Welcome to Fata Morgana
Mirage Mirror
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Fata Morgana mágiája
jelenleg aktív

– Hercegnő! Mi történik? Mi ez a varázslat?
– Ez egy átok, léteznie sem volna szabad, nem tudom, hogy a nővéreim miféle sötét praktikákat használtak, hogy létrehozzák, de már késő bármit is tenni.
– Mi fog történni?
– Egy másik világban fogunk felébredni. Mi és mindenki, akit elér az átok. Jól figyelj, Tücsök! Nem fogunk emlékezni arra, kik vagyunk, de ha előbb térnek vissza az emlékeid, mint az enyémek, el kell mondanod, ki vagyok! Tudnom kell! Nem bízok a testvéreimben, többé senkiben, csak benned!
– Dehát...!
Nem volt időm tiltakozni, kérdezősködni vagy tovább értetlenkedni, mert a pulzálás következő hulláma elérte a hercegnőt. Solana köddé vált, a következő hullámban pedig Notus és Boreas is, Calypsoval együtt. A falhoz hátráltam, de a harmadik hullám engem is elért. Mintha elfújták volna a gyertyát, a gondolataim, a félelmeim, az álmaim, a céljaim... minden eltűnt, eltűntem én is, egy teljes pillanatra megszűntem létezni, majd egy új világban ébredtem valaki másként.” – Részlet a Tücsök Tihamér történetéből
Fata Morgana

határa
Számos és számtalan
karakter állás
Csillámport szórunk
a hőseinkre
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots

Nincs

A legtöbb felhasználó (117 fő) 2021-02-23, 20:50-kor volt itt.
Mesénk fejezetei
lapozd, nézd!

Amber Lilian Monroe
Tegnap 15:39-kor


Cha Woo-Jin
2024-05-13, 23:09


Baba Shouta
2024-05-13, 00:55


Baba Satoru
2024-05-12, 01:55


Baba Satoru
2024-05-12, 01:52


Sigrid Hávarðr
2024-05-11, 14:12


Baba Mirai
2024-05-11, 13:41


Baba Mirai
2024-05-11, 13:41


Amber Lilian Monroe
2024-05-05, 18:52


Kugisaki Miyo
2024-05-04, 22:38


Kiemelkedõ mesemondók
ebben a hónapban

3 Hozzászólások - 14%


3 Hozzászólások - 14%


3 Hozzászólások - 14%


2 Hozzászólások - 10%


2 Hozzászólások - 10%


2 Hozzászólások - 10%


2 Hozzászólások - 10%


2 Hozzászólások - 10%


1 Témanyitás - 5%


1 Témanyitás - 5%



Megosztás
 
Hi! | Richard & Isaac
I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
ÜzenetSzerző
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-16, 17:54

The end
Egy fejezet a végéhez ért
Nem szórt rá senki csillámport



Mirage Mirror
Káprázat Tükör
Káprázat Tükör
Mirage Mirror
Egyszer volt, hol nem volt... :
Hi! | Richard & Isaac JPbm1tY
Hi! | Richard & Isaac C762116a1803ee0f854bc93c33ab04366020e95a
I am afraid of what I'm risking if I follow you
Into the unknown
Ennyi ember hisz bennem :
1714
Titulus :
Pengu ✦ Sisu ✦ Namaari
✦ ✦ ✦ :
Hi! | Richard & Isaac 5fddf4ef6494eaab04a3d1f645e25da2c51b0860
Életkor :
3
Akinek az arcát viselem :
Kim Soo-hyun ✦ Han So Hee ✦ Gemma Chan
A tükör mögött :
Hi! | Richard & Isaac 6442b92e7f900b694cceef6bce1f5ee9dd32e05b
Evolet Yang
Baba Mirai ✦ Baba Shouta

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-16, 17:28

Isaac & Richard
So you think we will be friends? No way, man!!
- Valóban, legalább egy ember fantasztikusnak tart téged, azért ez is nagy szó. Eltekintve attól, hogy az az egy személy az te magad vagy. - Csak mondom, bár minek is, úgysem fog hinni nekem. Lehet velem is hiba van, de hát Ursula miatt nem tudok hozzá semlegesen állni, mint ahogy biztosra vehetem, hogy megvan a valós oka annak, amiért ezt érzem. Isaac egy szélhámos, ezt bebizonyította már Tritonnal szemben is és nem hiszek a tündérmesékben, nem fog ő egy csettintésre más alkat lenni. Ha a barátommal kicseszett, velem is bármikor ki fog, úgyhogy jó indokom van, miért ne kedveljem őt.
Marhára nem vagyok vicces kedvemben, habár próbáltam ennek ellenkezőjét kelteni egy jó darabig, de mostanra már teljesen feladtam. Ideje, hogy ő is felfogja, nem vagyok kíváncsi a poénjaira, mert nem tartom őket viccesnek, persze az könnyen lehet, hogy így próbálja meg leplezni, hogy esetleg fájnak neki a szavaim. Tényleg nem tudok belelátni a fejébe, ami zavar, de jobban tenném, ha a saját dolgaimmal foglalkoznék és nem vele... meg Ursulával.
Milyen érdekel, hogy amint megérkezik az alkalmazottam, Isaac hirtelen rájön, hogy ideje elhúznia a csíkot, amit persze vagányul akar megtenni, csak nem jön neki össze, mert még mindig nem csípem a humorát.
- Te meg igazán otthon hagyhatnád! - mondom, miközben ahogy ő sétál kifelé, én úgy indulok el az irodám irányába. Oh persze, még nem került fel az i-re a pont, még a bejárat előtt felém kell vágni egy gondosan kihelyezett kést, mert attól biztosan jobban érzi magát. Nem tudom, hogy mit tud rólam és Ursuláról, lehet a nő mesélt neki ezt-azt, de biztosan érzi, hogy mennyire nem akarok találkozni azzal a nővel, na meg józanon sem tenném be sosem a lábamat abba a bárba, ami eredetileg engem is megilletett. Nem tudom ezt nem egy támadásnak vélni, amiből tökéletesen megmutatkozik, hogy miért nem állok hozzá pozitívan és miért nem értékelem a jelenlétét. Nem is vesztegetem az erőmet rá, mert annyira felhúz, hogy két kimenetel játszik jelen pillanatban: vagy helyben nekiesek ököllel, vagy mihamarább elfelejtjük ezt a beszélgetést. Szerencséjére van már köztünk vagy négy méter, úgyhogy az utóbbit választom, még utána fordulok, hogy jó erősen beintsek neki egy nemzetközi kézjellel, aztán én is eltűnök, meg ahogy hallom az ajtócsengőt, ő is távozik.
Mély sóhajjal ülök le az irodám asztalához, rákönyökölök és kezeimmel hajamba túrva próbálom szertefoszlatni a szavai keltette fájdalmat. Kár, hogy nem olyan nagy ez a város ahhoz, hogy soha ne kelljen hallanom felőlük. Percekkel később felállok, hogy a mini-hűtőmhöz lépjek és elővegyem belőle az egyik alkoholos üveget, holott megfogadtam, hogy ma nem iszok.

Köszönöm a játékot!
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-16, 16:23


To: Richard

Maradjunk annyiba, hogy érdekes személyiséggel bírok, amit a legtöbb ember nem nagyon díjaz. Valaki persze majd meghal azért, hogy ilyen legyen, de ha csak nem te vagy én, akkor könnyen lehet, hogy előbb mész falnak, mintsem elismered, szórakoztató egy fickó vagyok. Richard esetében azt hiszem ez puszta ellenszenv volt. Pedig ellene még semmit sem tettem. Még. Ez tetszik. Mégis annyira kis gonoszul áll hozzám, ami miatt nem tehetek mást, hát nekem is ezt kell tennem! Csak én inkább bosszantom. Pusztán szeretetből! Oh várj, hogy mi? Rossz embernél gondolom ezt upszika. Az a másik csávó lesz múltkorról. – Igaz… Fantasztikusat kellett volna mondanom, az jobban leír. – Én, az egyetlen és utánozhatatlan Isaac Reynolds! Még egész jó kis felkonferáló szöveg is lehetne ebből. Majd legközelebb már így fognak bemutatni egy ivóversenyen. Már csak a gondolata is felcsigáz, hogy ilyen dicsőségben lehetne részem! Egész jó kis elismerést jelentene ez nekem. De ne szaladjunk előre, messze van még az.
Mondatára csak mosolygok és csettintek egyet. A francba! Elfelejtettem, hogy végső soron rajta fog múlni, hogy felvesz-e, avagy sem. De talán ha elég szépen nézek rá, vagy elég sok mindent megígérek neki, akkor van esélyem. Vagy belátja ez neki is mekkora előny lenne! Már inkább szórakozás.
-Hogy aztán akárhányszor vér szagot érzek, megegyek valakit? Fúj! Köszi, de kihagyom. – Tudom mire érti, nem kell nekem magyaráznia, ellenben neki fel kéne fognia mi az, hogy poén. PO-ÉN! Nem hiszem el, hogy ennyire nem képes nevetni egyszer egy ilyenen.
A megjegyzése ellenben nem bánt meg. Mindenki tudja, hogy az őrültet és a zsenit csupán egy hajszál választja el egymástól. Én pedig szeretek bolond lenni! Közben pedig ott van ám az ész is tele tervekkel, amik bármikor ki tudnának húzni a legnagyobb csávából is, csak nem fedem fel mindenkinek. Mekkora egy lángelme vagyok!
Miután végre fizettem és a visszajárómat is megkaptam még persze húzom egy picikét az idejét. Ellenben ahogyan észreveszem nincs éppen beszélgetős kedvében az úr, így csak egy nagyot sóhajtok. – Jó volt látni Richard! Legközelebb mikor összefutunk a hangulatodat is hozd magaddal. – kezdek el az ajtó felé sétálni. – Akár az Agóniába is benézhetnél néha! – fordulok még vissza, hogyha mást nem szeretne nekem mondani, vagy nem készül éppen beledobni a tengerbe épp most ezek után, akkor még integessek neki, majd szépen lelépjek.



Leszünk barik?  Hi! | Richard & Isaac 1149350199  ♡ zene ♡ 373
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-14, 11:21

Isaac & Richard
So you think we will be friends? No way, man!!
Én egész végig abban a tudatban ringattam magamat, hogy Isaac pontosan tudja, hogy mennyire nem kedvelem őt, így minden szarkazmusomat tökéletesen érti. A helyzet az, hogy nem lehetek nyíltan tapló a saját üzletemben, mert ha benyitnak mások, egyből negatív véleménnyel lennének a boltról, szóval nem Isaac-kal akarok kedvesnek tűnni még véletlenül sem. Hogy ő miért vigyorog ennyit, nos, lehet elég csak annyit mondani, hogy mert ő Isaac... nem vártam tőle mást. Mindig jófejnek és ártatlannak mutatja magát, pedig mindenki tudja, hogy mennyire nem az.
- A micsodád? - Azt mondta, kellemes személyiség? Nála kellemesebb személyisége csak Ursulának van, lehet épp ezért jönnek ki ennyire jól. Úgy érzem, hogy még bőven átgondolásra szorul az, hogy felvegyem dolgozni, vagy sem, minden porcikám ellenzi, de ennek ellenére fejemben kezd kirajzolódni egy terv, ami ha összejönne, azzal nagyon kaszálhatnék.
- Még azért meggondolom - csapom le a nagy lelkesedését, csak hogy tisztázzuk, teljes mértékben az én döntésem lesz az, hogy neki itt lesz állása, vagy sem. Arról pedig ne is álmodjon, hogy esetlegesen nem úgy fog táncolni, ahogy én fütyülök. De mindenek előtt még... kezd újra az egekbe szökni a vérnyomásom miatta.
- Igazán adhattak volna neked is egyet - felelem, miközben lassan szikrázó szemekkel nézek rá és várom, hogy végre fizessen és elmenjen. Előbbi úgy néz ki, záros határidőn belül meg is fog történni, amit garantálok is, mert igazából csak a pénzt akarom lerendezni, más nem érdekel.
Anélkül, hogy szavakkal válaszolnék neki, elveszem tőle a pénzt és a visszajárót a markába nyomom. Szórakozzon mással... de már érzem, hogy ő kifejezetten velem akar. Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy bizonyára okkal csinálja ezt velem, színjáték az egész és éppen ezért ezúttal is új távolodunk el egymástól, hogy halvány fogalmam sincs, ki ez az alak és mit akarhat tőlem valójában. Amíg nem fogom meglátni benne a valódi önmagát, addig én biztosan nem fogok vele elnéző lenni.
- Elhúznád végre a beledet a boltomból? - emelem a hangomat, mire az alkalmazottam kilép a raktárból, hogy megnézze, kell-e plusz egy férfierő, bár szerintem egyedül is megbirkóznék Isaac-kal.
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-13, 19:27


To: Richard

Mondatára elnevetem magamat. Komolyan nem tudok már mit csinálni, az egész helyzet nevetséges. Férfi ember, igazán bevallhatta volna már az elején, hogy csakis a minimálbérre utazhatok és egyebet nem igazán remélhetek tőle. Persze nem ringattam magamat hamis álommal egy percig sem. – Mondtam már mennyire imádom, hogy ennyire őszinte vagy? – Lássuk be ez azért nem utolsó tényező. Sokkal jobban szeretem, ha valaki a szemembe mondja az igazságot, mintsem azt, hogy kerteljen. Lehet, hogy fájdalmas lesz, sőt sok esetben még egy szépen becsomagolt kis ajándéknak sem lehet álcázni, de akkor is jobb, mint a hazugság. Az élet kegyetlen, ahogyan az őszinteség is sokszor az. Megesik, túl lehet élni.
Felvetésem, hogy esetleg igyunk egy jót, csak mi így a srácok természetesen csak vicc. Hiszen Triton soha nem jönne el hozzám, ahogyan Richard is valószínűleg páros lábbal dobna ki, ha véletlenül meglátna az ajtajában. Most játszhatnám a megértő jófiút, hogy természetesen van alapja ennek az egésznek és tökéletesen elfogadható, hogy nem bírnak, de én nem vagyok ennyire kis cuki-muki tündér fiúcska. Az egy verseny volt, ahol az öreg alulmaradt. Természetesen csaltam, de ez most nem számít! Ezen vagy tovább tudnak lépni és egyébként jól ki tudunk jönni a másikkal, vagy örökre berágnak. Nem mondom, ha engem átejtenek, akkor én is dühös leszek és nem fogok megbízni adott illetőben, de azért a piát elfogadom. Még az ellenségeddel is kellemesebb lerészegedni, mintsem egyedül magányosan. – Mert bizonyára elbűvöli a csodás személyiségem! – válaszolok a kérdésére, nyilván nem éppen a legnagyobb komolysággal. De válasz! – Aha… Amint felvettél. – teszek egy apró megjegyzést még az előbbi ajánlatára és arcomon ott van a huncut vigyor is, hogy bizony féljen csak, mert lehet, még betoppanok ide és akkor nem vásárolni fogok. De amúgy a minimálbérből is meg lehet élni, pláne ha mellette még folytatom a mostani életemet is. Na akkor lehet kapna egy korsóval köszönetképpen, csak hogy kevésbé legyen átlátszó, hogy valójában kémkedni fogok. Ha fogok persze…
-Utálom? Ki mondta? Én nem! Csak tudod, szeretem a cápákat. Tudtad, hogy három agyuk van? – Ez egy olyan felesleges információ, amit egyszer hallottam a tévében és nem tudtam elfelejteni. Fölösleges tudás tárháza vagyok néha egyébként. De remélhetőleg ez elterelte annyira a figyelmét, hogy ne tűnjön föl neki: „Valóban most közöltem vele, hogy gyűlölöm a rohadt pikkelyeseket!”
Imádom bosszantani a fickót, bár az emberek nagy részét szeretem, de nála valahogy olyan különösen nagy elégedettséggel tölt el. Éppen ezért megvárom, míg kimondja az árat és csak utána kapom elő a zsebemből a pénzt. – Tudsz visszaadni? – kérdezem vigyorogva, mert egy huszasnál kisebb most épp nincs nálam. Miután pedig fizettem és elvettem a zsinórt még nézek rá. – Akkor… szeretnél még dumcsizni? – Gyanítom, hogy nemleges választ fogok kapni. Éppen ezért már készülök is a távozásra, de hátha itt akar tartani!



Leszünk barik?  Hi! | Richard & Isaac 1149350199  ♡ zene ♡ 449
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-10, 10:58

Isaac & Richard
So you think we will be friends? No way, man!!
Az a helyzet, hogy nem állok úgy anyagilag, hogy csak úgy dobálgassam a béremeléseket, úgyhogy nem Isaac lesz az, aki többet fog kapni a többieknél. Abban is teljesen biztos vagyok, hogy nincs neki semmilyen lényeges tapasztalata, vagy végzettsége, nem mintha nekem lenne bármi munkatapasztalatom az elbaszott bár megalapítása és egy magánvállalkozás létrehozásán kívül. Én is csak próbálok két lábon maradni, pont, mint Isaac.
- Nem, akkor kitalálnék egy újabb kifogást, hogy miért kapj minimumot. - Mit kerteljek? Ő is tudja, hogy ezt csinálom, csak azt nem, hogy a miértje nem csak azon alapszik, hogy kicsesszek vele, bár jó, el kell ismernem, azért annyira nincs rossz érzésem amiatt sem. Ő is kicseszett Tritonnal, ez ahhoz képest még mindig semmiség.
Teljességgel elképzelhetetlennek tartom, hogy házibulit csapunk valaha is Triton, Isaac meg én, megpróbálom értékelni ezt a felvetését, leszámítva azt a bökkenőt, hogy legutóbb, amikor Isaac és Triton együtt ittak, akkor marhára nem lett jó vége és nem Isaac volt a szenvedő fél. Na most ezek után miért kellene haveri ötöst csapnom a tenyerébe, hogy áll az alku, megyünk inni? Kellemetlen, hogy még egy ennyire egyszerű szituációt is elcsesződik már az elején kettőnk között és ennek nem én vagyok a hibája, igaz, az áldozata sem. De ha Tritonnal megcsinálta, akkor velem, sőt, bárkivel képes.
- Miért gondolod, hogy Triton bármit is akar inni a társaságodban? - utalok a fájdalmas eseményre. - De ha ő nem is, engem meghívhatsz pár sörre, tudod, ha már te vagy a házigazda. - Egy lakókocsiban… De amíg ő fizeti a piát, addig talán benne is vagyok, engem amúgy sem tud meglopni, mert a házam nem kell már neki, a boltom meg aztán pláne nem, ő nem csípi a horgászatot, halászatot. Feltéve persze, ha Ursula nincs a közelben, mert, ha ők ketten együtt vannak, én inkább egyedül lennék részeg.
Érthetetlen kérdésére csak összeszűkülnek szemeim, válaszra már nem méltatom, amúgy sem gondolja szerintem, hogy várna rá bármilyen reakciót. Szórakozzon mással, de ne velem, mert én nem vagyok vevő rá. Tök véletlenül ez itt az én boltom, szóval, ha itt valaki vevő, az Isaac.
- Jah, hogy ennyire utálod a halakat… Miért nem ezzel kezdted? - Hát akkor azzal, halakkal! Mit nekem itt feleslegesen vesződni a hülye krokodilokkal, ha neki rosszabb a néhány ficánkoló hal. Ami pedig a nevemet illeti, szerintem holnaptól Roger leszek. Roger Harris… nem hangzik olyan rosszul.
Nézek rá, ő meg én rám. Talán vak, hogy nem látja az összeget, ami már a damilon is rajta volt, meg még a kasszánál is ki van írva, na meg amiből elkezdett alkudozni? A horgászat, halászat drága hobbi, de pont azért, mert nehéz beszerezni ezeket a jóminőségű árukat.
- Tizennégy dollár lesz. - Még mindig. Még nem rúgtam ki sosem vevőt a boltból, de lehet ezúttal ezt a mérföldkövet is el fogom érni.
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-09, 17:30


To: Richard

Mosolyából úgy érzem, hogy hát igazán mindegy mit mond ki a törvény arról, hogy valamennyi szabadságot adnia kéne nekem. Öregem, alaposan meg akarom most magamat szívatni. Tényleg normális vagyok én? Nem illetve nem ez a jó kérdés, mert azt mér régóta tudom, hogy nem volnék. De bolondnak lenni a legjobb. Plusz majd meglátjuk ki nevet a végén, ha idetolom egyszer a képemet, hogy bizony dolgozni szeretnék. Biztos vagyok benne, hogy neki ez jobban fog fájni, mint nekem. – Ha most azt mondom, hogy képzeld, van végzettségem, akkor többet adnál? – Ugyan már ne próbáljon meg itt jófiút játszani. Rólam van szó, a srácról, akit még én is tudom, hogy ki nem állhat. Örömet okozna neki, hogyha megkeseríthetné az itt töltött időmet. Bár eleve azt se szeretné, ha jönnék. Szomorú, de megértem.  Nem mindenkinek van olyan jó ízlése, hogy imádjon engem.
Kicsit bánom most, hogy azt javasoltam küldje el máshová Tritont. Hát pont nem számítottam arra, hogy ez lesz a válasza, de azért vigyorgok, mint a tejbetök. – Tulajdonképpen ez egy rohadt jó ötlet. Az öreg átjön hozzám, iszunk valamit, majd később az ajtódon fogunk dübörögni, hogy te is csatlakozz. Na? Mit szólsz? – Ha nem lennék benne szinte halálbiztos, hogy Triton gyűlöl, amiért kikapott ellenem, akkor még mondanám is, hogy persze jöjjön és időzzön a lakókocsiban. De mivel gyanítom, nem szívlel, így fel se ajánlom neki. Plusz én nem fogom bevállalni, hogy ott aludjon, tényleg csak egy italra hívnám meg. De ha ezzel Richardnak segítek, akkor talán, inkább NEM. Valószínűleg az lenne a vége, hogy mind a kettőnek kellemetlenséget okoznék valami tréfával.
-Mit is? – teszek úgy, mintha a világon semmit sem értenék abból, amit mond. Hogy én megpróbálni pont őt csapdába csalni? Maximum úgy, hogy a háta mögött mesterkedek valamiben. Így szemtől szemben, ráadásul valami vacak zsinórral biztosan nem. De nem tervezek neki semmi rosszat! Egyelőre. Majd ha már Ursulaval tárgyaltam.
-Amíg nem halastól… - Inkább a cápákat, meg a krokikat csak ne a büdös halakat. Gusztustalan kis dögök. De ha már a tenger, hát akkor inkább ez a két gyilkos állat. – Legalább a nevedet tudom! – A zöldséges esetében még azzal sem vagyok tisztában. Nem szoktam figyelni. Nála legalább addig tettem, amíg elmondták hogy hívják.
Közbe látom, hogy valamit bepötyög a gépbe. Ha nagyon akarnám, akkor a számot, amit kiír is észrevehetném, de nem teszem. Csak mosolyogva pislogok rá. Nem fogok elmenni, amíg ki nem mondja az árat, hadd húzzam még egy kicsit a drága idejét.



Leszünk barik?  Hi! | Richard & Isaac 1149350199  ♡ zene ♡ 401
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-07, 17:01

Isaac & Richard
So you think we will be friends? No way, man!!
- De, hogyne, persze, a törvényben benne van - helyeslek, majd cinikusan elmosolyodom, amiből érezhető, hogy az egy dolog, hogy mit írnak elő, csakhogy a valóság közel sem ideális annyira. Most komolyan, ő még sosem dolgozott fehéren? Értem én, hogy a fekete munka kecsegtetőbb, de azért ez már erős, még nekem is, aki alapjáraton nem veti meg a másik típusú munkát sem.
- Miért, tán rendelkezel némi végzettséggel ahhoz, hogy többet kapj? Mindenki így kezdi - fényezem magam, mintha nem örök szenvedésre akarnám ítélni ezzel. Gyűlölném, ha többet lenne a közelemben, de meg kell hagyni, még talán így is jobb ez, mintha Ursulával lenne. Meg amúgy is, bármikor kirúghatom, elvégre én lennék a főnöke. Lehet megéri ezért szenvedni a puszta jelenlététől. Szerintem életemben nem vigyorogtam többet, mint amennyit Isaac-kal teszem és nem hiszem el, hogy ne esne ez le neki.
- Jó, mondjuk hozzád - csettintek egyet s felé bökök. - Oh, mármint úgy értem, hogy vissza a saját tulajdonába, amire te tetted rá a kezed. Ott úgyis tökre otthon érezné magát - mondom úgy, mint aki nem kér apellátát, s biztosra veheti, hogy ezen jó ötletét én már el is könyveltem magamnak.
- Nem mernéd. - Biztos, hogy gyáva ahhoz, hogy az én damilommal, de még csak más eszközzel is fogságba ejtsem, a világ leggyerekesebb húzása lenne. Pláne, ha esetlegesen tényleg a főnöke lennék a jövőben. És csak hogy újra kihangsúlyozzam: A Főnöke. FőNöKe! Meg tudnám szokni talán, de kétlem, hogy ő sokáig bírná.
Ideje lassan fizetnie, már ha tényleg érdekli még a nő- vagy ha úgy akarja, férfivadászat, de kezd minden türelmem elfogyni, ahogy árengedményekkel jön. Meg a nagy lóherét kap ő bármilyen akciót, ez itt nem szokás!
- Azt... Cápástól, krokodilostúl - forgatom szemeimet újra, miközben beütöm az összeget a gépbe. - Oh, hidd el, engem sem ismersz egyáltalán! - Ami kivételesen igaz is lehet. Oké, hogy tudjuk egymás nevét, de valljuk be, a felszín alatt fogalmunk sincs, hogy miket rejtegethet a másik. Ezt egyébként én is tudom, pont ezért nem bánom annyira, amennyire egyébként bánhatnám, hogy a közelemben fog dolgozni lehet. Aztán ha sikerült kiismernem őt, majd jól kirúgom.
Az ár felvillan a kasszagépen, láthatja kiírva, szinte kiszúrja a szemét, én pedig várakozva nézek rá. Adja már a lóvét, már ha tud egyáltalán fizetni. Ha nincs pénze, akkor innen ugyan nem fog damil nélkül távozni.
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-06, 19:49


To: Richard

Gondolom, hogy nem igazán repes az örömtől, mikor meglátja, mennyire komolyan is gondolom ezt az egészet. Illetve kell a halálnak a munka, annak ellenére, hogy a pénz bizony izgatja a fantáziámat, de megvagyok én nélküle is. Sokkal menőbb módon szerzem meg a napi betevőmet, így sose gondoltam volna rá, hogy bárhol állást vállaljak. Ellenben, ha egy kis kémkedéssel egybekötöm, akkor ez a vacak hely is lehet izgalmas.
Válaszára felvonom a szemöldökömet. Azért ilyen feltételekkel kötve hiszem, hogy bárki is melózna itt. – Nincs törvényben, hogy valamennyi szabadság jár az embernek? – kérdezek vissza erre az egy apró részletre. A többit persze elengedem a fülem mellett. 10 óra… pff ennél többet alszok. Plusz azért ennyi időn keresztül húzni itt az időt… Kibírnám én azt? Van közben vajon alvásszünet? A jópofizás a vendégekkel még menne is, bár van egy olyan gyanúm, hogy leginkább a női vásárlóknak örülnék, akik szerintem igen ritkák. De talán ha gyorsan jönnek és mennek itt az emberek, akkor elviselném. Az olyan lajhár papákat tuti csak kidobnám egy idő után. Akkor meg persze az én szűrőmet teszik ki. Át kell ezt gondolni rendesen. – Gyanítom én a minimál bért kapnám. – A vigyorát viszonzom, persze nem őszintén. Értem én, mit akar elérni. Mindenáron megpróbál lebeszélni erről, hiszen pontosan tudja, mennyire nem bírok megülni a fenekemen. Csak hogy nem ismer eléggé ahhoz, hogy tudja, én mindenben megtalálom az izgalmat. Már maga az, hogy ezt kitaláljam sokkal szórakoztatóbbá tenné az ittlétet.
-Küld el arra az időre? – vonom meg a vállamat. Nehogy már azt mondja nekem, hogy nem képes kitalálni valamilyen megoldást arra, hogy egy nővel játszadozhasson. Ha igazán akarná, akkor lazán el tudná intézni. Amíg az öreg dolgozik például bármihez kezdhet a csajjal.
-Kihívás elfogadva. – Mert én még ezt is játéknak fogom fel. Ha azt hiszi, hogy nem tudnék kimászni még a legnagyobb galibából is, akkor téved. A beszélőkém igencsak jó, így szinte biztos vagyok benne, hogy a legszorosabb szituból is ki tudom magamat dumálni. Isaac Reynolds olyan, mint a macska. Mindig a talpára esik.
-Azzal nem is… - Hogy mire utaltam? Az ég egy adta világon semmire. Richard nem az az ember, akit el akarnék kapni. Ő éli a maga ki életét, ahogyan én is. Néha keresztezzük egymás útját, aminél én többnyire jókat röhögök csak, ő pedig egy fejfájással távozik. De ez a szép az egészben. Olyan jó „barátság” is ez. Ellenben ha itt fogok dolgozni, akkor valahogy meg kéne tanulnunk kibírni a másikat. Nos nekem ez egyszerű lenne, mivel részemről csak színészkedés volna.
-Habfürdőt? – kérdezem színlelt lelkesedéssel. Fúj, tenger. Aztán súrolhatom magamat este, hogy ne legyek se hal szagú, és ne érezzem úgy magamat, mint valami elsózott hús. – Nem, de ott nem is ismerem ilyen jól a Főnit. – kacsintok rá. Direktbe nem azt hangsúlyoztam ki, hogy vele milyen „jóba” vagyok, mert akkor már tényleg önként vethetem magamat bele a vízbe.



Leszünk barik?  Hi! | Richard & Isaac 1149350199  ♡ zene ♡ 467
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-05, 11:26

Isaac & Richard
So you think we will be friends? No way, man!!
Nem tetszik nekem ez a komolyság, amit ennyire őszintén vesz magára miután életem legnagyobb poénját sütöm el neki, vagyis azt, hogy egy állásajánlatot lebegtetek meg a szemei előtt. Részletekbe hajló kérdéseire felvonom szemöldökeimet, remélem, hogy ő sem gondolja ezt komolyan, mert ha igen, most leszek a világ legnagyobb parasztja, de nem bánom, mert valakinek annak is kell lenni. Oh basszus, már Isaac ebben megelőzött.
- Csendes, napi nyolc, de van, hogy tíz órás munka és szabadnap... miért, tán van olyan nap, amikor be van tiltva a horgászat? - Nincs, ezek a balekok - gondolok itt mindenkire, aki a tengeren él és mozog időnként, beleértve jómagamat is - meg mindig utolsó pillanatban jönnek rá, hogy kell még valami, úgyhogy kezdek nagyon arra hajlani, hogy tényleg éjjel-nappalivá kellene tenni a boltot. - A fizetést pedig mindenkivel egyénileg tárgyalom meg - megcsillantom hozzá sok karátos vigyoromat, bízom benne, hogy rájön, miért. Viccet félretéve, lehet, hogy én pusztulnék Isaac mellett, de Ursula biztosan mindent kitalálna, hogy ezt a húzást megakadályozza, bosszantani őt meg jó dolog, találkozni vele viszont amennyire lehet, nem akarok, szóval még egy ok, hogy miért tartsam távol magamtól Isaacot.
Utálom, hogy mindig pont nem a lényeget szűri le abból, amit mondok, vagy csak nem akarja meghallani szándékosan, mert az túl keserű lenne.
- Nem túl kellemes egy nővel lenni a hálóban, miközben a másik szobában ott horkol Triton. - Itt pedig pont az a lényeg, hogy jah, egy lány van a szobámban, amit nyugodtan elmondhat Ursulának, csakhogy ismerve Isaacot bizonyára ez lesz az egyetlen információ, amit figyelmen kívül fog hagyni.
- Na azt majd meglátjuk. - Kötve hiszem. Például ha kikötözve beledobom a tengerbe, akkor nem csak hogy a talpa nem fog talaj, de remélhetőleg bele is fullad mielőtt kimosná őt a víz. Mondjuk ólmokkal erre még inkább rá tudnék segíteni.
Isaac-kal kapcsolatban folyamatosan van egy olyan érzésem, mintha a vészjelző villogna a fejem felett. Látom rajta, hogy valamin nagyon gondolkozik.
- Nem mintha sikerülne, pláne nem az én damilommal - mosolyodom el ezúttal ravaszan, mintsem szórakozottan. Azért az már erős lenne, ha az általam árult holmikkal próbálna meg csapdába ejteni... egyáltalán mi haszna lenne neki ebből, mikor ha akar valamit tőlem, csak besétál ide és megmondja a magáét, ha meg fenyegetni akar, akkor előhúzza a munkavállalói szándékát és máris rosszat álmodok. Egyszerű és nagyszerű embernek tartom magam.
Ideges vállaimat leejtem, mikor mondja, hogy még nem végeztünk. Nem hiszem el, komolyan... Kicsit sem leplezem, hogy rá várok, na meg arra, hogy eltűnjön, bár ahogy látom, még élvezi is. Elpattan egy idegszálam - egy újabb idegszálam - ám ezúttal úgy néz ki a helyzet, hogy az imént bejött vendég sikeres vásárlás után elhagyja a helyiséget.
- Azt nem, de ingyen fürdést adhatok mellé - közel van a tenger, esküszöm beledobom. - Talán a zöldségesbe is úgy mész be, hogy már alkudozni kezdesz? - Nem így megy, nem egy kirakodóvásár ez. Mondjuk értem én, a horgász- és halászcuccok drágábbak mint két alma, de ez már csak egy ilyen szakma.
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-04, 18:56


To: Richard

Kijelentésére karba teszem a kezeimet és bal lábamra helyezve testsúlyomat nézek rá komolyan. És kivételesen valóban komoly vagyok. Sokáig pislogok rá és nézek rajta végig. De nem, nem az ajánlatán gondolkodok el. Illetve de, de totál más értelemben. Nem azon jár az eszem, hogy itt és most akkor életet változtatok - megtanulok a fenekemen ülni és nem keresem tovább a bajt - hanem hogy ebből talán hasznot is húzhatnék. – Milyen munka lenne? Meg mennyit fizetnél? Napi 8 órás munka? Van szabadnapom? – teszem fel egyből a kérdéseket. Most tudom mi fog történni. Nagy szemekkel néz majd rám, hogy beteg vagy-e vagy teljesen megőrültem volna-e. De nem, Isaac Reynold esze még nem ment el teljesen, sőt bőven van még sütnivalója odafent. Ha azt vesszük, hogy konkrétan fizet nekem, én meg egész nap itt lehetek mellette, akkor már megéri az egész. Ez de rohadtul romantikusan hangzott! Na, hogy tisztázzuk zavarós gondolataimat: A tervem, hogy Ursula drágának kémkedek egy picit. Bár gőzöm sincs, hogy Richard tervez-e valamit a nő ellen, de sose lehet tudni. Én is tisztában vagyok vele, hogy a kapcsolatuk nem éppen rózsás, így simán lehet, hogy vissza akar neki vágni. És ki más deríthetné ki, miben sántikál, ha nem én?
Közben nem sikerül befogni azt a nagy számat. Talán most elvetettem a sulykot, de szerencsére az égiek mindig ott vannak és oltalmaznak, így meg is menekülök. Éljen a mérhetetlenül nagy mázlim!
Felnevet. Nos legalább nem egy pofont kaptam tőle a megjegyzésemre. Ez is valami, na, haladunk jól van! – Szóval már az öreg is zavar? – kérdezek vissza egyből. Szegény Triton, remélhetőleg gyorsan törleszt. Bár a lakókocsit nem adom vissza! Enyém! – Egyébként… Ne félts te engem. Mindig megoldom, hogy talpon maradjak. – Ursula ide vagy oda, de nem fog tudni tönkretenni. Mi a legrosszabb? Valóban kirúg. Besúgók és segédek mindig kellenek. Talán pont neki is. Áh! Eszembe jutott! Ha valóban elkezdenék itt dolgozni, akkor már két kapura is játszhatnék nem? Bár az lenne a biztos, ha valamelyikkel elhitetem, hogy csakis az ő oldalán állok, de hát… abba mi a kihívás?
Teljesen elveszek a gondolataimban egy pillanatra. Megérné kockáztatni? Talán még nekem is sok lenne. Meg ahhoz előbb tényleg le kéne ezt egyeztetni a nővel, hogy itt dolgozzak, hogy szerezzek neki infókat, mit is forgat a fejében a fickó. Bár biztos vagyok abban, hogy Ursula már így is repesni fog az örömtől, hogy megtaláltam Richardot. Ugyan nem tudom, mennyire lehet neki ez hasznos, de minden apróság számít nemde? Jó lesz ez, érzem!
Kérésemnek eleget téve el is vesz egy olyan zsinórt, ami már nekem is jobban tetszik. Vastag, de átlátszó. Látszik az arcomon az elégedett mosoly.
-Akkor meg nem értem miért parázol. Nem titeket akarlak csapdába ejteni. – Már persze, ha tényleg nem ő követ. Várjunk csak, hiszen nem is érdeklem annyira, hogy akárcsak megforduljon utánam az utcán. Így igazán nem kell tőle félnem. Ugye? Ah ez a paranoia… Most már komolyan kezelésre kéne mennem ezzel is. Szegény pszichológus nénim.
-Ah igen, akad itt még valami. – kezdek el körbenézni még egyszer, mint aki olyan rettenetesen keresne valamit, pedig amúgy nem. Talán csak húzni akarom az agyát, meg persze a drága idejét. De ő jött ide kiszolgálni, pontosan tudta, hogy ez lesz a vége. Addig idegesítem, míg tudom. – Nem látom kirakva, de… árengedményt kaphatnék. – kezdek el vigyorogva pislogni rá.



Leszünk barik?  Hi! | Richard & Isaac 1149350199  ♡ zene ♡ 540
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty2021-03-04, 18:00

Isaac & Richard
So you think we will be friends? No way, man!!
Oh hát kapva sem tudnék kézenfekvőbb választ adni az amúgy számára talán egészen reménytelennek tűnő kérdésére, miszerint ugyan hol tudna ő dolgozni. Hogy hol? Széttárom karjaimat, amivel a erre a voltra vetítem a figyelmét.
- Mondjuk a Ticking Crocodile-ban? - nézek rá kérdőn, bár nem várok igazán választ rá, csak azt akarom, hogy koppanjon neki, ha nagyon akarna rendes munkát, tudna szerezni. - Lehet egy kicsit furcsa ez a név neki, de nagyon felkapott kis hely ez és olyan szerencsés a helyzet, hogy pont alkalmazottat keresünk. - Marketingből kitűnő vagyok, még akkor is, ha amúgy nem felkapott hely és valójában nem csak most, hanem úgy mindig is keresek alkalmazottat, mert az nem sok van még, pedig ez is van olyan jó hely, mint mondjuk a bár. Csak azért merem ennyire eladni az üzletet neki, mert úgyis tudom, hogy ellenezni fogja. Ha egy fikarcnyi esély is lenne arra, hogy ő itt akarna dolgozni, akkor eleve lebeszélném erről a buta gondolatról. Szerencsére nem vagyunk olyan helyzetben, hogy a főnökének akarna tartani, pedig ez a része mellesleg király lenne, Ursulának pedig egy elég nagy érvágás.
Senki sem panaszkodhat, hogy nem vagyok jó tulajdonos. Van az az érzés, amikor veszettül meg vagyunk győződve arról, hogy helyben felakasztjuk a másikat, biztos mindenki élt már át ilyen, ebben semmi különleges nincs, ám amikor mozdulnánk, épp külső hatás ér, ami felülírja az agressziót. Szörnyű érzés, de mivel ez mégis csak az én boltom - amiből szerzem a megélhetésemet -, így nem engedhetem meg magamnak, hogy egy lógó férfi fogadja a vendégeket. Ezúttal a meredek helyzet elhárult, Isaac szerencséjére.
Hangosan felnevetek, ahogy kiforgatja a szavaimat, nos hát nem éppen arra gondoltam, hogy majd őt is magamhoz veszem. Mi vagyok én, szeretetszolgálat? Nem! Tritont is tervezem kirakni, mert állatira idegesít már a jelenléte a házamban, hiába sokkal jobb vele a viszonyom, mint ezzel a balekkal itt.
- Meg a nagy francokat! Ha már nem kellesz neki, mert nincs szüksége többé olyanra, akivel elvégeztetheti a piszkos munkát, akkor tőled is elvesz mindent és megválik a szép seggedtől. És nem, nem fogsz nálam dekkolni! Túl nagy lenne ott a férfi koncentráció, sőt, ami azt illeti, már most is sokallom, de ez most lényegtelen. - Ha nem szűri le ebből, hogy figyelmeztetem, akkor úgy járt. Majd megtapasztalja a saját bőrén, ha mások tapasztalatiból nem tanul.
Megforgatom a szemeimet és annyiban hagyom az ő személyes dolgait. Amíg az én halaimra - khm, nőimre, amiből jelen esetben nemhogy több, de még egy sincs - fáj a foga, addig azt csinál, amit akar. Annyira nem érdekel az élete, hogy beszámolót kérjek minden apróságról. És ha már apróság. Minden zsinór kellően átlátszó, hogy a hülyéket megtévessze, de úgy látom ez neki nem elég. Szőrszálhasogató! Elveszem akkor azt a terméket, ami kellően drága, kellően erős és még átlátszóbb is és azzal sétálok a pulthoz.
- Ok nélkül? Biztos, hogy nem. - Okkal viszont minden probléma nélkül, nem hátráltatna az, hogy éppen alszik, vagy bármi ilyesmi. Úgyis szeretem csak úgy rávágni az ajtót bárkire, ez jól megy nekem. A reakciója viszont egyértelműen utal arra, hogy nem vagyok se én, se az a nő célkeresztben ezen terve kapcsán, szóval így hirtelen már nem is érdekel, miben mesterkedik. Az ő dolga, nekem is megvan a sajátom, lássanak csodát, épp itt egy másik vendég is.
- Más valamit? - Ingyen felakasztást?
Vendég
Vendég
Anonymous

Hi! | Richard & Isaac Empty
TémanyitásHi! | Richard & Isaac Empty

Ajánlott tartalom

Hi! | Richard & Isaac Empty
 

Hi! | Richard & Isaac

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» What the heck is that?! //Jessamine & Isaac
» First time - Isaac & Raelin
» The Plan! // Nerida & Isaac
» Isaac & Benjamin - If you hurt her...
» Let's have a little chit-chat, shall we? // Maksim & Isaac