Mig mas kolykok bujocskat jatszottak, addig en a fegyvercsovem belsejet tisztitottam, a kulsejet pedig olajjal toroltem at. Mindezt olyan alaposan, mintha az eletem mulna rajta. Nem sokkal kesobb mar abban versenyeztunk apammal, hogy ki szereli ossze gyorsabban a pisztolyt. Mindig en nyertem, persze csak azert, mert hagyta. Imadtam az oreget.
Ugy egy-ket evvel kesobb mar loni is tudtam. Ez lett az egyik hobbim.
Eleg magamnak valo voltam, nem volt tul sok baratom, de azert akadt egy-ketto, akikkel elutottem az idot.

- Mi van anyaddal? Sosem lattam. - dobja felem a kerdest Scott, majd sziv egyet a cigibol.
- Meghalt. - vagom ra azonnal, komoly arccal.
Valojaban el, csak Isten tudja, merre. Alig emlekszem ra. Gyonyoru arca volt es hosszu, hullamos, szoke haja. Apam meselt rola. Egy kedves ugyved urral setalt el es hagyott hatra mindent egy szo nelkul. Nem vitt magaval semmit, nem gondolt ram. Ha van egy kis esze, soha nem ter vissza es nem all elem, ugyanis en nem viselem olyan jol a dolgokat, mint apam. Nem szeretnem, ha baja esne.
Akkor szerettem bele a motorokba, amikor Scott batyja a varosba erkezett a bandajaval. Egyik tag sem volt normalis, talan epp ez az oka annak, hogy hamar megtalaltuk a kozos hangot. Apam ekkor mar agyban fekvo beteg volt. En vittem a boltot, ot pedig a masodik felesege apolta. Termeszetesen en sem feledkeztem meg rola, amikor csak tehettem meglatogattam, ugy segitettem, ahogy csak tudtam. Mindennel es mindenkinel fontosabb volt.
Vegul fel evvel kesobb elhunyt, en pedig vettem egy csinos kis Harley-t es elhuztunk par hetre. Nagy szuksegem volt erre. Ha nincsenek a haverok, talan meg mindig magamba lennek zuhanva.
- Na milyen estetek volt? - vigyorog ram ez a felbolond.
- Nem volt rossz. Szerencsere ketto korul lelepett. - gyujtok meg egy szal cigarettat.
- Ha nem ejszakaztal, miert nezel ki ilyen szarul? Ujabb haborus alom? Haver, lassan el kene menned egy szakihoz. - ugy mereget, hogy szinte kirakati babunak erzem magam.
- Amiert van egy visszatero almom? Ugyan mar.. - probalok lazanak tunni, de irto feszult vagyok. Olyan rohadtul elenk, elethu az az alom, hogy az mar ijeszto. Ami furcsa, az az, hogy ma egy not is lattam, egy kecskevel. EGY KECSKEVEL. A haboru es a no meg belefer, na de ez a negylabu mar vicc kategoria. Ha ez nem eleg, egy loval setaltam be a sok francia koze. Beszeltem hozza, de nyilvan nem emlekszem a nevere. Lehet megis igaza van Scottnak? Ide orvos kell.
- Scott..
- Mi van? - nez ram aggodo tekintettel.
- Az az alom.. - felek bevallani. Meg a vegen orultnek nez.
- Te beszivtal? Bevettel valamit? - na igen, ujabban erre gyanakszik.
- Az a kapitany.. En vagyok! Marmint valoban megtortent. Egy meseben, erted?- oke, ez igy eleg furcsan hangzik. Hogyan magyarazhatnam el neki, amikor meg en is alig fogtam fel?
- Persze testver, tegnap tertel haza a frontrol. A kis barna csajodat otthon hagytad? Figyelj! A Harleyt le ne csereld a lovadra, hallod!? - rohog joizuen, mikozben en fapofaval bamulom. Hibaztathatom? Dehogy.

✦ Amint rátalálok a kardomra, képes leszek védőpajzsot létrehozni vele.