Peony && Kendra

let's have some fun

- Elég hamar véget érhetne az esténk, ha ténylegesen egy poharat fogyasztanánk el. - Nevetek fel. Nem azért jöttünk ide kikapcsolódni egyikünk sem, hogy aztán rohanhassunk a sürgősségire, mert egy orbitális nagy hülyeséget csináltunk. Bár biztos, hogy felkerülnénk valami rekordlistára, hogy emberek, akik orbitális hülyeségeket követtek el és közben még semmilyen szer befolyása alatt sem voltak.
- Hmm.. Én a sültkrumplira szavazok. - Azt valahogy mindig tudok magamba tömni és valamennyire könnyedén rendelhető meg aztán majszolható is így mondhatni nem időigényes, de közben azért valamennyire laktató is. - Benne vagyok. Úgy is előttünk az éjszaka. - Így legalább biztos, hogy érdekes dolgokat fogunk majd kipróbálni. - Legyen... a nyolcadik. - Rövid gondolkozás után vágom rá a szám választásomat. - Ez még jól is hangzik! De akkor te is mondj egy számot és rendeljük kapásból mindegyikből kettőt, mert már most nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit akarsz nekem mondani és nem hiszem, hogy túl sokáig tudok várni. - Sajnálatos módon elég kíváncsi természet vagyok és, ha egyszer felkeltette valaki vagy valami a figyelmem, akkor nem tudok csak úgy megülni a fenekemen és várni. Bár egy bizonyos mértékig még talán igen, de nem mondanám teljesen biztosra.

Peony && Kendra

let's have some fun

- Mivel pontosan tudjuk, hogy mekkora teher tud lenni ezért nem szívesen sóznánk senkinek sem a nyakába. Mármint tudjuk, hogy nem egyszerű az egész. - Valószínűleg, ha más nyakába akarnánk akasztani még egy hétvégére is, ami általában könnyebb, mint a hétköznapok, akkor is nehéz lenne akárki számára. Ez olyasmi, amihez már hozzászokott az ember és megvan a maga ritmusa. Anélkül sajnos kis híján kivitelezhetetlen.
Mindkettőnk számára jobb, ha kicsit jobb dolgokra koncentrálunk és nem rágódunk feleslegesen a keserűbb témákon, hiszen nem azért indultunk el egy csajos estére, hogy lógassuk az orrunkat.
- Hát akkor menjünk és fogyasszuk el azt a pár poharat. - Nem tudom, hogy pontosan mi volt az, ami ennyire leterhelte a lelkét, de biztos, hogy nem volt egyszerű ha már alkoholra van szüksége ahhoz, hogy összeszedje a bátorságát, hogy elmondja nekem. Mindenki fura a maga módján szóval nem feltétlen tartanám furának akármiről is legyen szó. Barátok vagyunk, úgyhogy tényleg nincs olyan, amit ne mondhatna el nekem. Nem számít, hogy mekkora őrültségről van szó.
Követem őt az általa kiválasztott asztalhoz majd helyet is foglalok vele szemben megszabadulva a kabátomtól, amire már egyáltalán nincs szükségem. - Ettem egy keveset, de nem túl sokat. - Nem akarok az első pohártól már az asztal alatt kikötni ugyanakkor azt sem szeretném, ha hiába innék majdnem, hogy semmi hatása nem lenne. - De akkor mit innál? - Szeretek alkohollal kísérletezni ahogy az étellel is. Jobban mondva szinte mindent szívesen kipróbálok, nem zárkózom el semmilyen lehetőségtől sem.

Peony && Kendra

let's have some fun

Imádom, hogy Kendra ennyire szabad szellem, de ugyanakkor még emellett is megtalálja a módját annak, hogy besegítsen nekünk a menhelyen. Néha igazán irigylem azért, hogy el tudja engedni magát és nem csak egyszerűen egy dologra fókuszál. Az utóbbi időben túlságosan sokat foglalkoztunk a menhellyel, de ez szükséges is volt, hiszen a kiskutyáknak mindig kell a segítségünk és mindig van valami munka. Szinte soha nem látni a végét a hosszú munkanapoknak. Minden egyes percét élvezem, amit a menhelyen tölthetek még a papírmunkát is, de tényleg sosincs olyan nap, amikor ne éreznék késztetést arra, hogy bemenjek és dolgozzak, szinte non-stop erről szól az életem, az életünk. Ez pedig valamilyen szinten dicséretre méltó és elkeserítő egyben.
- De nem olyan egyszerű elsétálni az egésztől még akár pár napra is. Mármint te is pontosan tudod, hogy milyen kínzási módszerekkel hívnak be minket minden áldott nap dolgozni. - Azok a kiskutya szemek, amelyeket a legöregebb lakóink is olyan tökéletessel idéznek fel, hogy az ember szíve belesajdul. Elég nehéz ilyesmire nemet mondani még akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy néha igazán nem ártana. Talán ki kellene mozdulnunk. Meg aztán tényleg megérdemelné Kendra is, hogy egy kicsit több időt töltsek vele, de szinte alig tudok időt szakítani bármire is. Valami kész haditervet kellene előállítanom hozzá.
- Nem rontottad el, de inkább fókuszáljunk az estére. - A kikapcsolódásra most mindennél jobban szükségem volt így hamar kiszálltam az autóból vele együtt, majd belekaroltam és úgy indultam el vele együtt. - Akármin is kattogott az előbb nagyon a kis buksid verd ki onnan most egy kicsit. Érezzük jól magunkat, oké? - Úgy tűnik, hogy mindkettőnknek szüksége van erre. Talán még jobban is, mint az elsőre gondoltuk volna.

Peony && Kendra

let's have some fun

- Azért sem szabad elhanyagolnod ezt a jó szokásodat. De tényleg. Eszedbe se jusson. - Én is szerettem volna, ha valamivel könnyebbek lettek volna a dolgok. Ha nem lett volna annyi mindenre szüksége a menhelynek. Ha nem kellett volna annyi kis édes kutyát támogatnunk. Meg aztán jó lett volna, ha végtelen sora lett volna a támogatóknak, ami miatt nem kellett volna aggódni, hogy beleférjünk a havi keretbe. Szinte nem is igazán a saját életünk miatt aggódunk. Sokkalta inkább tartjuk fontosabbnak azt, hogy a menhely megfelelően működjön, mint mi. Valahogy az elmúlt időszakban minden teljes a háttérbe szorult, ami eddig fel sem tűnt. Csak most kezd világossá válni, amikor végre egyszer kimozdulok csak úgy alapon.
Szavaira keserűen felnevetek. - Hát egy kicsit tényleg úgy hangzik, mintha teljesen kiöregedtünk volna. - Vagy legalábbis úgy viselkedünk, mint a robotok, akiknek néhány beprogramozott céljukon kívül nem létezik más. Ez egy kicsit elkeserítő, de annyira lefoglalt mindig a munka, hogy nem is volt igazán időm ezzel foglalkozni. Valamin mindig kattogott az agyam és így figyelmen kívül tudtam hagyni az olyan dolgokat, amelyek aggodalmat ébreszthettek volna bennem. - Nem tudom. - Rántom meg a vállamat egyszerűen. Egy ideje már nem gondolkodtam, hogy miként is állunk egymáshoz. Ott voltunk mindig egymás mellett segítettünk amiben kellett a másikat és ez már természetessé vált. - De bulizni mozdultunk ki, úgyhogy váltsuk témát szerintem. - Nem kellene a keserű állapotunkról beszélnünk, amikor amúgy nem is gondolkoztam túlságosan ezen eddig a pillanatig. Mondjuk mert nem volt egy lélegzetvételnyi időm sem arra, hogy túlságosan átgondoljam, hogy is állunk. De talán itt lenne az ideje, hogy egy kicsit átgondoljuk a dolgokat. Viszont most tényleg nem szeretnék ezen rágódni, hiszen nem azért mozdultunk ki. Bár inni szerintem ettől függetlenül is fogunk egy jót. Csak nem szabad túlzásba vinni, mert szerintem a másnaposság és a menhely nem a legjobb páros.

Peony && Kendra

let's have some fun

Másoknak szinte természetes, hogy néha-néha eljárnak kikapcsolódni, de számomra ilyen idegenen hat az egész szituáció, hogy eltartott egy darabig mire kitaláltam, hogy mégis mit is kellene felvennem. A legapróbb dolgok is kihívásnak számítanak, ha az ember nincs túlzottan hozzászokva, de nem vagyok az a típus, aki nemet mondana arra, hogy kipróbáljon valami újat. Még akkor is, ha sokszor szívesebben dolgozná halálra magát, aminek természetesen nincs semmi jövője. - Hát valahogy nem lett belénk kódolva a pihenés meg az ilyenek. - Pedig tényleg oda kell figyelnünk magunkra és egymásra is. Talán már jó kezdet az, hogy a munkán kívül más tevékenységet is beiktatok a hétköznapjaimba. Legalábbis igen csak nagy előre lepésnek mondhatom, hogy ilyenkor nem a menhelyen töltöm az időmet. - Szerintem mindenkinek kijár a szórakozás igazából még neked is.. - Bár tény, hogy én sokszor elszórakoztatom magam a kutyák társaságában, mert abban az esetben még alkoholra sincs szükségem, hogy örömteli állapotba kerüljek.
- Hát hogy is mondjam.. Sokkal apróbb céljaink vannak, mint egy hétvégi kiruccanás kettesben. Jelenleg arra próbáljuk rávenni egymást, hogy időben menjünk el pihenni és ne dolgozzuk magunkat halálra. Szóval, ha sikerült beszerveznünk a megfelelő pihenést lehet szó arról, hogy esetleg hétvégén kiruccanjunk valahová. De addig még sok van hátra. - Kis lépések az elsők és a legfontosabbak. Nekünk pedig most a pihenés beiktatása a legfontosabb, mielőtt még egyikünk elájul a kimerültségtől. Arról ne is beszéljünk, hogy az immunrendszerünknek se tesz jót az egész. Ilyen hidegben pedig igazán elkel, hogy erősek legyünk. Nem szeretnék megfázással napokra ágyhoz kötve lenni, de azt se szeretném, ha Connor-nak valami baja lenne. Úgyhogy ha elsősorban magunkra nem is olyan egyszerű odafigyelni a másikra már sokkal könnyebb.

Peony && Kendra

let's have some fun

Olyan rég volt már, hogy kimozdultam volna, hogy szinte nem is emlékszem az utolsó alkalomra. Emiatt pedig egy kicsit ideges vagyok, de igyekszem nem túl gondolni a helyzetet, hiszen mégis csak Kendra-val töltöm az estét nem pedig vakon sétálok bele az ismeretlenbe így talán nem lesz olyan kellemetlen az egész helyzet. Na, meg persze talán nem is leszünk olyan sokáig az éjszaka ördögei, de ez csak igazából azon dől el, hogy mennyire érezzük jól magunkat. Ha úgy alakul, hogy semennyire, akkor nem igazán tart majd sokáig, ha pedig igen is jól érezzük magunkat akkor egyértelműen nem lesznek ilyen gondolataik. Már, ha lesznek egyáltalán épp kézzel fogható gondolataink.
A hűvös szellő már ismerősen csípi az arcomat, ahogy elindulok a kocsihoz, hogy beszálljak. Habár szeretem a telet azért hosszútávon valahogy mégis kiábrándító tud lenni.
- Szia! - Köszönök neki mosollyal az arcomon, ahogy végre beültem mellé az autóba, majd megforgattam a szemeimet a Connor-ral kapcsolatos megjegyzésére. - Aranyos, hogy azt gondolod, hogy ő itthon lesz pizsamaosztásra. - Mindkettőnknek nagyon sokat kell még fejlődnie ahhoz, hogy fel tudjunk áldozni egy kis időt saját magunkra is. Sajnos ő sem annak a híve, hogy szereti magára szánni az idejét. Sokkal inkább ahogy én is úgy ő is inkább a menhelynek él. Csak remélem, hogy nem megy majd az egészségére az egész szituáció.
- Hova megyünk amúgy pontosan? Vagy nincs kifejezetten cél? - Nem igazán kellett ok arra, hogy mégis miért mondok neki igent. Igazából bármire igent mondtam volna, mert nem igazán lett volna szívem elutasítani. Másrészt pedig így legalább valaki más rángat engem ki az unalmasnak tűnő hétköznapomból és nem nekem kell valamit megszervezni, ami határozottan biztos bukás lenne.