközben óvatos bocsánatkéréssel pillant a férfire, ahogy lerakja elé a rendelt italt.
Nem kéne szabadkoznia másik helyett, mégis rosszul érzi magát, hogy Sean majd' egy órája egyedül várakozik a nővérére és a szabadnapos Dudoura – legalábbis, legyünk teljesen őszinték: csak sejti, hogy ez lehet a helyzet, teljesen biztos nem lehet benne. Seant és Dudout elsősorban inkább tekinti Verta baráti körének, mint a sajátjának, noha maga is jóban van velük. Vagy legalábbis... alkalom adták kellemesen, zavart fesztelenség nélkül tudnak beszélgetni, nevetni és viccelődni; nem úgy, mint az első találkozások alkalmával.
– Oh – mosolyodik Sean, ahogy a pohara után nyúl. – Mára nem volt semmi megbeszélve. Terveztük, de Dudou nem a munkahelyén akarta tölteni a szabadnapját, Verta pedig... – akad meg egy pillanatra, mintha gondolkoznia kéne, pedig So-Youn biztos benne, hogy nem ivott még annyit, hogy ezzel gondjai legyenek – Verta azt mondta, hogy az utolsó páciense elég problémás lesz így ő is kihagyja. Szóval egyedül vagyok... nagyjából.
– Csak úgy nagyjából? – szaladnak magasba a szemöldökei, noha a hangja igazán érdeklődő, kissé értetlen a szemei mégis melegek, mosolygósok. – Egy hölgyet vársz esetleg? – kuncog röviden, incselkedve, majd minden hang belé fagy, amint rájön, hogy az imént pontosan milyen szavak is hagyták el az ajkait.

Arcát pipacsvörös, égő pír borítja el – ha ember képes volna elsüllyedni szégyenében, akkor ő most biztosan megtenné. Nem gúnyolni akarta a férfit, azt sugallani, hogy el sem tudja képzelni, hogy valaki érdeklődjön iránta; So-Youn valójában nagyon is el tudja képzelni. Sean jó képű férfi, akivel könnyű beszélgetni és közös témát találni vagy csak úgy nagy általánosságban ellenni.
Szenvedélyesen beszél a saját munkájáról, hobbijáról és az életéről, de ugyanilyen szenvedélyesen képes hallgatni azt is, akinek arra van szüksége, hogy kiöntse a lelkét. So-Youn, ha mást nem is, azt biztosan köszönhette a munkahelyének, hogy látta már a férfit nem csak részegen az asztal alatt feküdni, de zokogó lányok lelkét is ápolni. Hogy ez utóbbit milyen szándékkal? Ebbe inkább nem gondol bele, legalább minimálisan szerette volna idealizáltabbnak látni ezt a világot, mint amilyen amúgy volt.

Nem mond semmit, semmi érthetőt legalábbis. Esküszöm próbál magából kicsikarni valamit, de sikertelenül, csak érthetetlen hebegésre-habogásra futja. Szerencsére a sors és a többi vendég megmenti. Az este sűrű, szinte végeláthatatlan – alig telik bele pár perc, ahogy ellép az asztal mellől és már el is tudja engedni a történeteket, ideiglenesen legalábbis. Munka közben nincs ideje rágódni és gondolkodni, csak dolgozni.
Egy sör a kettes asztalnak, kék mohitó a négyesnek, egy ház specialitása a hetesnek és így tovább.

Seant nem tudná megmondani, hogy mikor vesztette el, már a tekintetével természetesen. (Hogyan máshogy?) Amíg a zsúfolt péntek esti sürgés-forgás, felfordulás engedte addig figyelt, de... valamikortól már nem kért újabb italt a helyére pedig egy éppen csak tizennyolcat töltött tinédzserekből álló baráti társaság telepedett. Ezért lepi meg, amikor a műszak végén, az első hajnali sugarak fényében – amiben még az éjszaka sokszor ijesztő, lelakott keleti városrész is szépnek tűnik – a férfibe botlik, nos... szó szerint.
Bosszúsan dörzsöli az orrát, ahogy hátra lép.
– Hát te meg mit csinálsz itt ilyenkor? – hangja számonkérően csendül; ezt tisztán, összetéveszthetetlenül hallja még ő is. Zavartan harap az alsó ajkába. – Úgy értem... mindegy – sóhajt. Fáradt, nincs kedve magyarázkodni. Sean vagy érti vagy nem, reméli érti.
A férfi nem szól, jobb kezével zavartan a hajába túr, tekintetével kerüli a nő pillantását az bármennyire is próbálja elkapni az övét. So-Youn nem érti mi történik, aztán hirtelen, maga sem tudja miért és hogyan, de megvilágosodik.
– Verta küldött. Ő kért meg hogy vigyázz rám! – fújja ki leplezetlen elégedetlenséggel a tüdöjében ez ideáig bent tartott levegőt.
Igen, ennek így határozottan van értelme!
– Nem! Mármint... de megkért, szóval igen, de közben meg...Nem. De igen?
So-Youn nem igazán érti mi történik, csak oldalra billentett fejjel nézi, ahogy a hajnali tompaságban a férfi zavartan keresi a helyes választ, mintha nem egy egyszerű kérdés volna, hanem valami teszt.
Ahogy azt sem érti, hogy miért érez úgy ahogy – csalódottan, mert Sean nem miatta volt ott, mármint kifejezetten csak miatta, hanem mert Verta megkérte.
Annyira ostoba, hogy ezt akár egy pillanatra is, de elhitte!


Why bother yourself with those earthly affairs?
You should know that life is just a dream.

Szereti a szabadnapokat – főleg azt, ha kettő követi egymást, csak azt nem szereti, hogy ezek mindig hétköznapra esnek, így a nap nagy részét egyedül tölti, nem pedig a testvérével vagy a barátaival. Napközben mindenki dolgozik, csak este érnek rá.
Noha ennek is megvannak a maga előnyei, mint a délig tartó lustálkodás; noha az utóbbi időben, mióta tudja ki az a Blanca – hogy ő maga Blanca, ölni tudna az ilyen napokért. (Nem szó szerint, még ha az emlékei alapján már tapadt vér a kezéhez, nem is kevés.)

A Húgával ellentétben neki nehezen megy az emlékeinek visszaszerzése; a fel-fel bukkanó migrénről nem is beszélve. Blanca – magában most már gyakrabban hivatkozik így magára, úgy érzi segít valamennyit – legalábbis így érzi. Ez elveszetett események lassan és olykor meglehetősen zavarosan törnek felszínre. Az "álom" és a valóság sokszor nem különült el olyan élesen egymástól, nehéz megmondani, hogy mi történt Blancával és mi So-Younnal.
Olykor szinte lehetetlen.

Próbálja nem erőltetni, nem gondolni rá, nem tanakodni a hogyanokon és miérteken, a múlt – egyszerűen csak hagyni megtörténni; jönnek az emlékek, ha akarnak és nem jönnek, ha nem akarnak.

Ám ez nehéz, főleg az olyan napokon is, mint a mai. Egyedül van, szabadnapon van; csak ő, a gondolatai a reggeli napfény és egy epres-nutellás zabkása ígérete, amit a konyhában kell megcsinálnia. A képessége persze segít, a telekinézis hasznos dolog (nagyon hasznos, főleg ha még a távirányítóért is lusta vagy lehajolni és próbálod lábbal felvenni több-kevesebb sikerrel), elég megállnia a pult egy pontján és úgy összeszedni azt, amire szüksége van. (Tányér, tej, zab, eper, nutella... stb.) Valahogy mégis idegen még ez az egész. Ő tényleg elhitte, hogy csak egy sima, egyszerű ember, egy percig sem érezte magát másnak vagy különlegesnek és ez olyan... ismerős.
Deja Vu.
Az érzés, mintha már megtörtént volna, de nem tudod, mikor és hol – lehet soha. Nem tudja, tényleg nem, hiszen nem emlékszik, próbálkozni pedig hiába próbálkozik nem azt találja amit vár, akar, remél: magyarázatot és emlékeket, hanem csak a jól ismert, régi barátot: az üres hiányérzetet.

Why bother yourself with those earthly affairs?
This life is but a dream.
This life is but a dream.

Képességem

✦ Fel tudod venni mesebeli kígyó alakod a kisebbet.
✦ Amint megszerzed magadnak a hajtűdet képes leszel ideiglenesen lemásolni valaki másnak a képességét azonban ez emlékvesztéssel járhat. (Maximum két játék erejéig él a lemásolt képesség.)
✦ Képes vagy telekinézisre és annak köszönhetően rövid távon repülni is.
Choi So-Youn

Lucy

Vendég
Vendég
Anonymous

Choi So-Youn Empty
TémanyitásChoi So-Youn EmptyCsüt. 27 Ápr. - 15:03

Csillámporos üdvözlet illet téged
Choi So-Youn ✦ Blanca


„...But you were there to whisper in my ear, Why don’t you share your dreams with me.”

Kedves So-Youn!


A nagy frissítés után örömömre szolgál, hogy elfogadhatlak végre. Choi So-Youn 2067867876  Choi So-Youn 2067867876  Choi So-Youn 2067867876

Elképesztően jól meg lett írva a lapod, főleg az tetszett benne, ahogyan kifejtetted a problémáját.  Choi So-Youn 2607835867  Choi So-Youn 4028024232

Hol a testvére miatt őrlődik, hol pedig Sean miatt… vagy éppen azok a fránya… emlékek miatt? Choi So-Youn 2732251548
Nos, igen… nem egyszerű a helyzet, ugye? Choi So-Youn 703152122  Choi So-Youn 2250790558

Fata Morganában már csak ilyen az élet, mindenki a visszatért emlékekivel küzd. Azonban nem gondolod, hogy valakinek Vertának ezt el kellene mondanod? Choi So-Youn 321849167   Choi So-Youn 3375341651

Mindenesetre kíváncsi vagyok, milyen megoldást találsz ezekre a kérdésekre.   Choi So-Youn 1149350199  Choi So-Youn 3942121423  


Nem akarlak tovább feltartani. Foglalózz minél előbb és utána vár is a játéktér. Üdv Közöttünk. Choi So-Youn 841472469  Choi So-Youn 841472469  Choi So-Youn 841472469  Choi So-Youn 841472469






You say always what you feel,


and you make always what you think.
Nem szórt rá senki csillámport



Baba Shouta
Isten
Isten
Baba Shouta
Mesehõs :
Choi So-Youn 68b0ffae4e69ccec1d99ea22a5a8e3d9d29d0391
Choi So-Youn 34oFwLa
Raya and the Last Dragon
Pengu

Egyszer volt, hol nem volt... :
Ennyi ember hisz bennem :
10
Titulus :
༄ Protective Brother ༄
A másik felem :
Zenedoboz :
Akinek az arcát viselem :
༄ Kim Soo-hyun ༄
Itt lelsz rám ✦ Fata Morgana :
༄ Bloomcrown ༄
A tükör mögött :
Choi So-Youn 89d8c5b7b8eac949177ecfabb509ae699ed3be73
Behind the Dragon
Fedora


Choi So-Youn Empty
 

Choi So-Youn

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Is this glass? Can I break it? || So-Youn & Dean
» Choi Tae-Hee
» Choi Ha-rin
» Choi Ji-Na